Közélet

Bokros Lajos: se nyugdíj, se EU nem lesz, csak forint és szögesdrót

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 08. 19. 08:46

Felvázol egy lehetséges apokalipszist, ami ellen szerinte érdemes harcolni.

Bokros Lajos az Élet és Irodalom legfrissebb számában arról ír, mi vár Magyarországra száz év múlva. Az egykori pénzügyminiszter, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) elnöke olyan rémisztő képet fest, amely maga az apokalipszis. Ötmillió magyarral számol, mert addigra kivándorol kétmillió munka- és nemzőképes fiatal.

Az itthon maradt népesség körében dúl az egykézés, és uralkodóvá lett a gyermektelenség. A szülőképes korú nőkre alig több mint egyetlen gyermek jut.

Mivel kevés lesz a fiatal, jól kereső, adófizető munkavállaló, az idősek nyomorogni fognak. Nyugdíjuk folyamatosan csökken, abból kell egyre többet költeniük élelmiszerre, gyógyszerre, miközben egyre kevesebb jut lakhatásra.

A magányos öregek körében futótűzként terjed a hajléktalanság. Éhezés, betegség súlyosbítja azok helyzetét, akik az utcára, vagy szerencsés esetben, legalább télen, hajléktalanszállóra kerülnek.

Bokros ördögi körnek nevezi a ránk váró kilátástalanságot. Ha a fiatalok túlnyomó többsége már nem fizet járulékot, előbb csak kevesebb lesz a mai idősek nyugdíja,

és még biztosabb, hogy a mai fiataloknak pedig már egyáltalán nem lesz nyugdíjuk. A szegénység önbeteljesítő jóslat.

A gazdagok közben a megtakarításaikat befektetik, de külföldön, mivel itthon 2116-ra már nem lesz megbízható befektetési forma. A bankok többsége elmegy, a tőzsde bezár, a vállalkozó magántőke menekül.

Minek itthon üzemet építeni, gyárat bővíteni, szolgáltatást fejleszteni, amikor hanyatlik a gazdaság, és egyre csökken a fizetőképes kereslet? Ez is önbeteljesítő jóslat, önmagát erősítő ördögi kör.

Száz év múlva is forinttal fizetünk, noha az addigra már alig ér valamit – írja Bokros Lajos, aki szerint a hanyatló gazdasághoz egy “roncstársadalom” párosul, amelyben a munkanélküliség alternatívája a bűnözés lesz.

A fiatalok zöme csak néhány évig jár iskolába.

Ez az államnak jó. Az engedelmes szavazótömeghez buta és bamba egyedek kellenek, nem önálló gondolkodásra, véleményalkotásra, szolidaritásra képes polgárok, akik esetleg elunják, hogy az állam működését végletesen eltorzította a korrupció.

2116-ra megvalósul a zárt gazdaság és a zárt társadalom, ami szegénységgel jár, a nyomorúság pedig olaj az erőszak tüzére. Száz év múlva a MoMa elnöke szerint bandaháborúktól lesz hangos az ország. Nem tisztelik majd a magántulajdont, a piaci szerződéseket, a fizetési határidőket.

Bírósághoz sem érdemes fordulni, mert úgyis az nyer, akinek több pénze vagy hatalma van.

2116-ra az adócsalás lesz a magyarok legsikeresebb nemzeti tömegsportja, röhej tárgyává válik, aki adózik, és az állam addigra már uniós pénzekre sem számíthat, mert Magyarország már nem lesz uniós tagállam.

Hosszas habozás és politikai huzavona után Magyarországot 2085-ben kizárták az Európai Unióból. Indok: a demokrácia és a jogállamiság alapértékeinek sorozatos és durva megsértése.

A magyarok előtt bezárulnak az EU-országok kapui, Szlovákiába, Romániába próbálnak átjutni, de mindkét országban idegenellenes plakátok, a határon pedig szögesdrótkerítés fogadja őket.

Szabadság, szolidaritás

Bokros Lajos mindezt azzal magyarázza, hogy az értelmiség zöme nem vette észre, a korrupt kormány ellopta az ország jövőjét, eltűrte a megfélemlítést, a megaláztatást. Nem állt ellen, nem lázadt, pedig lehetett volna, amíg nem késő.

De az ország írástudói – persze nem mindenki – a könnyebbik ellenállást választották, és szépen lassan, szinte észrevétlenül lemondtak az értelmiségi lét kettős lényegéről: a szabadságról és a szolidaritásról.

Bokros Lajos elismeri, ez csak a magyar apokalipszis egyik lehetséges forgatókönyve. Azt kívánja, hogy soha ne valósuljon meg, de jelzi, hogy ide is vezethet a huszonegyedik századi kisiklás, az ország gazdasági, társadalmi hanyatlása, kulturális és erkölcsi romlása, “az avítt és közveszélyes nacionalizmus, az újfent divattá vált múltba révedő ócska populizmus.”

Úgy véli, nem szükségszerű az apokalipszis, ha ezek helyébe a szabadság és a szolidaritás kerül, amely szerinte a modern világ két legfontosabb értéke.

A történelemben semmi sem eleve elrendelt, semmi sem szükségszerű. Mindig van választási lehetőség, minden az ember döntésén múlik.

Bokros cáfolja, hogy a társadalmi, politikai, szellemi és erkölcsi folyamatokat alapvetően a gazdaság határozná meg. Zárójelben hozzáteszi, ha így lenne, a britek nem szavaztak volna a kilépésre az EU-ból. Szerinte sokkal inkább megállja a helyét, hogy egy szabadságtagadó diktatúra politikai felépítménye teszi tönkre saját gazdasági alapját.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

hacker at work with graphic user interface around
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.