Tízezret spórolt a matricán a rokkant autós, majd százezrekre büntették

Borsodi olvasónk tüdőtranszplatált beteg, aki rokkantsága miatt kedvezményt kapott az autópálya-matricára: D2 helyet D1 matricát vásárolhatott 15 éves kocsijára. Így 5 ezer forintot spórolt a megyei matricán, 10 ezer forint helyett 5 ezer forintba került neki.

A felesége nevén van egy utánfutójuk, amit időnként használ a férj. A szabályok szerint a D1 kategóriás autó utánfutójára nem kell külön matricát venni, és a férfi abban a hiszemben volt, hogy mivel D1-es matricát vesz az autójára, így az ő általa használt utánfutóra is vonatkozik a matricamentesség. Egyébként a kormányhivataltól kapott, a díjkedvezményről szóló levélben sem volt olyan tájékoztatás, amely ennek ellenkezőjét jelezte volna. Így aztán nem is vett az utánfutóra matricát. Ezen újabb 5 ezer forintot spórolt.

Tavaly többször használta utánfutóval az autópályát, abban a hiszemben, hogy a szabályoknak mindenben megfelel. Idén áprilisban derült ki csak számára, hogy valami nem stimmel: fizetési felszólításokat kapott egy pénzbehajtással megbízott ügyvédi irodától. A megjelölt ok az volt, hogy az előző évben nem volt autópályamatrica az utánfutón. Amíg az ügyvédi iroda levelei meg nem érkeztek, addig semmilyen értesítést nem kapott az útdíjszolgáltatótól arról, hogy hibázott. Pedig kellett volna, még tavaly.

357 ezer forintba került a 10 ezer forintos spórolás

Amikor érdeklődött, hogyan keletkezett a brutális bírság, kiderült, hogy tulajdonképpen hatszori matricahiány volt az utánfutón. Ekkor ügyvédet fogadott, akinek megkeresésére felajánlotta a Nemzeti Útdíjszolgáltató Zrt. (NÚSZ), hogy ne a magasabb, a 30 napon túli fizetésre vonatkozó 6*59 500 forintos, azaz összesen 357 ezer forintos büntetést fizesse meg a rokkant autós, hanem csak az alacsonyabb, 30 napon belüli bírságot, 6*14 875 forintot, azaz összesen 89 250 forintot.

Olvasónk ezt nem fogadta el, mondván, hogy

ha időben értesítik, akkor csak egy szabálysértést követett volna el, és nem hatot.

Ezért ő csak egy bírságot érez jogosnak. De mint a 24.hu-nak elmondta: a hat bírságot be sem tudná fizetni. Rokkantként 91 ezer forint a nyugdíja, felesége pedig 27 900 forint ápolási díjat kap havonta.

Szóval nem fizette be a megadott határidőig a 89 ezer forintos pótdíjat, így most már a 357 ezer forintost kellene. De miért kellett volna egyáltalán matricát venni, és miért nem kapott a férfi értesítést időben a szabálysértésről, miért büntetik őt hatszorosan, és vastagon?

Hiába D1 a matrica, ha D2 az autó

Az ügy kiindulópontja az volt, hogy a D2-es járműre olyan rokkantsági kedvezményt kapott olvasónk, hogy csak D1-es matricát kellett vennie. És abban a hiszemben volt, hogy a D1-matrica mellett a vontatott utánfutóra nem kell külön matrica.

A NÚSZ szerint itt csak egy díjkedvezményről van szó, ami nem befolyásolja a jármű státuszát.

Vagyis a jármű továbbra is D2 díjkategóriába tartozónak számít, csupán a díj mértéke egyezik meg a D1 díjkategóriáéval. Másrészt a díjrendelet kizárólag a (vontató) gépjárműre határozza meg a díjkedvezményt, a vontatmányra nem – közölték megkeresésünkre.

De miért lett ebből hatszoros bírság?

Az autós felelőssége, hogy megtalálják a levéllel

Mint kiderült, a NÚSZ küldött értesítést, csak nem jó címre, így azt olvasónk nem is kapta meg, a levelek visszamentek az útdíjszolgáltatóhoz. Azaz a NÚSZ is tudott a sikertelen kézbesítésről. Ugyanakkor érdekes, hogy a behajtással foglalkozó ügyvédi iroda gond nélkül megtalálta a férfit a jó címén a fizetési felszólításokkal.

Megkérdeztük a NÚSZ-t, mi a szokásos eljárás, ha a járműnyilvántartásban szereplő címen nem elérhető a pótdíj címzettje. Gondoltuk, ha az ügyvédi iroda ki tudta deríteni a valós címet, akkor nyilván képes lehet erre az útdíjszolgáltató is. Kiderült, hogy a NÚSZ a vonatkozó rendelet szerint járt el, a jármű okmányaiban, illetve a járműnyilvántartásban szereplő címre küldte ki levelét. Azt is írták válaszukban, hogy

az állandó, illetve tartózkodási cím megváltozása az állampolgár felelőssége. Ha nem jelentik a címváltozást, akkor úgy járnak, mint olvasónk: nem tudják az autósnak kézbesíteni a pótdíjfizetési felszólításokat.

Csakhogy az utánfutó forgalmijában (=jármű okmánya) a helyes cím szerepel, már régóta. Visszakérdeztünk, akkor hogyhogy a járműnyilvántartásban rossz cím van.

NÚSZ: a közhiteles nyilvántartást kell figyelembe venni

Erre nem tudott a NÚSZ válaszolni, annyit reagáltak, hogy nincs ráhatásuk a közhiteles nyilvántartásokra. Illetve hogy nekik a járműnyilvántartásban szereplő címre kell a pótdíjfizetési felszólítást kiküldeni. (Ekkor már nem említették a jármű okmányát.)

Az útdíjról szóló törvényben nem találtunk utalást arra, hova kell kiküldeni a pótdíjfizetési felszólításokat, ezért rákérdeztünk, miért a járműnyilvántartásban szereplő címre postáz a NÚSZ, mi írja ezt elő. Erre a kérdésünkre nem kaptunk választ. Helyette azt ismertették velünk, hogy a törvény szerint mit takar a lakóhely, a tartózkodási hely és a lakcím fogalma, valamint hogy ez alapján a tartózkodási hely (vagy levelezési cím) megadásával az állampolgár azt jelzi, hogy nem lakóhelyén, hanem tartózkodási helyén érhető el. Ha a NÚSZ Zrt. ennek ellenére a lakóhelyre, és nem a tartózkodási helyre küldené a pótdíjfizetési felszólító levelet, nem járna el jóhiszeműen – tették hozzá.

Felhívták még a figyelmünket arra, hogy az állampolgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján mind a lakóhelyet, mind a tartózkodási helyet a ki- és beköltözést követő 3 napon belül be kell jelenteni. A tartózkodási hely ebből a szempontból naprakész adatnak számít – szögezték le. Csakhogy előzőleg azt írták, ők nem a lakcímnyilvántartásból nyerik az adatokat, hanem a járműnyilvántartásból. És ez, ahogy mindjárt le is vezetjük, nagyon nem mindegy.

Két címre elküldeni a fizetési felszólítást már nem fér bele

Tehát amennyiben a járműnyilvántartásban van az állandó lakcím mellett levelezési cím is, azt tekinti a NÚSZ elsődleges címadatnak a pótdíjfizetési felszólítás kiküldése során. És a konkrét esetben a pótdíjazások időpontjában a nyilvántartásban szerepelt levelezési cím is, így azt használták.

Olvasónk azt mondta, akkoriban a tüdőtranszplantáció miatt valóban volt ideiglenes soproni lakcímük. De már régen nem laknak ott, amióta felépült. A NÚSZ mégis erre a címre küldte ki a fizetési felszólításokat.

És amikor visszajöttek a levelek, akkor sem postázták ki az állandó lakcímre. Oda ugyanis nem kapott semmit a férfi.

A NÚSZ leszögezte: a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatokat hitelesnek kell elfogadnia.

Az útdíjszolgáltató magyarázata szerint az  ügyvédi iroda a járműnyilvántartón túl a lakcímnyilvántartóból is lekér adatokat, így fordulhat elő, hogy az útdíjszolgáltató által ismerttől eltérő címre is küld felszólításokat. Csakhogy ez az érvelés nem állja meg a helyét. Hiszen a NÚSZ maga írta, hogy a járműnyilvántartásban az állandó lakcímen kívül szerepelhet ideiglenes lakcím is. Szóval az állandó mindenképpen szerepel, és azt ismerhette a NÚSZ is.

Azt nem tudták megmondani, hogy a NÚSZ-os értesítések hány százaléka jön vissza „címzett ismeretlen” jelzéssel.

BFKH, Belügyminisztérium: a járműnyilvántartás címadata nem közhiteles

Megkérdeztük Budapest Főváros Kormányhivatalát (BFKH), mi alapján kerül be a járműnyilvántartásba, illetve a forgalmiba cím, és hogy az aktualizálás kinek a feladata, felelőssége. Általánosságban azt a választ kaptuk, hogy a gépjármű forgalmi engedélyének kiállításakor az okmányirodában az ügyfelet személyi igazolványa és lakcímkártyája útján azonosítják, majd a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból automatikusan átemelik a lakcímre vonatkozó adatot a járműnyilvántartásba. A forgalmi engedélyt ezután a járműnyilvántartásban szereplő adatokkal állítják ki.

Azonban, ha a természetes személy üzembentartó bejelentett lakcíme időközben változik, a jogszabályok nem írják elő új forgalmi engedély kiállítását, így előfordulhat, hogy a forgalmi engedélyben és a járműnyilvántartásba szereplő (korábbi) lakcím nem egyezik meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, aktuális lakcímmel – tették hozzá. Természetes személyeknek nem írja elő a jogszabály azt sem, hogy a lakcímváltozást a járműnyilvántartás felé bejelentsék, de megteheti, ha kívánja. Azonban új forgalmi engedélyt ebben az esetben sem szükséges kiállítani.

Ezek szerint tehát mégsem az autós felelőssége (ahogy a NÚSZ írta), hogy a helyes címadat szerepeljen a járműnyilvántartásban.

A BFKH azt is írta, hogy mivel a lakcímváltozás miatt nem szükséges új forgalmi engedély igénylése, így elképzelhető, hogy a járműnyilvántartásban már az új cím szerepel, míg az okmányban a régi. Csakhogy esetünkben pont fordítva történt: a forgalmiban aktuális cím van, a járműnyilvántartásban régi.

A BFKH még hozzátette: a járműnyilvántartást a Belügyminisztérium vezeti. A járműnyilvántartás a vonatkozó jogszabályok értelmében – a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

A Belügyminisztérium válaszában szintén leírta:

• A járműnyilvántartásban szereplő lakcímadat nem minősül közhiteles adatnak.
• 2015. december 31.-től megszűnt a tulajdonosok azon kötelezettsége, hogy a járműnyilvántartáshoz bejelentsék lakcímváltozásukat.

Vagyis egy nem közhiteles címre küldi ki a NÚSZ pótdíjfizetési értesítőket, és ha azok nem érnek célba, akkor azzal nem foglalkozik. Ha pedig az autós értesítés hiányában nem tud a szabálysértésről, és emiatt többször megismétli, akkor még jól meg is büntetik. 

Ugrott a díjmaximalizálás is

Van egy olyan szabály, hogy ha a jármű vezetője több alkalommal is abban a tudatban használja a díjköteles útszakaszokat, hogy járműve rendelkezik érvényes e-matricával és ennek ellenkezője csak akkor válik számára világossá, mikor az első pótdíjfizetési felszólítást kézhez kapja, akkor kérhet pótdíjmaximalizálást. Ez azt jelenti, hogy csak két pótdíjat kell kifizetnie.

Ami jól jött volna olvasónknak, ha megkapta volna az első pótdíjfizetési felszólítást. De nem kapta meg. És jó fej dolog lett volna az útdíjszolgáltatótól, ha ezt így utólag mégis felkínálja. De nem tette, mert – mint írták – a pótdíjmaximalizálás kérelmet csak az első felszólítólevél kézhezvétele utáni 15 naptári napon belül lehet benyújtani. És ezek szerint ha nincs „kézhezvétel”, nincs díjmaximalizálás se.

A bírság enyhítésére a NÚSZ szerint az egyetlen, egyébként fel is kínált lehetőség a kézbesítési vélelem megdöntése volt. Ami mellett csak a hatszoros alappótdíjat kellett volna kifizetni. De ezt mint írtuk, olvasónk nem fogadta el, mondván, ha időben értesítik, biztos hogy nem megy hatszor matrica nélkül. Az első büntetés után megvette volna az ötezer forintos engedélyt.

Olvasónk kétségbe van esve, azt hiszi, mivel fizetni nem tud, börtönbe kell majd mennie. Erről szerencsére nincs szó. És felajánlották neki rajtunk keresztül, hogy fizessen 12 havi részletben. A jövedelmi körülményeik miatt azonban ez sem megoldás neki: nem tud fizetni. És egy dolog továbbra sem hagyja nyugodni.

Miért őt büntetik amiatt hatszorosan, hogy a járműnyilvántartásban nem jó cím szerepelt? Főleg, ha nem is feladata, hogy bejelentse a címváltozást.

Olvasónk nem fordult a békéltető testülethez, de ha megtenné, akkor arra kell számítania, hogy a monopolhelyzetben lévő állami Nemzeti Útdíjszolgáltató Zrt. fogyasztói jogvita esetén nem vesz igénybe békéltető testületi eljárást, sőt, nem is veti magát alá a békéltetők döntésének. Ezt a férfinak írt levélben ők maguk írták le.

Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt