„A szociális kiadásokban ugyan nem cél az általános csökkentés, mégis tény, hogy a rendszer számos olyan komoly társadalmi kihívást okoz, melyek kezelése anélkül hozhat jelentős megtakarítást, hogy ez végletesen fokozná a szociális feszültségeket” – olvasható a kormány válságkezelő stratégiájában. Mik a várható intézkedések?
– A gyed igénybevételéhez nem elég 6 hónapot, hanem legalább egy évet kell dolgozni.
Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter szerint a korábbi szabályozás lehetővé tette, hogy nem valós munkaviszonyt létesítsen a várandós anya akkor, amikor megtudja, hogy gyermeket vár. További változás, hogy a gyed csak annyi ideig járhat, amennyi időt korábban az anya dolgozott (de maximum két évig). Aki tehát például másfél évig dolgozott a szülés előtt, másfél évig kaphat gyedet. A kormány válságkezelő stratégiája szerint ez azért jó, mert „ezek a lépések arra ösztönöznek, hogy a gyermeket vállalni szándékozók körében is növekedjen a foglalkoztatottság és kevesebb legyen a visszaélés”.
– A 2009. szeptemberben esedékes emelés után adókötelessé válik a családi pótlék.
Januárban elmaradt a pótlék inflációkövető emelése, így csak az „inflációadót” kell egyelőre megfizetni. A szeptember elsejei emelés után viszont személyi jövedelemadót is fizetni kell. A családi pótlék „adóterhet nem viselő járandóság” lesz, tehát önmagában nem adózik, de hozzácsapják az adóalaphoz. Ugyanakkor az adózó csökkentheti a számított adóját azzal, amit „az adóterhet nem viselő járandóságok” adótábla szerinti összege.
Tehát az fog rosszabbul járni, aki a magasabb kulccsal adózik, hiszen adójából a családi pótlék alacsonyabb kulccsal számított adóját tudja majd levonni. A legkevésbé azokat érinti a változás, akiknek az „adóterhet nem viselő járandóságokon” kívül nincs más jövedelmük – adót sem fizetnek, s még adóbevallást sem kell beadniuk.
„Ma Magyarországon a kifizetett, nagyságrendileg 1000 milliárd forintnyi szociális transzferből mintegy 600 milliárd forint mindenféle megkülönböztetés nélkül, univerzális módon jut el az állampolgárokhoz” – olvasható a kormány stratégiájában.
A kormány szerint nem fokozzák az intézkedések végletesen a szociális feszültséget.
A kormány szerint az a gond az univerzális ellátásokkal, hogy nem csökkentik, hanem konzerválják, sőt sok esetben növelik a szegények és a gazdagok közötti jövedelmi különbségeket, és úgy terhelik meg végletesen az államháztartást, hogy érdemben nem hasznosulnak az erre fordított források. A célzottság ezért nemcsak igazságosabbá, hanem hatékonyabbá is teszi a rendszert – véli a kormányzat. Gyurcsány korábban társadalmi modellváltást ígért, s valóban, a tervezet lépést jelent a szociáldemokrata felől a liberális modell felé.
– Otthonteremtési támogatások.
Különböző lakhatás-szerzéshez nyújtott lakásépítési és otthonteremtési támogatások adóterhet nem viselő járandóságként is adókötelessé válnak (a családi pótlék mintájára). Önrész is szükséges lesz, amit a kormányzat a visszaélések nagy számával indokol.
– A családi pótlékot gyermeknevelésre kell fordítani.
A válságkezelő stratégiában foglaltak szerint a 14 és 18 év közötti gyermekek után járó ellátás képzési támogatássá alakul, így ha a gyermek nem jár iskolába, megszűnik a jogosultság. Ez a korhatár megfelel a Magyarországon érvényben lévő tankötelezettségi korhatárnak. Továbbá ha a gyámhatóság úgy ítéli meg, hogy a gyermek érdekei sérülnek a családi pótlék felhasználása során, akkor a családi pótlékot átmeneti időre részlegesen természetbeni juttatássá lehet
alakítani, hogy valóban a gyermek ellátására fordítsák azt.
Ezek az intézkedések nem a munkavállalásra, hanem a gyermeknevelési körülmények javítására szolgálnak – olvasható a kormány stratégiájában.
– „Családi gyermekfelügyelet”.
A bölcsődén kívül egy annál egyszerűbb feltételeknek megfelelő intézményi kategória, a „családi gyermekfelügyelet” jönne létre. Ezzel a kormány szerint „jelentősen könnyíthető a gyermeket vállaló anyák újbóli munkába állása”.
– Nemzeti Ápolási Szolgálat.
A kormányzat tervei szerint megalakul a Nemzeti Ápolási Szolgálat, amely azoknak az ápolási díjban részesülőknek nyújt támogatást, akik többletjuttatásért hajlandóak további ápolást vállalni. A kiegészítő forrásokat európai uniós program biztosítja.
