Üzleti tippek

Kicsikből élnek

A kisebb weboldalakat érzékenyebben érinti a hirdetési bevételek ingadozása, viszont bizonyos célcsoportok esetén akár már napi ezer látogató is eltarthatja a site tulajdonosát.

Már rég csődbe jutottak volna Szatmári Nóra cégei, ha nincs az Ezoterikus.hu című weboldala. A napi 10-15 ezer egyedi látogatót elérő oldalnak ugyan vannak hirdetési bevételei, de igazán jó üzleteket az ehhez a témakörköz kötődő egyéb vállalkozásaikból tud szerezni. „Van olyan cég, amely a honlapunk révén talált meg minket, és a tőlünk rendelt horoszkópok alapján hoznak üzleti döntéseket; de sok asztrológust is kiközvetítek” – ecseteli a több lábon állásukat Szatmári Nóra.

Amennyiben megnézzük a kisebb website-ok piacát – tekintsük most ennek a 15 ezernél kevesebb napi látogatót elérő oldalakat –, akkor meglehetősen nagy tülekedést látunk. Az, hogy egy kisebb oldal esetén hol van az a látogatottsági határ, ahonnan már érdemi bevételre lehet számítani, alapvetően az adott site tematikájától függ. „A mi tapasztalataink alapján öt-hatezres napi látogatószám esetén már csurran-cseppen némi bevétel, egyébként pedig a 10 ezres látogatószám az igazi lélektani határ, onnantól már a médiaügynökségek is komolyan veszik az embert” – osztja meg saját tapasztalatait Szatmári Nóra.

Más viszont a helyzet egy olyan – kifejezetten tehetős olvasói kört megcélzó – oldalnál, mint amilyen a vitorlázással foglalkozó Sailing.hu. A site tulajdonosa, Beliczay Péter elmondása szerint a hirdetők már 800 napi látogatónál elkezdtek érdeklődni irántuk, jelenleg pedig nagyjából napi 1300 látogatójuk van. „Hobbiszinten indult az egész, de ma már ebből élek” – teszi hozzá Beliczay, aki úgy véli, ebben a tematikában ennél a látogatói szintnél sokkal többet egyelőre nehéz lenne elérni.

Bevétel nélkül

Több weboldalt is üzemeltet párhuzamosan Müller Tamás, az Inter-X Kft. vezetője, aki szerint ebben az a ráció, hogy amikor az egyik weboldaluk kevésbé megy, akkor mindig van olyan is a portfólióban, ami kicsit jobban fut. Így például a Grundfoci című közösségi weboldal mellett számos társkereső oldalt működtetnek és weblapok fejlesztésével is foglalkoznak.

Még újszülöttnek számít a piacon a fél éve indult TestCar című autósoldal. A honlap szerkesztője, Veiczi Viktor szerint annak ellenére, hogy konkurensektől bővelkedő piacra érkeztek és eddig nem költöttek reklámra, már most is napi 1500 látogatót érnek el. „Még bevételünk nincs az oldalból, de remélhetőleg hamarosan már nálunk is futnak olyan kampányok, amelyekből heti 20–25 ezer forintra számítunk. Még bő egy év kell ahhoz, hogy pusztán ebből a vállalkozásból meg is éljünk” – ecseteli terveiket.

A kisebb weboldalak alapvetően négyféle forrásból juthatnak bevételhez (lásd erről táblázatunkat). A legelterjedtebb a Google Adsense és az Etarget hirdetéseinek beillesztése az oldalra, amelyekhez gyakorlatilag bármelyik website csatlakozhat. Ezek a hirdetésekre való kattintások után fizetnek részesedést a web¬oldal üzemeltetőjének. „Ebből sok pénzt ugyan nem lehet szerezni, de nagyjából jól kiszámítható bevételt hoz” – mondja Szatmári Nóra, aki szerint mostanában ez inkább csak a Google Adsense-re igaz. Az Etargetből ugyanis két éven át nagyjából fix bevételük volt, ám az elmúlt két hónapban váratlanul a felére esett vissza.

Müller Tamás viszont a felhívja a figyelmet egy – netes fórumokon is sokszor emlegetett – problémára az Adsense-zel kapcsolatban, ez pedig az, hogy nem igazán tudják kiszűrni a rosszindulatú kattintásokat. Tehát azt, amikor például a konkurens egymás után sokszor ráklikkel a versenytárs Adsense-hirdetéseire. Ennek általában az a következménye, hogy a Google kitiltja az adott weboldalt a hirdetési rendszeréből. Az Etargetnél ezeknek a kiszűrése megoldott, igaz, Müller Tamás tapasztalatai szerint is kevesebbet fizet, mint az Adsense.

Válogatnak

A kisebb weboldalak komolyabb bevételekhez az online sales house-okon keresztül juthatnak, amelyek a médiaügynökségektől akár nagyobb hirdetőket is be tudnak hozni. Jelenleg közel tíz ilyen cég tevékenykedik a piacon, az ezekhez való bekerüléshez viszont számos kritériumot kell teljesítenie az adott weboldalnak.

Az utóbbi időkben több sales house is lazított a látogatottságra vonatkozó megkötésein, de azért nem árt, ha a honlap legalább napi 5–10 ezer egyedi látogatót elér. „Szerencsés, ha van egyedi, saját készítésű tartalma az adott oldalnak és nem MTI-hírek újraközléséből próbálnak megélni” – teszi hozzá Papp László, a GMédia ügyvezetője. „Az objektív mutatókon kívül szerepet kap az egyéni megérzésünk is, azaz, hogy mennyire látunk esélyt arra, hogy az adott oldal majd felfut és kiemelkedik a többi közül” – teszi hozzá Bézi Orsolya, az ab&c Target értékesítési menedzsere.

Az Origóhoz tartozó Adnetwork több mint száz weboldalt képvisel, de Komáromi Csilla médiaértékesítési igazgató elmondása szerint – a közhiedelemmel ellentétben – ők is megválogatják, hogy kivel szerződnek. „Az online regisztráció után mindenkivel igyekszünk mélyebben is tárgyalni az elképzelésekről és a lehetőségekről” – említi.

Beeső vásárlók

Abban viszont már kevéssé egységesek a sales house-ok, hogy az amúgy telített piacon milyen jellegű weboldalakra lenne még hirdetői igény. „Autós, autós és autós” – mond egy meglepő választ Séra Bernadett, az Atlantis Média ügynökségi divíziójának vezetője. Elképzelhető, hogy a válság által leginkább sújtott szektorok a webre menekülnek, mert az Adnetworknél is megemlítették, hogy az autóscégek mellett nőtt a banki és a turisztikai hirdetőik száma.

A GMédiánál a populáris gazdasági témájú weboldalakban látnának fantáziát, az Atlantis Média pedig még a híroldalaknak is tudna hirdetéseket közvetíteni. Az ab&c Targetnél úgy látják, hogy reklámértékesítési szempontból a hírportáloknál, a közösségi oldalaknál és a társkeresők piacán telítődés van, szerintük leginkább jó minőségű női és férfi életmódoldalakra lenne igény. „Egy nagyon specializált, adott tematikával mélyebben foglalkozó tartalom könnyebben a hirdetők látókörébe kerül, mint egy alacsony látogatottságú híroldal” – vélekedik Komáromi Csilla.

Az, hogy egy adott oldal mennyi közvetlen hirdetőt tud bevonni, szintén a tematikától függ. A Sailing.hu például szinte teljes egészében ezekre a reklámozókra épít, hiszen ők nyilván jobban ismerik a vitorláspiac potenciális hirdetőit, mint bármelyik online sales house. Az autós-, motoros- és Forma–1-es híreket közlő A5.hu-n viszont a bevételeknek már csak 30 százaléka származik közvetlenül a hirdetőktől, a többi az ügynökségektől érkezik.

A weboldalak bevételhez juthatnak az úgynevezett partnerprogramok révén is. Ez némileg hasonló az Adsense-hez, csak itt az elhelyezett banner alapján érkező vásárlók vagy regisztrálók után kaphat jutalékot a site. Tehát például ha valaki elhelyezi az oldalán a Libri könyvajánlóját, akkor a könyvescég az arról a linkről beeső vásárlók után bizonyos százalékot utal át a weboldal tulajdonosának.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik