Gazdaság

Vasárnapi zárva tartás – a kormány igazolva látja céljait

kisbolt(210x140).jpg (Array)
kisbolt(210x140).jpg (Array)
A Magyar Idők szerint hatalmas plusz bevételekhez juttatja a kisboltosokat a vasárnapi boltzár.

Kétszázötvenmilliárd forint pluszforgalomhoz jutottak a hét utolsó napján is nyitva tartó kisvállalkozások a kötelező vasárnapi pihenőnap bevezetése óta eltelt közel egy évben – írta a legfrissebb online pénztárgép adatokra hivatkozva hétfői számában a Magyar Idők.

Szatmáry Kristóf, a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa a lapnak az adatokról azt mondta, a kötelező vasárnapi pihenőnapról szóló törvény tavaly március 15-i hatálybalépése óta eltelt 49 hét online kasszák által mért adatai szerint míg korábban 142 milliárd forint volt a vásárlók heti átlagos költése a kereskedelemben, addig a boltzár óta 164,3 milliárd forintra ugrott ez az összeg. A napi kiadások átlagban 20,2 milliárdról 23,4 milliárd forintra nőttek a bevezetéstől 2016. február 21-ig vizsgált időszakban.

A lap szerint a kiskereskedelmi árusítóhelyek, vendéglátóüzletek, szállodák, benzinkutak, trafikok, gyógyszertárak nyugtaadásaiból származó bevételi összesítésből kiderül, hogy a jogszabály bevezetése óta hetente a vasárnapi forgalomból nagyjából 4,5 milliárd forint elköltése terelődött át a hét többi napjára, miközben a cégek bevételei ennek eleve a többszörösével bővültek hétfőtől szombatig.

Szatmáry Kristóf a lapnak hangsúlyozta: a törvénnyel fontos gazdaságpolitikai célokat sikerült elérni úgy, hogy negatív hatás nem jelentkezett a piacon, vagyis a forgalom hatvan százalékát bonyolító multik bevételei nem estek vissza, nem történtek elbocsátások sem, miközben a lakossági fogyasztás erősödött. Emellett megvalósulni látszik a másik célkitűzés, ami a kisvállalkozások piacvédelméért született – szögezte le a miniszteri biztos.

Szemüveget a bírónak!

A Blokkk.com szerint azonban a vasárnap is nyitva tartó kisvállalkozások többletbevétele az online adatokból nem állapítható meg. Ennek egyszerűen az az oka, hogy hiányoznak az összehasonlítás alapját jelenthető 2014. év online adatok.

Az online kasszarendszer kiépítése 2014. januárja és augusztusa között zajlott (2013. végén még alig volt néhány ezer online kassza bekötve az adóhatósághoz), így az összehasonlításhoz szükséges 2014. évi kasszaadatok a kisvállalkozások tekintetében többé-kevésbé hiányosak, hiszen különböző időpontokban kötötték be a kasszájukat az adóhatósághoz. Természetesen a vállalkozások 2014. évi adóbevallásai lekérhetők és összegezhetők, de hát a 2015. évi növekedés egyik motorja éppen a több nyugtaadás volt az online kasszarendszer nyomán és messze nem a vasárnapi boltzár (több kormányzati vezető nyilatkozott arról, milyen sok többlet adóbevétel jött be az online kasszarendszer révén a növekvő arányú nyugtaadás eredményeként) – írta többek között a portál.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik