A hosszan tartó kánikulával nem az a legfőbb baj, hogy a csúcshőmérsékletek 40 Celsius-fok köré emelkednek, hanem hogy éjjel sincs enyhülés. A zöld környezetben a nap kevésbé melegíti fel a talajt, és a növények párolgása is segít legalább az éjszakákat elviselhetővé tenni.
Az aszfalt viszont 60-70 fokra forrósodhat, éjszaka csak úgy okádja a meleget, a szigeteletlen panelek falai ezekben a napokban 30-32 fokot is képesek biztosítani a leghűvösebb hajnali órákban is.
Három ökölszabály
Tartós melegben még egy egészséges ember szervezete is hatalmas megterhelésnek van kitéve. A kitágult erek fokozott munkára késztetik a szívet, a fokozott izzadás komoly munkát igényel, az immunrendszer erős támadásoknak van kitéve, belobbanhatnak a gyulladások, ödémák keletkezhetnek.
Fokozottan kell figyelni ilyenkor a csecsemőkre, az idősekre, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőkre.
A kánikula “túlélésének” három ökölszabályát érdemes komolyan venni:
- nagyon sok folyadék, de nem mindegy, milyen,
- hűtsük testünket kívülről és belülről egyaránt,
- ne sportoljunk, ne végezzünk megterhelő fizikai munkát, sőt ha lehet ki se mozduljunk a viszonylag hűvösebb lakásból.
Víz és víz
És akkor nézzük részleteiben. Az izzadtsággal nemcsak jelentős mennyiségű, akár óránként egy liternyi vizet veszítünk, hanem sót is. A folyadékpótlás legkiválóbb módja tehát az ásványvíz és az ásványi anyagokban gazdag gyümölcslevek fogyasztása. Kánikulában akár 3,5-4 liter is lehet a napi adag, nyilvánvalóan egyéntől és megterheléstől függ.
Kerülni kell viszont a cukros italokat, a cukros és sós ételeket, mert ezek is folyadékot vonnak el a szervezettől. Ugyanúgy, ahogy az alkohol és a koffein: egy-egy kávé vagy esti sör belefér, de egy bizonyos szint fölött több folyadék jön ki, mint amennyi bemegy. Az energiaitalokkal is ez a helyzet, a tiltólista dobogósai.
Forró tea
Érdekes a helyzet a teával. Egy időben sokat lehetett hallani, igyunk forró teát mint az arabok a sivatagban, mert a meleg ital serkenti a szervezet hűtési mechanizmusát. Ez így is van, már az első pár kortytól beindul a verejtékezés, ami a Szahara extrém száraz levegőjén gyorsan párolog és hűti a bőr felszínét.
Légkondi
A folyadék legyen hűvös, de ne túl hideg, ezzel belülről tudjuk magunkat hűteni és ezzel el is értünk a második ponthoz. A “külső hűtést” nyilvánvalóan a légkondi, a lesötétített, a kintinél hűvösebb szoba, a víz, a napjában többszöri langyos, hideg vízzel való zuhanyzás segíti.
A légkondiból mindenhol vita van, amelyben nem lehet kívülről igazságot tenni, de az tény: ha valaki a 40 fokból egy 18 fokra hűtött helyiségbe lép, a szervezete gyakorlatilag sokkot kap. Időt kell hagyni az alkalmazkodáshoz.
A hőségriadó harmadik fokozatánál meg kell nyitni a légkondicionált, vagy hűvös közintézményeket a lakosság előtt, ahova bárki bemehet 10-15 percre lehűlni egy kicsit.
Nyugalom
Az utolsó “ökölszabály” pedig ugye az elkerülés. Ha lehet, legalább a legmelegebb déli, kora délutáni órákban ne menjünk ki a szabadba, ne sportoljunk, ne végezzünk nehéz fizikai munkát.
Nyilván aki dolgozik, ezt nem teheti meg, számukra annyit lehet tanácsolni, gyakran tartsanak pihenőt, húzódjanak árnyékba, a napsugárzás brutális energiái ellen viseljen sűrű szövésű – de jól szellőző – ruhát, kalapot. Ezek nemcsak a leégéstől védenek, de a hőtől is.
Aki pedig otthon van, sötétítse el a lakást. A redőny a legjobb, a belső reluxa és sötétítő függöny kevésbé hatékony, hiszen ezek már a lakáson belül fogják meg a forró napsugarakat. Szellőztetni pedig csak éjszaka érdemes.
