Közélet

Orbán kedvenc játékszere: lassan négyszer annyit költünk sportra, mint 2010-ben

Bita Dániel
Bita Dániel

rovatvezető. 2017. 05. 16. 11:00

Bár a budapesti olimpiai pályázat megbukott, a kormány kedve nem ment el a sporttól: jövőre az idénre tervezettnél is többet, 237 milliárd forintot szán erre a célra a költségvetésből. Hivatalba lépése óta az Orbán-kormány a három és félszeresére növelte az állami sporttámogatás összegét.
Korábban a témában:

2010-ben az állam 66,8 milliárd forintot költött sporttámogatásra. Jövőre 237 millárdot fog.

Ez derül ki, ha egymás mellé tesszük a jövő évi költségvetés számait és a 2010-es teljesítést.

Ahogy az alábbi ábrán is látható, a növekedés nem rögtön a Fidesz hatalomra jutásakor kezdődött: az első nagyobb ugrás 2013-ban volt, 2014-ben már 158,2 milliárd ment a sportra, azóta pedig nagyjából egyenletes a növekedés évről évre.

Ne gondoljuk, hogy a Fidesz kormányzása alatt minden terület hasonlóan jól járt. Oktatásra például a 2010-es 2071 milliárd forint után az idén 2177 milliárdot fordít a kormány – ez ötszázalékos, az inflációt sem követő növekedés –, jövőre pedig 2342 milliárdot áldoz. Nőtt valamelyest az egészségügyi kiadás is: 2397 milliárdról 2998 milliárdra, ami nagyjából 25 százalékos emelkedés. De, mint írtuk, eközben a jövő évi sporttámogatás a hét évvel ezelőtti összege 350 százaléka lesz.

Ráadásul nem minden jóléti kiadás nőtt Orbán kormányzása alatt:

családi pótlékra például 2010-ben még 570,4 milliárd forint jutott, jövőre mindössze 555,2 milliárd fog.

(Az ellátás összege 2008 óta nem emelkedett, változás legfeljebb a jogosultak számában lehet.)

A sport messze a legkiváltságosabb terület, hasonló növekedésnek egyetlen más ágazat sem örülhetett. Az Orbán-kormány szívügyének számító rendvédelem kiadásai például 562,8-ról 901 milliárdra nőttek – ott tehát nincs meg a duplázódás –, és mindössze közlekedési és távközlési szolgáltatásokra jut nagyjából kétszer annyi, mint nyolc évvel ezelőtt. Időközben egyéb szociális támogatásokra a 2010-es összeg háromnegyede, munkanélküli segélyre annak az ötöde jut.

A sport alatt pedig alapvetően a versenysportot és az ahhoz kapcsolódó beruházásokat kell érteni: írtunk már arról, hogy szabadidősportra a profi sportra jutó összeg fél százalékát költi az állam, ezen az arányon legfeljebb az uszoda- és tornaterem-építési program javít valamelyest.

És hogy pontosan mire megy el a pénz? A legnagyobb tétel jövőre a Puskás-stadion építése lesz, erre 65,8 milliárd forintot különített el a kormány – pontosan annyit, amennyit hat-hét éve még a teljes hazai sportélet kapott. (A stadion összköltsége nettó 140, bruttó 190 milliárd lesz.)

A stadionépítési program – amelyet részben évközi kormányhatározatokkal finanszírozott a kabinet – elvileg a végéhez közeleg, bár az például nem látszik, hogy mennyi jut jövőre a Diósgyőr vagy épp a Vasas arénájának építésére (az előbbire 14 milliárd mehet el, az utóbbira egy kormánydöntés korábban 7,5 milliárdot határozott meg 2016 és 2020 között).

A sportköltségvetésre egyébként is jellemző, hogy nehéz kibogozni, egész pontosan mire is megy a pénz. A felületes szemlélőt már az is megtéveszheti, hogy a Puskás-stadion elnevezés nem szerepel benne a büdzsé tervezetében, az említett 65,8 milliárdot ugyanis Nemzeti Olimpiai Központ néven fordítják a 2020-as labdarugó Eb-helyszínének – kissé csúszásban lévő – építésére. Szintén nincs részletes felsorolás arról, hogy a Nemzeti Sportközpontoknak jutó 13,6 milliárdot pontosan mire fordítják.

A legnagyobb sportkiadási tételek a 2018-as költségvetés tervezetében:

  • Puskás Ferenc Stadion (Nemzeti Olimpiai Központ) építése: 65,8 milliárd
  • Hungaroring Sport Zrt. támogatása: 14 milliárd
  • Nemzeti Sportközpontok: 13,6 milliárd
  • Sportági fejlesztési koncepciók megvalósítása: 12,3 milliárd
  • Maccabi Játékok (zsidó sportolók európai versenye): 10 milliárd
  • Kiemelt sportágak létesítményfejlesztései: 8 milliárd
  • Kézilabda-infrastruktúra: 5,5 milliárd
  • Szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítása, a Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása: 5,2 milliárd
  • Kiemelt sportegyesületek működésének támogatása: 3,4 milliárd
  • Kiemelt egyesületek létesítményeinek fenntartása: 3,4 milliárd
  • Tornaterem-építési program: 3 milliárd
  • Tanuszoda-építési program: 3 milliárd
  • Sporteredmények anyagi elismerése: 2,9 milliárd
  • Rákosmenti csarnok: 2,9 milliárd

A sport kivételezett helyzete egyébként abból is látszik, hogy az összes érvényesített adókedvezmény fele a sportcélú támogatás után járó összeg: tízszer annyi, mint amennyivel a filmgyártást segítik a cégek, és háromszorosa az előadó-művészet támogatására szánt pénzmennyiségnek.

Tavaly 99 milliárd forint társaságiadó-bevételről mondott le az állam az öt látványcsapatsport javára. Az idén pedig – miután az összeg évről évre nő, ráadásul a kedvezményezettek közé a röplabda is bekerül – még nagyobb lehet ez az összeg. Ennek fényében némileg váratlan, hogy a 2018-as költségvetés tervezete mindössze 75,5-85,5 milliárd forint közötti tao-támogatással számol. Igaz, a hiányzó csaknem húszmilliárdra is megvan a forrás, mivel jövőre már a bankadó is csökkenthető lesz a sportklubok és -szövetségek támogatására szánt összeggel. A tao-rendszer bevezetése óta – mint megírtuk – összesen 415 milliárd forinttal gyarapodtak a sportszervezetek, vagyis az idén átléphetjük az 500 milliárdos határt.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Brüsszel, 2013. március 14.
Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke (b) és Angela Merkel német kancellár beszélget az Európai Unió kétnapos csúcstalálkozójának első napján Brüsszelben 2013. március 14-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.