Tavaly, a bevezetés után írtunk róla, milyen nehézségeket okoz a frissen bevezetett bizonyítvány-bejelentési kötelezettség a munkahelyeken. A lényeg: le kell jelenteni a NAV-nak a bizonyítvány adatait, különben elvileg nem lehet felvenni senkit.
Gyakorlatilag azonban mégis, hiszen a dolgozót nem lehet kötelezni arra, hogy adja meg végzettségi adatait. De amelyik cég annyira szabálytisztelő, hogy ragaszkodik ehhez, annál bizony nem terem babér a bizonyítvány nélküli jelentkezőnek.
Azt is írtuk: nemigen várható, hogy a szabályt hatályon kívül helyezik, kiderítettük viszont, hogy a NAV legalább nem szankcionálhat, ha a felvételkor nem írják be a bizonyítvány adatait, mert a dolgozó nem tudja, vagy nem akarja bemutatni azt.
Tavaly februárban az NGM munkaerőpiacért felelős államtitkára, Cseresnyés Péter azt mondta, hogy a szakterület továbbra is fenntartja véleményét: a törvénymódosítás előnye, hogy a valós munkaerőpiacon forgó munkavállalók képesítési adatairól információkat tud biztosítani, amely segíti a munkaerő-piaci helyzetkép pontosítását. Cseresnyés szerint egyébként nem okozhat nehézséget a szabály betartása, az élet, a mindennapok azonban egészen mást mutatnak, mint Roland esetében is láthattuk.
Ruszin Zsolt adószakértő azt is elmondta a 24-nek, hogy az adatok már addig is rendelkezésre álltak, csak össze kellett volna azokat fésülni.
Az is benne volt egyik cikkünkben, hogy eredménytelenül kértük idén márciusban az NGM-től, 15 hónap elteltével adjanak értékelést, milyen gyakorlati haszna volt annak, hogy a munkavállalók munkába állásához tavaly január óta be kell mutatni a bizonyítványt. Válasz azóta sem érkezett.
Mennyire, mire használják a begyűjtött adatokat?
Ha úgy vesszük, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) szerencsésebb volt, mert ők legalább választ kaptak. Ruszin Zsolt alelnök júliusban írt a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalnak (NSzFH), közérdekű adatigényléssel szerette volna megtudni, milyen adatokat kapott a hivatal a NAV-tól.
Elöljáróban leírta, hogy
- nincs előírás arra, hogy a munkavállaló köteles lenne a végzettséget igazoló bizonyítványt megőrizni és bemutatni.
- Az előírás bevezetése előtt nem egyeztettek azokkal, akik a munkaviszony adminisztrációját végzik.
- Az adóhatóság előbb korlátlan számú végzettség bejelentésére tette alkalmassá a T1041-es nyomtatványát, majd közölte, hogy a munkakörhöz szükséges egyetlen (!) végzettséget kell csak bejelenteni.
- A NAV megtagadta, hogy tájékoztatást adjon arról, hány hibás („nem áll rendelkezésre”, „nem adta oda”, használhatatlan tartalmú végzettség, például „abszolutórium”, illetve bizonyítványszám nélküli bejegyzések) adatszolgáltatás érkezik, és ezek aránya mennyi az összeshez képest.
Az MKOE alelnöke azért fordult a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz, hogy az érdekképviselet végre tájékoztatást kapjon róla, mennyire használhatóak a pályakövetési rendszert működtető nyilvántartásban szereplő adatok, segítenek-e megalapozni például a kormány oktatáspolitikai döntéseit.
Kérdéseire a válasz szűk két hónap múlva érkezett meg, és igen kurtára sikeredett, idemásoltuk:
A Pályakövetési Rendszer fenntartása lezárult. A Rendszer továbbfejlesztése az új jogszabályi környezetben felülvizsgálat alapján megkezdődött. Az NSZFH továbbfejleszti és működteti a pályakövetési rendszert, ehhez használja a Hivatal a NAV-tól kapott adatokat. A továbbfejlesztés lezárulta után tudunk bővebb információval szolgálni.
Önök értik ebből, hogy most akkor mi a helyzet? Ha lezárták a rendszer fenntartását, akkor mit vizsgálnak felül és működtetnek tovább? És mikor lesznek érdemi válaszok?
Az MKOE alelnöke egyszerűen nem hitt a szemének, és a 24.hu-nak így kommentálta a hivatal válaszát:
Ezért jelentgetjük a végzettségi adatokat (illetve most már csak egyet), ami kell az állások betöltéséhez? Botrány, hogyha a statisztikai célból készülő nyilvántartás nem is létezik!
Kiemelt kép: MTI/Filep István
