Gazdaság
Budapest, 2012. január 28.
Závada Péter, az Akkezdet Phiai tagja a Balázs József trióval közös verses dzsesszesten, az Alcatraz Music Clubban.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Kik a sztárköltők Magyarországon, és mennyit keresnek?

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 04. 11. 17:15

A költészet napján utánajártunk, hogy kik a sztárverselők a kiadók eladási adatai alapján, illetve mennyit lehet keresni a versírásból ma Magyarországon.
Korábban a témában:

Závada Péter, Varró Dani, Simon Márton és mostanában Röhrig Géza – többek között ezeket a neveket mondták irodalmárok a 24.hu-nak, mint manapság a legnépszerűbb költőkét a közönség körében. Szubjektív érzetüket alátámaszthatja az is, hogy az említett szerzők kötetei akár 3-4 ezer példányban is megjelennek, míg az átlagos példányszám, elismert költők esetében is, maximum ezer darab környékén van.

Arra a kérdésre, hogy miért ők a legnépszerűbbek, egy neves kiadó vezetője úgy fogalmazott: mert a közönség szempontjából népszerű témákkal foglalkoznak, egy részük a popkultúra és a művészet határmezsgyéjén egyensúlyoz, Varró Dani évek óta felnőtteknek is szóló gyerekirodalommal foglalkozik, illetve Röhrig Géza az Oscar-díjas Saul fia film kapcsán került szerzőként reflektorfénybe.

Vers nem mindenkinek

Egyáltalán nem baj, hogy a verseskötetek nem kelnek el több százezer példányban, hiszen a vers egy intim műfaj, amely a személyes hatáson alapul

– mondta Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője a 24.hu-nak. Szerinte minden évben akad egy-két felkapottabb költő, és hogy éppen kinek a köteteit veszik az emberek, abban gyakran irodalmon kívüli szempontok is szerepet játszanak. Ezért korántsem biztos, hogy mondjuk 5-10 év múlva is maradandónak fogjuk tartani azokat a köteteket, amelyek most vezetik a sikerlistákat.

Szegő úgy vélte, hogy túl a szakmán, azok vesznek verseket, akiket foglalkoztat az, hogy a jelenlegi életünk miként örökíthető meg versben. Turi Timea, a Magvető szerkesztője ehhez azt tette hozzá, hogy szerinte a fiatalok figyelme a versek iránt állandó, illetve az évente megjelenő Szép versek vásárlóközönsége is jól körülhatárolható.

24.hu / Neményi Márton

Nyilván nem a pénzért csinálják

Természetesen Magyarországon is igaz, hogy önmagában a versírásból nem lehet megélni, aki az írásból akar meggazdagodni, az biztosan nem verset, vagy nem csak azt fog írni. A kiadók is elsősorban missziónak tekintik a verskiadást, üzletileg már az teljesíti a tervet, ha egy verseskötetet nullára hoznak ki.

Egy verseskötet általában 300-600 példányban jelenik meg, az átlagos fogyasztói ára 1500-2500 forint. A szerző a borítóár 7-8 százalékát kapja honoráriumként az eladott példányok után (royalty), tudtuk meg irodalmi forrásokból. A komolyabb, elismert szerzők, mint például Rakovszky Zsuzsa, Tóth Kriszta, Oravecz Imre, Térey János akár 1000-1500-ig is fel tudnak menni példányszámban, és ők valamivel több royaltyt is kapnak, mint a pályakezdő írók, derült ki a beszélgetéseinkből.

Ha egy költő esetleg ösztöndíjat vagy valamilyen alkotói támogatást is kap, akkor valamivel könnyebb a helyzete, akár havi nettó 80-100 ezer forintot is kaphat egy évig, amíg a kötetén dolgozik. Ugyanez érvényes a kiadókra is, akik szintén megragadnak mindenféle pályázati lehetőséget, támogatást egy-egy kötet kiadásához.

Az Írók boltjának verstoplistája*

  1. Závada Péter: Mész (Jelenkor Kiadó)
  2. Röhrig Géza: Az ember, aki a cipőjében hordta a gyökereit (Magvető)
  3. Oravecz Imre: Távozó fa (Magvető)
  4. Rakovszky Zsuzsa: Fortepan (Magvető)
  5. Fodor Ákos: Gyöngyök, göröngyök (Fekete Sas)
  6. Krusovszky Dénes: Elégiazaj (Magvető)
  7. Kemény Zsófi: Nyílt láng használata (Libri)
  8. Áfra János: Két akarat (Kalligram)
  9. Bereményi Géza: Versek (Magvető)
  10. Fodor Ákos: Kis téli zene (Fekete Sas)

*Az Írók Boltjának eladási adatai alapján, 2015. április 11. – 2016 április 11. között értékesített kötetekkel. Köszönjük a bolt szíves segítségét!

Szajla, 2015. október 6.
A magyar irodalom kategóriában Prima Primissima díjra jelölt Oravecz Imre Kossuth-díjas költő, író, műfordító szajlai otthonában 2015. október 6-án.
MTI Fotó: Komka Péter
MTI Fotó: Komka Péter

Alkalmanként 50 ezer forintot kapnak

Szerencsénkre a költők irodalmárok is, akik nemcsak verseket írnak, hanem fordítanak, tanítanak, prózát, publicisztikát, tanulmányokat írnak, és persze hakniznak is. Irodalmi forrásaink szerint költőként leginkább a haknikból lehet megélni, és akkor, ha esetleg színpadra is állítják a verses szövegeiket, erősítették meg. Természetesen mindez csak a befutott, keresett költőkre vonatkozik.

A közönségtalálkozókon általában ugyanaz az 5-6 költő a hivatalos, a mindenkori legnépszerűbbek, bár közülük bérelt helye van a gyermekirodalommal foglalkozó 1-2 nagy névnek, mondták forrásaink. Egy-egy ilyen alkalomra nettó 30-80 ezer forintot kaphatnak a szerzők, s ha nagyon messzire kell menniük lakóhelyüktől, szállást és ellátást is. Van olyan író, akiről tudni lehet, hogy egyik fő jövedelmét a havi 3-4 vidéki felolvasóest, közönségtalálkozó adja.

A haknikat általában vidéki művelődési házak, iskolák, nagyobb könyvtárak, faluházak lelkes vezetői szervezik, állami támogatással, többnyire NKA-pályázatok, és/vagy önkormányzati támogatás útján. Így nem tévesztendők össze a nagyobb kiadók marketingtevékenységével, amelyek költsége a kiadókat terheli. Magyarországon a Magvető adja ki a legtöbb verseskötetet, tavaly 15 szerző új kötete jelent meg. Ők jelentős forrásokat fordítanak szerzői marketingre is, de sem példányszámot, sem marketingköltséget nem árultak el lapunknak.

Budapest, 2010. március 15.
Rakovszky Zsuzsa József Attila-, Márai Sándor- és Babérkoszorú-díjas író, költő, műfordító. A felvétel a Kossuth-díjak átadása előtt készült a Parlamentben.
MTI Fotó: Kovács Attila
MTI Fotó: Kovács Attila

A regény vette át a vers szerepét

Magyarországon néhány nagyobb, és néhány kevéssé ismert, kisebb kiadó foglalkozik versekkel (mint például a Fekete sas vagy a Stádium), az egyre jobban leépülő folyóirat-kultúra mellett. A kiadók közül a Magvető és a Kalligram büszkélkedhet a legtöbb évente megjelenő új verseskötettel. A Magvető csak 2015-ben 15 új címmel jelentkezett, a Kalligram évente 4-6 verseskötetet ad ki, határon túli szerzőkkel is.

Mészáros Sándor, a Kalligram kiadó főszerkesztője elmondta: a versnek, a költőknek, és általában az irodalomnak óriási kultusza volt a két világháború között Magyarországon. Az, hogy a vers központi szerepét a nyolcvanas évektől a regény vette át az irodalomkedvelők körében, furcsa módon még jótékony hatást is gyakorolt a költőkre, mert foglalkozhattak az esztétikummal, a közéleti-politikai mondanivaló nélkül.

A főszerkesztő ugyanakkor arra figyelmeztet: erős folyóirat-kultúra nélkül nincs verskultúra sem, éppen ezért aggodalommal figyeli az irodalmi folyóiratok, a kritikai műhelyek állami finanszírozásának leépítését.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2012. június 14.
Zaid Naffa, Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzulja (j) mond beszédet a Buddha-Bar Hotel Klotild Palace megnyitó ünnepségén. Mellette Orbán Viktor miniszterelnök (k) és Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter áll. Budapest új luxusszállodáját az Erzsébet híd pesti hídfőjénél lévő Klotild Palotában jordán üzletemberek cége, a Mellow Mood Group alakította ki.
MTI Fotó: Kollányi Péter
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.