A két informatikai szakember a kilencvenes években a Tele 2-nél ismerte meg egymást, ahol létrehozták első közös vállalkozásukat, a Get2net internetszolgáltatót, valamint az everyday.com weboldalt. A sikeres indulás után 1999-ben önállósították magukat, s 2000-ben elindították a Kazaa fájlcserélő szolgáltatást, majd ennek eladását (2002) követően létrehozták a Skype nevű ingyenes online telefonszolgáltatást biztosító rendszert, amelyet 2005 októberében 2,6 milliárd dollárért az eBay vásárolt meg tőlük. A társaság 1,3 milliárd dollár készpénzt és 32,4 millió részvényt adott a luxemburgi vállalatért, 2008–2009-ben pedig további 1,5 milliárd dollárt fizet, amennyiben a Skype elér bizonyos kitűzött célokat.
Zennströmék 2006 nyarán ebből az összegből kezdték el egy újfajta internetes videómegosztó rendszer fejlesztését, majd év végén hivatalosan is bejelentették, hogy elindult a Venice Project, amelyet Joostra kereszteltek (a nevet jó csengése miatt választották, egyébként semmit sem jelent).
Sugárzás nyártól
Agytröszt
Niklas Zennström (1966–) az Uppsala Egyetemen szerzett üzleti, mérnöki és informatikai MSc diplomát. Szakmai pályafutását a Tele 2-nél kezdte, ahol részt vett a Get2net európai internetszolgáltatási üzletág elindításában és üzemeltetésében, valamint ő volt a www.everyday.com internetes portál vezérigazgatója. Később társalapítója és vezérigazgatója a Kazaa-nak, eközben létrehozta a Joltid és az Altnid szoftvervállalatot. 2003-ban társalapítóként jelen volt a Skype indulásánál, amelyet 2005 őszén adtak el. Azóta a Joost projekt beindításán dolgozik. A Time magazin 2006-ban a világ száz legbefolyásosabb embere közé sorolta.
Janus Friis (1976–)Dánia elsőként alakult internetszolgáltatójánál, a CyberCity help deskjénél kezdte pályafutását. Ezután a Tele 2-nél helyezkedett el, s itt találkozott Zennströmmel, akivel összefonódott további pályája. Ő is részt vett a Get2net és a www.everyday.com beindításában, majd a Kazaa létrehozásában. Társalapítója a Joltidnak és az Altnetnek, valamint ő az igazgatója a Bullguard biztonságiszoftver-gyártó vállalatnak. 2003-ban társalapítója a Skype-nak, majd 2006-tól a Joostnak.
A hírek szerint a Joost gyakorlatilag már kész van, de nyárig valószínűleg nem indítják be az adást. A luxemburgi székhelyű cég hatezer tesztelővel állt kapcsolatban hónapokon keresztül, és az ő észrevételeik, javaslataik alapján finomítják a rendszert, de már most egyöntetű a vélemény, hogy a Joost összességében nagyságrendekkel jobb lesz, mint a többi videomegosztó.
Szerzők műsora
Az indulást a technikai tesztek mellett a szerzői jogi ügyek rendezése is késlelteteti. Mint ismeretes, a Kazaaval számos, súlyos pénzügyi következményekkel járó problémája volt a párosnak, ezért most előzetesen leszögezték, hogy jogilag teljesen tiszta vállalkozást szeretnének működtetni, amely elnyeri az üzleti partnerek bizalmát is. Ezért a YouTube-bal ellentétben a felhasználókat teljesen kizárják a tartalomgenerálásból, viszont hosszan tartó tárgyalásokat folytattak a médiavállalatokkal, hogy milyen feltételek mellett tehetik majd közzé anyagaikat. A projekt elindítását ez is hátráltatja, mert a technikai és technológiai fejlesztés részletei mellett az üzleti és jogi problémákat is megnyugtatóan tisztázni kell.
A nagy tartalomszolgáltatók részéről máris komoly érdeklődés mutatkozik, s elsőként meg is állapodtak a YouTube-bal szakító Viacommal (a médiaholdingé több mint 130 network joga, ezek között található az MTV, a VH1, a Dreamworks, a Comedy Central, a Nickelodeon, a Logo, a Spike TV, a BET Networks, a Paramount Pictures, a Paramount Vantage, a Paramount Classics stb.). A cég olyan műsorokat terjeszt majd a fájlcserélő-alapú internetes televíziócsatornáin, mint a My Super Sweet Sixteen, az Evening Show, az I Love New York, az American Gangster vagy a Beavis and Butthead. Ugyancsak vonzók lehetnek a Paramount egész estés filmjei, amelyek között klasszikusok és vadonatúj produkciók is műsorra kerülnek.
Eddig a Viacom mellett a National Geographic és az Atlantic Records csatlakozott az új távlatokat nyitó műsorszórási rendszerhez, de előrehaladott tárgyalások folynak a CNN, a BBC, a Warner Music Group és az Endemol képviselőivel is.
Működés a fájlcserélők elve alapján
A laikus szemével nem sok különbség van a Joost és a webes videomegosztók vagy -lejátszók között, mert a tévétársaságok azokat szintén használják legnépszerűbb műsoraik közzétételére, és az ingyenes tartalmakat ott is reklámok kísérik. A lényeg azonban ez esetben láthatatlan: az új szoftver ugyanis a fájlcserélők alapelvén működik, vagyis a felhasználó által éppen lejátszott műsorfolyam bitjei azonnal visszakerülnek az online „vérkeringésbe”, és ezáltal mások számára is folyamatosan elérhetővé válnak. Szakértők szerint a szoftvernek csak az a hátránya, hogy eléggé „gépigényes”: használatához legalább egy gigahertzes Pentium 4-es PC kell fél gigabájt memóriával, és DirectX 9-es videókártyával, amelyen legalább 32 megabájt memória van. Lemezterületből is kell neki bőven, mert bár maga a lejátszó ugyan csak 45 megabájtot foglal el, de összesen 500-ra van szüksége a letöltött anyagok tárolásához. Mellette nem is célszerű más erőforrás-igényes szoftvert futtatni a számítógépen. A készítők a Joost használatához legalább egy megabites ADSL-vonalat ajánlanak, és a nagy adatforgalom miatt csak a fix díjas előfizetés ajánlott.
Minőségi filmek
A Joost programja – ellentétben a népszerű YouTube-bal – nem rövid klipekre, hanem hosszú időtartamú, jó minőségű anyagokra épít, s valódi, a nézők által összeállított műsorú televízió lesz. Tehát nagysikerű filmeket, dokumentumműsorokat, teljes koncertfelvételeket lehet majd megnézni rajta. A Joost ajánlata azért is tetszik a leendő partnereknek, mert csak megnézni lehet a videókat, elmenteni nem, ráadásul még bevételeket is szerezhetnek belőle.
Az ingyenességet úgy kívánják biztosítani, hogy – hasonlóan a hagyományos kereskedelmi televíziók műsorához – reklámok szakítják majd meg az „adást”, s az elképzelések szerint a kínálatba felvett és világszerte sugárzott csatornák reklámbevételeiből a Joost is részesedést kap. Ennek mértéke attól függ, hogy ki adja el a reklámidőt: a tartalomtulajdonos vagy a Joost értékesítési részlege. A hírek szerint a cég a Viacom képviselőivel úgy állapodott meg, hogy a filmstúdió maga értékesíti majd a saját produkcióinak reklámszüneteit.
Az eddigi tárgyalások nagyobb zökkenők nélkül zajlottak le, s az agytröszt igen nagy reményeket táplál a szoftverrel kapcsolatban, mert abban bíznak, hogy „találmányuk” a jövőben feleslegessé teszi az illegális tévéműsor- és filmletöltéseket, ha megfelelő sávszélesség birtokában bárki bármit ingyen megnézhet az interneten. „Szerintünk az időzítés tökéletes. Különben bele se vágtunk volna” – nyilatkozta nemrégen optimistán Friis. „A Kazaaval és a Skype-pal szerencsénk volt, mert eltaláltuk az igényeket. Reméljük, hogy a következő projektünkkel is a tízes közepébe találunk.”
