Schoolboy holding hands on his head,  getting crazy and looks at the blackboard with formulas
Közélet

Elképesztő iramban száguld hátrafelé a magyar oktatás

Haszon Zsófia
Haszon Zsófia

újságíró. 2016. 12. 07. 19:31

A magyar közoktatás rendesen elbukott a PISA-teszten, a diákok teljesítménye még a legelső, 2000-es felmérésnél is rosszabb lett. A szakemberek PISA-sokkról és tömeges elbutulásról beszélnek, a felmérés eredménye szerint ugyanis Magyarországon évente 25 ezer funkcionális analfabétát termel ki a közoktatás. 
Korábban a témában:

A PISA nemzetközi kompetencia-felmérést talán senkinek nem kell bemutatni. Ez tulajdonképpen egy monitorozó jellegű felméréssorozat, amely három területen (alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés) vizsgálja a 15 éves tanulók képességét. A felmérés háromévenként zajlik az OECD-tagországok és a programhoz csatlakozó egyre növekvő számú partnerországok irányításával.

Az egyes mérések alkalmával egy-egy műveltségi terület nagyobb hangsúlyt kap, mint a többi. A cél pedig nem az, hogy a diákok visszaadják a felhalmozott tudásanyagot, hanem a kompetenciák mérése, azaz hogy a tanulók az ismereteiket hogyan képesek a gyakorlatban alkalmazni.

A 2015-ös felmérés eredménye kedden látott napvilágot, melyből kiderült, a magyar közoktatás csúfosan elbukott a teszten. A középiskolások átlagosan 17 ponttal értek el kevesebbet a felmérésen, mint három évvel ezelőtt, a 2012-es vizsgálaton. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik az is, hogy a szintén 2015-ös TIMSS-felmérésben (Trends in International Mathematics and Science Study) a magyar diákok kiválóan teljesítettek matematikából és természettudományokból. Ez az utóbbi teszt az adott ország tankönyvéhez, tantervéhez igazodik, és ez alapján méri a lexikális tudást.

Mindezek összessége arra világít rá, hogy a magyar oktatási rendszer pontosan ugyanazt teszi, mint húsz évvel ezelőtt, és ezt végeredményben jól is csinálja. Ugyanakkor nem tudunk haladni a korral, nem tudunk felzárkózni a nemzetközi követelményekhez. Ez utóbbit a hagyományos PISA-teszten túl a 2012-es digitális írástudásról szóló felmérés is alátámasztja, melynek eredményei szintén tragikus képet mutatnak. Sikerült az utolsó helyen végeznünk Európában.

– magyarázza Setényi János oktatáskutató.

A helyzet elkeserítő – folytatja a szakember. A legjobb esetben is a tanulóink 20 százaléka nagyon súlyos problémákkal küzd. A PISA-teszt szerint minden évben 25 ezer funkcionális analfabétát termel ki a közoktatás.

Az oktatáskutató több dolgot vél meghúzódni az eredmények hátterében, de az egyik fő gond szerinte az, hogy a kilencvenes évek óta a mindenkori kormányzat nem fordít elegendő figyelmet az alulteljesítő iskolákra. Egyetlen komolyabb próbálkozás sem volt arra, hogy ezeket az intézményeket megpróbálják európai uniós pénzekből feljavítani.

Nem arról van szó, hogy az ötös szintet kellene elvárni a tanulóktól, de legalább a stabil kettesnek meg kellene lennie. Ha ezt sikerülne elérni, az statisztikailag az egész magyar teljesítményszintet nagyságrendileg megemelné. A hiedelmekkel ellentétben egyébként nem kizárólag roma iskolákról van szó.

Alsó hangon ötszáz olyan iskola van az országban, amit a gazdasági szférában csődben lévőnek minősítenének – folytatja a szakember, vagyis az ilyen rossz színvonalon működő kft-ket és bt-ket azonnal átszerveznék vagy bezárnák. Setényi János elmondása szerint előfordul, hogy az osztályban a diákok 89 százaléka egyesre írja meg az országos kompetenciamérés tesztjeit.

Fotó: Thinkstock
Fotó: Thinkstock

Magyarországon mindennek az ellenkezője történik

A PISA-eredményeket egy szerdai konferencián is átbeszélték a szakemberek. A Millennium Intézet szakmai beszélgetésén Radó Péter oktatáspolitikai elemző megdöbbentő összehasonlításokkal élt, melyek mindegyike segít megérteni, miért születhetett ilyen gyászos eredmény. A szakember két évtizede tartó trendek alakulásával magyarázta a tragikus eredményeket.

Egyfelől folyamatosan növekszik az oktatásban eltöltött idő. A fejlett társadalmak ma már úgy tekintenek a 18 évesen befejezett középfokú tanulmányokra, mint régen az általános iskolai végzettségre. Vagyis, ekkor még koránt sincs kész a diák, nem lép ki a munkaerőpiacra, vagy ha dolgozni is kezd, mellette képzi magát. A fejlett országokban a középiskola vége csupán belépés a szakmai vagy a felsőoktatási tanulmányokhoz.

Ezzel szemben Magyarországon épp az ellenkezője történik, a kormányzat oktatáspolitikájának köszönhetően drámaian, 80 százalék alá csökkent a 18 éves korosztály részvétele a közoktatásban. Ahelyett, hogy ezt a számot emelnénk, lökik kifelé az oktatásból a fiatalokat, szemben a fejlett országok módszerével, ahol a cél az, hogy minél képzettebbek legyenek a fiatalok. Miközben általában az oktatási karrierek megalapozása zajlik csak 18 éves korig, a jelenlegi kormány befejezett iskolai karriereket lát 16-17 éves korban. Ennek eléggé nyögni fogjuk a következményeit.

-így Radó Péter.

A másik hosszú távú trend, hogy teljesen átértékelődött és folyamatosan változik, hogy mit tekintünk valójában iskolai tudásnak. Demokratizálódott az oktatási rendszer és ennek elképesztő következményei vannak.

Amit ismeretnek hívunk, az leértékelődik, mert tudományos és szociológiai értelemben is felbomlanak a tudáskánonok, nem a lexikális tudás lesz a fontos. Az, amit mi az értelmiségi középosztály általános műveltségének hívtunk korábban és amit a jelenlegi iskolai rendszerek igyekeznek átadni a tanórákon, felbomlóban van. Ismeretek helyett az oktatásnak már nagyon régóta arra kellene fókuszálnia, hogy a tanulás nyersanyagának tekintse az ismeretet, és elsősorban az értelmezésükre és alkalmazásukra való képességet fejlessze.

Nem létezik ugyanis olyan dolog az első osztálytól a nyolcadikig tartó tananyagból, amit ne tudnánk a mobilon 5 másodperc alatt megtalálni – hangsúlyozza a szakember.

Ehhez képest a mostani PISA-teszt eredménye tökéletesen bebizonyította, hogy a jelenlegi magyar oktatási rendszer képtelen ennek megfelelni. Mind a három alapkészségből (matematikából, szövegértésből és természettudományokból) nem egyszerűen visszaálltunk oda, ahonnan elindultunk 2000-ben, az első tesz megírásakor, hanem annál is sokkal mélyebb és rosszabb teljesítményt produkáltunk. Vagyis amíg a világ próbál ebben a tekintetben előrehaladni, addig mi elképesztő iramban haladunk hátrafelé.

Oktatáskutatás, oktatáskutatás, oktatáskutatás

Az eredmények értékelése szempontjából egy dolgot azonban fontos tudnunk – emeli ki Setényi János. Szerinte mind a PISA-teszt, mind a TIMSS-felmérés, mind a különféle diákolimpiák csupán termékek, amik egymással versenyeznek, és önmagában egyik sem jelenti az igazságot.

A PISA élországai rendkívül különbözőek, a tanteremre és a tantervre vonatkozó egyenes következtetéseket nem lehet belőlük levonni. Behozhatatlan előnnyel vezetnek minden évben a sanghajiak és a finnek, de a két ország oktatáspolitikája teljesen más alapokon nyugszik. Ahhoz, hogy Magyarország tanulni tudjon ezekből a felmérésekből, az kellene, hogy újra elkezdjék finanszírozni az oktatáskutatást. Pénzt kellene áldozni arra, hogy hozzáértő emberek meg tudjanak szólalni a témában, és egy konzíliumban tudjanak együtt dolgozni a megoldáson.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.