Üzleti tippek

Kéményseprés: az önkormányzatokon múlna, hogy ki kotorhat

24.hu
24.hu

2015. 11. 25. 12:38

Módosító javaslatcsomagot nyújtott be a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvényjavaslathoz az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága; az előterjesztés szerint az önkormányzatok maguk dönthetnek arról, hogy fenntartják a közszolgáltatási szerződésüket vagy áttérnek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv általi szolgáltatásra.
Korábban a témában:

A módosítás indoklása szerint az önkormányzat választási lehetőségének bevezetésével a kéményseprő-ipari szolgáltatás ellátását több esetben nem az önkormányzat biztosítja majd, hanem egy állami szerv, azaz az önkormányzat önként átadja a kötelező feladata ellátását a katasztrófavédelmi szervezetnek. Ugyanez a helyzet, ha a lejárt közszolgáltatási szerződés nem hosszabbítható meg, illetve ahelyett új nem köthető, ekkor is az állami szerv látja el a kéményseprő-ipari tevékenységet.

Mégis lesz, amikor fizetni kell

Abban az esetben, ha az önkormányzat a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatója útján a továbbiakban is vállalja, a közszolgáltatást ugyanolyan feltételekkel kell ellátnia, mint az állami kéményseprő-ipari szervnek. Ez azt jelenti, hogy akár az állami közszolgáltató, akár az önkormányzati végzi a közszolgáltatást, csak a szolgáltatói előzetes írásbeli értesítés szerinti első időpontban lesz térítésmentes az ellenőrzés. A második és harmadik időpontban kiszállási és vizsgálati díjat kell fizetnie az ingatlan használójának.

A díjakat a jogalkotó a 2015. július 1-i állapot szerinti díjmértékhez viszonyítva állapítja meg, azt nem haladják meg. A lakossági körbe nem tartozó meghatározott társasházi, lakásszövetkezeti ingatlanhasználók a kéményseprőipari szervnek költségtérítést, az önkormányzati közszolgáltatónak a 2015. július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díjat fizetnek. A lakossági körbe nem tartozó minden egyéb ingatlanhasználó a kéményseprő-ipari szolgáltatónak piaci egyedi árat, míg az önkormányzati közszolgáltatónak a 2015. július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díjat köteles fizetni.

Elmúlt nyócév

Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke a bizottság keddi ülését követően az MTI kérdésére azt mondta: a rezsicsökkentés előtt a privatizált kéményseprő-vállalatok el tudták érni az akkori szocialista kormányzatnál, hogy a tarifák “minden határon túl” nőttek, három-négy-ötszörös tarifanövekedés következett be és ezek a vállalatok beálltak egy ennek megfelelő bevételi és költségszintre, amelyet nem tudtak visszavenni.

Hozzátette: sok vállalat jelezte, hogy az új feltételek mellett nem tudja elvégezni a szolgáltatást, ezért teremti meg a módosítás a lehetőségét annak, hogy amennyiben egy vállalat nem tudja ezt a szolgáltatást ellátni, akkor azt a katasztrófavédelemnek legyen joga és lehetősége átvenni. Hozzátette: erről régóta egyeztetések zajlanak a kormány illetékeseivel illetve az érintettekkel.

Az ellenzéknek nem tetszik

Ellenzéki képviselők bírálták a bizottság keddi ülésén, hogy a bizottsági módosító javaslatot mindössze két órával az ülés előtt kapták meg. Harangozó Tamás, a bizottság szocialista alelnöke azt mondta: valódi indokok nélkül egy piaci szegmenst “beszántani” nem alaptörvényszerű, továbbá szerinte évközben nem lehet ezt a szolgáltatási rendszert átvariálni, biztonsági kockázatot jelent, ha az átadás mégsem sikerül.

Szilágyi György, a bizottság ülésén megjelent jobbikos országgyűlési képviselő többek közt azt bírálta, hogy “a kéményen dolgozó kisemberek” nem tudják mi lesz velük, fél éve “altatják” a javaslatot bizottsági szinten, de még ez a fél év sem volt elegendő a kormánynak arra, hogy a szakmával egyeztessenek róla.

Heringes Anita, a bizottság ülésén megjelent szocialista politikus úgy vélte: nem bizottsági módosító javaslatra volna szükség, hanem az eredeti javaslatot kellene visszavonni és olyan előterjesztést benyújtani, ami a szakma megelégedésére szolgál. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a katasztrófavédelemnél közfoglalkoztatottak végeznék ezt a munkát. Válaszul Kósa Lajos hangsúlyozta: kéményseprést csak megfelelő végzettség birtokában lehet végezni.

Vadai Ágnes független országgyűlési képviselő, a DK-s politikus arra figyelmeztetett: végzetes következményei lehetnek annak, ha a katasztrófavédelemnél nem áll rendelkezésre kellő tapasztalat ehhez a szolgáltatáshoz és szakmai párbeszédet sürgetett.

Júliustól lépne életbe

A kormány március 10-én nyújtotta be a parlamentnek a kéményseprésről szóló új törvényre vonatkozó javaslatát, amely szerint az önkormányzatoktól automatikusan a katasztrófavédelemhez került volna át a lakossági kéményseprési közszolgáltatás, 2016. január 1-jétől.

A rendészeti bizottság javaslata szerint a jogszabály júliustól lépne életbe.

A szakszervezet is aggódik

A kéményseprők helyzetének rendezetlensége miatt november elején 322 kéményseprő helyezte letétbe felmondását december 21-i határidővel. Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) elnöke szerint Magyarországon mintegy 900 kéményseprő dolgozik, akiknek majdnem 40 százaléka hagyja majd el a pályát, ha december 21-ig nem veszik újra a parlament napirendjére a kéményseprők jövőjét érintő törvénymódosítást. A szakszervezet azt kifogásolja, hogy nem lehet tudni ki lesz a kéményseprők munkáltatója, milyen keretek között kell majd a szolgáltatást nyújtaniuk, illetve milyen bérekre számíthatnak a munkavállalók.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.