Budapest, 2016. április 17.
A 31. Telekom Vivicittá városvédõ futóverseny mezõnye a budai alsó rakparton 2016. április 17-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Közélet

Betegesek, túlsúlyosak vagyunk, mégis szinte csak élsportra költünk

Mázsár Tamás
Mázsár Tamás

újságíró. 2017. 04. 16. 09:00

Korábban a témában:

A magyarok egészségügyi állapota elkeserítő:

  • a lakosság mindössze 12,5 százaléka gondolja magáról azt, hogy egészségi állapota jó, esetleg kiváló lenne, írja az OECD tanulmánya. Ezzel a vizsgált országok között az utolsó előtti helyet szereztük meg
  • a százezer lakosra jutó, nem fertőző betegségek miatt bekövetkező korai halálozás átlagos rátája az EU 28 országában 201 fő, a magyarországi adat ennek több mint a duplája, 411, amivel vezetjük a listát. Ennek három fő oka van: dohányzás, alkohol, mozgáshiány
  • az Eurostat szerint a magyarok mindössze harmada mozog annyit, mint amennyit a szakemberek jellemzően javasolnak, vagyis hetente legalább 2,5 órát.

Alig jut valami a szabadidősportra

A Népszabadság tavalyi számításai szerint legalább 223 milliárd forint jut idén a sportra. Ez az összeg valójában jóval több, hiszen, amíg ők az úszó-vb ez évi kiadásait létesítménnyel és lebonyolítással együtt 19 milliárd forintra becsülték, a világbajnokság költsége minden héten milliókkal vagy milliárdokkal emelkedik.

A legnagyobb sportkiadások a 2017-es költségvetésben (millió forint)

Nemzeti Olimpiai Központ beruházása 35 888,5
Hungaroring Sport Zrt. támogatása 13 151,9
Sportági fejlesztési koncepciók megvalósítása 11 779,4
2017. évi vizes világbajnokság lebonyolítása 10 000
2017-es vizes vb létesítményei 8 960
Kiemelt sportágak létesítményfejlesztései 8 020,6
Szombathelyi stadion fejlesztése 5 600
Diósgyőri stadion fejlesztése 3 769
Kiemelt egyesületek létesítményeinek fenntartása 3 388,6

Ez a 223 milliárd már önmagában irdatlan összeg és ebben még nincs benne az a csakbem százmilliárd, ami a társasági adókedvezmények révén ömlik bele az öt látványsportba.

Ezek után különösen érdekes, hogy mennyit szán a kormány szabadidősportra. Az idei költségvetés alapján 477,4 millió forintot. Ehhez hozzávehetjük a diák- és hallgatói sport támogatására szánt 410,7 millió forintot.

Vagyis az élsportra jutó támogatás fél százaléka megy közvetlenül a nem profi sportra. 

Orbán Viktor tavaly azt mondta,

ugyan sportos nemzet vagyunk, mégis túlsúlyosak, betegesek,

ezért minden megyei jogú városba 50 méteres uszodát ígért. Még ha teljesül is ez a terve, egyáltalán nem biztos az, hogy az emberek elmennek úszni.

Egy budapesti uszodában átlagban 1800 forintot kell fizetni egy belépőért. Ezért az összegért a sportolni vágyókat ilyen látvány fogadja.

Bécsben a hütteldorfi uszodában két és fél órát lehet eltölteni 4,1 euróért, vagyis körülbelül 1300 fofingért. De egy napijegy is csak 1700 fortint átszámítva.

A londoni Aqua Centerben is hasonló a helyzet, egy felnőtt jegy 4,95 font, vagyis nagyjából 1800 forint. Legyen itt is egy kép az öltözőről:

Szóval összegezve:

miközben nyugaton jóval többet keresnek az emberek, itthon drágább egy uszodai belépő, mint például Bécsben.

Megkérdeztük erről az Emmit, amely válaszában azt írta:

A kormány amellett, hogy elkötelezett a verseny és utánpótlás sport számára a megfelelő infrastruktúra kialakítása mellett, kiemelt figyelmet fordít a szabadidő aktív és egészséges eltöltését szolgáló létesítmények fejlesztésére is, hiszen nem minden gyermek lesz a versenysport aktív résztvevője, azonban az egészséges lelki, szellemi és fizikai fejlődésének elengedhetetlen eleme a sport. Jelenleg is zajlanak olyan programok, amelyek uszodák létesítéséhez biztosítanak forrásokat, többek között a Tornaterem és Tanuszoda Program, vagy a Modern Városok Program. Az üzemeltetés ugyan nem állami feladat, de a több helyen a támogatási szerződés része, hogy a helyi lakosok, sportegyesületek, köznevelési intézmények számára kedvezményeket biztosítsanak az üzemeltetők.

Ne csak az úszásról legyen szó, a másik legkedveltebb szabadidősport a futás.

Ingyen van (leszámítva a felszerelést), az úszáshoz hasonlóan egyedül, ráadásul a szabadban is űzhető. Budapesten a Margitsziget a legkedveltebb futó terep, viszont egy tavaszi napon annyian futnak ott, hogy elférni se lehet. Ha valaki inkább a II. kerületi UFC zöld övezetben elterülő futópályáját választja, annak 300 forintot kell fizetnie azért, hogy mozogjon kicsit.

8 milliárd forint kültéri sportparkokra

Az adatok alapján a felnőtt lakosság 10-15 százaléka, míg a mindennapos testnevelésen kívül a gyerekek csupán 10 százaléka sportol rendszeresen (heti két alkalommal).
Megkérdeztük a kormányt, mit tesz annak érdekében, hogy ez megváltozzon? Azt írták,

az Eurobarometer adatai alapján, míg 2009-ben a felnőtt lakosságnak csupán 5 százaléka sportolt heti 5 alkalommal rendszeresen hazánkban, addig a legutóbbi felmérés szerint ez a szám 15 százalékra növekedett.

Szerintük ez a jelentős emelkedés a kormány sportpolitikájának egyik első mérhető eredménye, amely visszaigazolja a meghatározott irányok, hosszú távú elképzelések helyességét.

Kiemelik, a Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidősport Szövetség létrejöttét, amely a diák-hallgatói és a szabadidősportban országos közfeladatokat lát el és összehangolja a terület tevékenységét.

A szabadidősport számára biztosított állami forrásokról a Sportért Felelős Államtitkárság dönt, így garantálható a közvetlen támogatások célhoz kötött és hatékonyabb felhasználása. Ezen állami támogatások fő célja a lakosság körében a sportolás népszerűsítése, a megfelelő sportág kiválasztásának segítése és az inaktív lakosság sportolásra ösztönzése.

Konkrét példákat is kértünk tőlük, ezeket írták:

  • Idén is folytatódó Sport Legyen a Tied! program keretében – a Magyar Diáksport Szövetség közreműködésével – évente minimum 15 ezer gyermek vett vagy vesz részt országszerte a kiemelt sportágakat és a látvány-csapatsportokat bemutató, népszerűsítő eseményeken, amelyek segítik a sport beépülését a gyermekek mindennapjaiba
  • A HISZEK Benned! Sport Program folytatásával a megyei jogú városok önkormányzatai helyi szintű szabadidősport programok megvalósításához kaphatnak pénzügyi támogatást, a helyi szinten működő egyesületek pedig ahhoz, hogy a kereteik közt zajló tehetséggondozást szélesebb rétegek számára is elérhetővé tegyék
  • A Magyar Szabadidősport Szövetség szervezésében megrendezik, a Kihívás Napja programot, a Családi Mozgásfesztivált, vagy a Szépkorúak Sportfesztiválját
  • Az Olimpiai Ötpróba Program finanszírozására, amely idén országszerte mintegy 60 szabadidősport eseményt valósít meg további 285 millió Ft többletforrást biztosít a tárca
  • A Budapesti Sportiroda számtalan nívós sporteseményt, futóversenyt rendezett az elmúlt években, melyen számos EMMI dolgozó részt vett. Kiemelendő ezek közül a Telekom Vivicitta Városvédő Futás, SPAR Budapest Maraton, Wizz Air Budapest Félmaraton, K&H mozdulj! rendezvények, Coca-Cola Testébresztő Női Futógála, Intersport sportrendezvények, E.On sportrendezvények.

Megkérdeztük azt is, szerintük a lehetőségek mennyire adottak ma Magyarországon, hogy valaki szabadidejében sportoljon.

A lakosság a legkönnyebben saját lakóhelyéhez közel tud sporttevékenységet folytatni, így a helyben biztosított programok az ott élő közösségek számára nagy előrelépést jelenthetnek az aktív életvitel gyakorlása, a mozgás gazdag életmód kialakítása során. Ehhez szükség van a helyi önkormányzatok aktív fellépésére a szabadidősport szervezése és annak feltételei biztosítása területén. A kormány ezt támogatandóan hirdette meg a Nemzeti Szabadidős – Egészség Sportpark Programot, amelynek I. ütemében kültéri sportparkok fejlesztésére 1,5 milliárd forint összegű forrást biztosít. Ennek megfelelően 107 településen valósul meg szabadidős-egészség sportpark beruházás, valamint 10 település sportinfrastruktúrája bővül futókörrel, amelyet 2017-től, a II. ütemben további 6,5 milliárd forintnyi fejlesztési forrás fog követni.

– írták válaszukban.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. április 9.
Rendőrök és tiltakozók a Parlament előtti Kossuth Lajos téren 2017. április 9-én. Az Oktatási szabadságot csoport Szabad ország, szabad CEU, szabad gondolat! címmel meghirdetett demonstrációja után többen a Parlament előtt maradtak. A demonstráción a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény április 4-i módosítása ellen tiltakoztak, amely szerintük ellehetetleníti a Közép-európai Egyetem (CEU) magyarországi működését. Ezért arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az elfogadott törvényt.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.