Split air conditioner on a white wall. Closeup image.
Gazdaság

Fontos változás lesz a klímáknál, csak nem úgy és nem ott

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2017. 08. 09. 15:05

Kiderült, hogy a lakossági fogyasztókat lényegében nem érintik a légfűtő és léghűtő berendezések hatásfokára vonatkozó új előírások. De ezt a magyar jogalkotó rendeletében sehol nem jelzi.
Korábban a témában:

Mit is jelentenek a léghűtő berendezések hatásfokára vonatkozó új előírások, amikről hétfőn számoltunk be? A Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetségétől (HKVSZ) kértünk segítséget ahhoz, hogy a technikai részletekben eligazodjunk. Várkonyi Nándor főtitkár meglepő hírt közölt velünk: a tervezett új előírás nem vonatkozik a lakossági léghűtő készülékek (klímák) forgalomba hozatalára, csupán az ebben a szegmensben még viszonylag kevéssé elterjedt, illetve inkább társasházakban alkalmazható kisebb folyadékhűtő és fan coil rendszerekre.

Vagyis a cikkben jelzett előírások a kereskedelmi, ipari, üzemi, irodai nagyfelhasználók igényeit kielégítő, speciális teljesítményű léghűtő és légfűtő berendezéseinek forgalomba hozatalához tartalmaznak majd új hatásfok-előírásokat. A magyar kormányrendelet-tervezetből amúgy ez nem derül ki, mert nincs benne utalás a felhasználói körre. Várkonyi azonban átolvasta az eredeti uniós biztonsági rendeletet, amelyben határozottan kivételként szerepelnek a lakossági léghűtő és -fűtő berendezések. Nem véletlenül.

A lakossági légkondicionálók minimumkövetelményeit ugyanis egy 2012-es EU-s rendelet már szabályozta.

Már kiszorultak az on-off készülékek

A hűtési „jóságfokot” a SEER-érték jelzi. Például 2015 óta már nem lehet forgalomba hozni az olyan olcsóbb, 50-60 ezer forintos lakossági klímaberendezéseket, amelyek csak on-off üzemmódot tudnak. Ezeknél a fix fordulatszámú kompresszor ki- és bekapcsolásával érte el a klímaberendezés, hogy a beállított helyiséghőmérséklet közel állandó legyen.

Azóta a legolcsóbb, de már inverteres klímák 100 ezer forint feletti árban érhetők el. Az inverter-technológia biztosítja, hogy a készülékek megfeleljenek az előírásoknak, vagyis hogy ne fix, hanem fokozatmentes fordulatszámon menjen a kompresszor. Ezzel elérik, hogy a teljesítmény alkalmazkodjon az aktuális hőmérséklethez és egyenletesebb hűtést biztosítson a klímaberendezés. Egyben kiküszöbölték a túlhűtés, illetve az átmeneti visszamelegedés jelenségét, és 20-30-40 százalékkal kisebb energiafelhasználást értek el.

Tovább és jobban működhetnek

A karbantartott on-off készülékek átlag 10-15 évig működtek gond nélkül. Az újak rendszeres tisztítás, karbantartás mellett várhatóan ennél hosszabb ideig szolgálhatnak. Ennek oka éppen az, hogy a készülék az üzemidejének túlnyomó hányadában részterhelésen jár, így nincs annyira megterhelő igénybevételnek kitéve – tudtuk meg a szakértőtől.

Az inverteres készülék ezen kívül jobban képes alkalmazkodni az extrém meleghez is, feltéve, hogy megfelelő teljesítményűt vásároltak, szereltek be a lakásba. A szakértő szerint erre is készülve érdemesebb kicsivel nagyobb teljesítményű klímaberendezést választani. Ha ugyanis nagyon kicentizik, vagy esetleg azon spórolnak, hogy kicsivel kisebb teljesítményű gépet választanak, mint kellene, akkor előfordulhat, hogy 35-40 fok körül leáll a legjobban karbantartott klíma is. Ebből is látható, hogy egy lakás klimatizálásának megtervezéséhez igenis szakember tudására, tapasztalatára van szükség, nem éri meg meggondolatlanul, találomra dönteni ebben a kérdésben sem – tette hozzá.

Várkonyi kérdésünkre azt mondta, a szerelésben (azonos feltételek mellett) nem okoz többletkiadást a váltás. Éppenséggel még kényelmesebb, könnyebb is lehet a telepítés, mint korábban. A szerelés költsége amúgy leginkább a helyi körülményektől függ, vagyis attól, hogy hol a beltéri- és kültéri egység, milyen magasra kell szerelni, kell-e állvány, alpinista, stb.

Air conditioner with toolbox and tools. Repair of air-conditioner concept. 3d
Fotó: Thinkstock

Megtérülhet a jobb teljesítmény

Az on-off klímák forgalmazásának lehetetlenné tételével tehát már elérték, hogy a legrosszabb hatásfokú, gazdaságtalan üzemeltetésű készülékek kiszoruljanak a legális piacról. A fejlesztőknek azonban azóta is folyamatosan lépést kell tartaniuk a kétévente szigorodó minimumelvárásokkal (ezt a klímakészülékek címkézéséről szóló eu-s rendelet írja elő), ha azt akarják, hogy a termékeik az üzletekbe kerüljenek. A vásárló annyit érzékel ebből az egészből, hogy folyton változik a kínálat – mindig jobb és jobb hatásokú készülékeket lehet vásárolni.

A rendelet így egyfajta önjavító folyamatot generál a gyártásban. Ami a legális piacon kapható, az mind meg kell hogy feleljen az előírásnak. A kínálatban ettől függetlenül különböző paraméterű (hatásfokú) készülékek kaphatóak. Az pedig a vevő részéről eldöntendő kérdés, hogy megveszi-e a drágább készüléket.

Általánosságban Várkonyi szerint azt lehet mondani, hogy megfelelő kihasználtság mellett megtérül, ha magasabb hatásfokú készüléket vásárol a lakossági felhasználó. És nem mellesleg a környezetet is kevésbé terheli, ami ma már sokaknak szintén szempont.

Ami a lakosságot mégis érintheti

Ahogy a cikk elején jeleztük, a légfűtőkre és léghűtőkre vonatkozó tervezett új előírások tehát csak a nagyfelhasználóknál (kereskedelem, ipar, irodák, stb.) alkalmazott berendezésekre vonatkoznak – a jövőben ezen a piacon a gyártóknak a jelenleginél korszerűbb készülékekkel kirukkolniuk, mert 2018-tól már csak ezeket árusíthatják.

A folyadékhűtőkre (ezeket is léghűtőnek fordították) viszont vonatkoznak a rendeletben jelzett minimális „szezonális helyiséghűtési hatásfok”-előírások: 2018-tól 181 százalék, illetve 2021-től 189 százalék. És mivel a kisebb teljesítményű készülékeket nagyobb családi házaknál, illetve társasházaknál is használják, ilyen úton mégis csak érintheti a lakosságot az új előírás. A jövő évtől csak hatékonyabb, kisebb energiafelhasználású folyadékhűtők kerülhetnek majd a boltokba.

A hatásfok egyébként klasszikus értelemben maximum 100 százalék lehet. (Lehet, hogy ez a „hatásfok” kifejezés sem a legjobb fordítás.) Az EER azt jelenti, hogy hűtési szezonban egységnyi elektromos energia felhasználásával hány egységnyi hűtési teljesítményre képes a készülék – az, hogy ez az érték 100-nál is nagyobb lehet, a kompresszoros hűtés „trükkje”.

Azok kedvéért, akik még nem hallottak ilyesmiről: a folyadékhűtőket a központi fűtéshez lehetne hasonlítani, radiátorok helyett azonban klímakonvektorokat (fan-coil konvertereket) szerelnek fel, amelyekkel a fűtés és a hűtés is megoldható a keringetett vízzel. Ezek a folyadékhűtők még nagyobb részt on-off üzemmódúak – az új előírásokkal tehát korszerűsödhetnek, akárcsak a lakossági klímaberendezések 2012 óta. És ugyanúgy számítani lehet 50-100 százalékos drágulásra is a 2018-tól kapható folyadékhűtő-készülékeknél. Valamint arra is, hogy az üzemeltetés lényegesen olcsóbbá válhat.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.