Az elemzés kiemeli, hogy az adókulcsok csökkentése a 80-as években kezdődött Nagy-Britanniában Margaret Thatcher kormányzása idején: 1982 és 1986 között 52 százalékról 35 százalékra, majd a többiek követték a brit példát. A nemzetközi “adóverseny” éleződése következtében a vizsgált 86 országban 28,7 százalékkal csökkent az átlagos társasági adókulcs az elmúlt 14 évben, 38 százalékról 27,1 százalékra.
Az egyes régiókat tekintve a legmagasabb az ázsiai-csendes-óceáni térségben az átlagos adókulcs, 30 százalék, Latin-Amerikában 28,5 százalék, az Európai Unióban 25,8 százalék, az OECD-tagországokban is 28,5 százalék, az iparilag legfejlettebb országok G7 csoportjában 36,5 százalék.
Az Európai Unióban Németországban a legmagasabb a kulcs, 38,4 százalék, a következő Olaszország 37,3 százalékkal, Spanyolország és Málta 35-35 százalékkal, Belgium 33,9 százalékkal, Franciaország 33,3, Nagy-Britannia 30 százalékkal. Az Egyesült Államokban és Japánban 40, illetve 41 százalék a társasági nyereségadó kulcsa.
A legalacsonyabb kulcsok jelenleg az EU új kelet-európai tagországaiban van, átlagosan 18,9 százalék. Magyarország főbb versenytársainál a következőképpen alakul a társasági adó kulcsa a KPMG felmérése szerint: Szlovákia, Lengyelország 19-19 százalék, Csehország 24 százalék, Románia 16 százalék, Bulgária 15 százalék, míg Magyarországon szeptember 1-jét, a társas vállalkozások 4 százalékos különadójának bevezetését megelőzően 16 százalékos volt a kulcs.
A legnagyobb mértékben Írországban mérsékelték a társasági adó kulcsát az elmúlt 14 évben, 40 százalékról 12,5 százalékra, ami meglátszik a gazdaság teljesítményén: amikor az ország 1973-ban csatlakozott az EU-hoz, akkor hazai összterméke 60 százaléka volt az EU-átlagnak, ma ez 110 százalék.
