A Der Spiegel című hírmagazin a hét végén megjelent számában azt írta, hogy az állami vállalat kétes üzleti tevékenységet folytatott venezuelai partnerekkel, és az ügyleteket egy offshore-cég révén bonyolította le, amelyet a Mossack Fonseca közreműködésével alapított. A lap szerint egy informátor már 2012-ben és 2013-ban is figyelmeztette Wolfgang Schäuble pénzügyminisztert és a tárcát a vállalat felügyelőbizottságában képviselő államtitkárt, de nem foglalkoztak vele.
Wolfgang Schäuble vasárnap az ARD országos köztelevíziónak elmondta, hogy egy 2005-ben kezdődött “ősrégi történetről” van szó, amelyet nemcsak a tárca, hanem az illetékes ügyészség is kivizsgált, az érintett vállalatvezetőt pedig úgynevezett esküt helyettesítő nyilatkozattételre kötelezték. Az eljárások nem mutattak ki törvénytelenséget, a Der Spiegel beszámolója azonban “új információkat hozott a felszínre”, így ismét megvizsgálják az ügyet – mondta Wolfgang Schäuble az ARD Berlin direkt című politikai műsorában.
A miniszter egyben ismét jelezte, hogy nagyon örül a Mossack Fonseca iratai kiszivárogtatásának, és hangsúlyozta, hogy a botrány hozzájárulhat az adókerülés elleni harc eredményességéhez.
Mint mondta, “jól hangzik, de nincs értelme” egyszerűen megtiltani az offshore-cégek alapítását. Jóval összetettebb erőfeszítéseket kell tenni a sikerért. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy minél több ország – köztük Panama is – csatlakozzék a pénzügyi információk automatikus cseréjéről 2014-ben Berlinben kötött nemzetközi megállapodáshoz, és nemzeti szinten létre kell hozni, majd nemzetközi szinten össze kell kapcsolni az adókerülés céljából létrehozott társaságok és alapítványok tulajdonosainak nyilvántartását.
A miniszter a Die Welt című lap és a Handelsblatt című üzleti lap értesülését megerősítve hozzátette, hogy a minisztérium rövidesen bemutat egy tízpontos tervet az adókerülés és a pénzmosás elleni harcról, és még a nyári törvényhozási szünetig elkészít egy jogszabálytervezetet az ügyben. Wolfgang Schäuble kiemelte: tárgyalásokat kezdeményeznek a pénzügyi szféra cégeinek érdekképviseletével is, és jelzik majd, hogy akár az is elképzelhető, hogy bevezetnek egy szabályt, amely szerint a pénzintézetek jótállási, kártérítési felelősséggel tartoznak a nem általuk, de a szolgáltatásaik révén elkövetett adózási bűncselekményekért.
(MTI)
