Gazdaság

SZJA-FURFANGOK – Megtakarítók versenye

admin
admin

1996. 06. 26. 00:00

Hogyan vonjanak tőlünk minél kevesebb adóelőleget? Milyen módon jutalmazza a cég munkatársait a legkisebb adóteher mellett? Hogyan lesz “ingyenes” a nyelvtanulás? Az egyéni vállalkozóknál milyen költség-elszámolási trükkök a legegyszerűbben megvalósíthatók? – többek között ezen kérdésekre is megadja a választ adótanácsadónk, aki a személyi jövedelemadó-rendszerben néhány adóminimalizálási lehetőségre hívja fel a figyelmet.

Önálló tevékenység keretében szerzett jövedelmek esetén a kifizetőnek – az általános szabályok alapján – 40 százalék adóelőleget kell levonnia, ha a magánszemély nem nyilatkozik, hogy valamilyen arányban költségeket kíván elszámolni. (Nyilatkozat híján a bevételek 90 százalékából kell a 40 százalék adóelőleget levonni.) Bármekkora költség elszámolásáról nyilatkozik is a magánszemély, a kifizetőnek legalább a kifizetett összeg 50 százalékából kell levonnia a 40 százalékos adóelőleget. Ezért a magánszemély olyan trükköt alkalmazhat, hogy minden önálló tevékenységből származó jövedelmével kapcsolatban írásos nyilatkozatot tesz a kifizetőnek: a bevételével szemben 80 százalék költséget kíván elszámolni. Év végén azonban “meggondolja magát” és mégsem érvényesít a bevételeivel szemben költségelszámolást. A törvény nem tiltja, hogy a magánszemély megváltoztassa a korábbi nyilatkozatát, mert csak év végén lát tisztán, és a kifizető sem marasztalható el, amiért a magánszemély nyilatkozata szerint vont le adóelőleget. A költségvetés, vagy az állam helyett viszont év közben a magánszemély használja a le nem vont adóelőleget.

Adómentes – egyebek mellett – a társadalmi szervezettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott, továbbá a vetélkedő és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, valamint a versenyeken és a vetélkedőkön nyert érmek és trófeák értéke értékhatár nélkül. Mivel nem egymást kizáró esetekről, hanem felsorolásról van szó, egy magánszemély évente a társadalmi szervezettől is, és az egyháztól is kaphat 5-5000 forintot, vagyis összesen 10 000 forintot adómentesen. A cégek, ha valakit el akarnak ismerni úgy, hogy a juttatás ne legyen szja-köteles, vetélkedőt vagy versenyt szerveznek. Ezt szelektív módon úgy lehet megoldani, hogy azokat indítják (1-2 főt) e rendezvényeken, akiket javadalmazni akarnak. A törvény nem írja elő, hogy egy éven belül hány verseny vagy vetélkedő szervezhető. Mivel a versenyeken és vetélkedőkön nyert érmek és trófeák anyaga bármi lehet, az elismerni kívánt kollégának nemesfémből készült trófeát is lehet adni. Ezt a magánszemély – ha éppen nincs rá szüksége – értékesítheti. Az értékesítéskor az ingóság értékesítéséből származó jövedelem – ami 100 ezer forintig adómentes – adózási szabályait kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az ingóság adóköteles értékrésze után az adó mértéke 10 százalék.

A sportolók 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolása adómentessé tehető, ha a sportolót az olimpiai, világ- vagy európabajnokságra felkészülő válogatott keretbe veszik be. Az adótörvény ugyanis nem maximálja a válogatott keret létszámát.

A nyelvet tanulni kívánó dolgozót a munkáltatója “kötelezi” a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv elsajátítására. A tandíjat kifizeti a dolgozó helyett, cserében – tanulmányi szerződés keretében – arra kötelezi, hogy meghatározott ideig ne változtasson munkahelyet. A dolgozó részére – s ez nem csak a nyelvtanulásra vonatkozik – kötelezően elrendelt oktatáson, tanfolyamon való részvétel (akár belföldön, akár külföldön) a dolgozó részére nem adóköteles, mivel nem számít bevételnek.

Hasonlóan nem kell a magánszemélynek szja-t fizetnie, ha a munkáltató az általa honorálni kívánt dolgozót külföldre (“üzleti útra”) küldi.

Reprezentáció címén a magánszemélynek adott termék és szolgáltatás értékhatártól függetlenül akkor adómentes, ha a reprezentáció a magánszemély tevékenységének végzésével szoros összefüggésben levő üzleti, hivatali, diplomáciai eseménnyel van kapcsolatban. Ilyen üzleti, vagy hivatali eseményt pedig nem nehéz kitalálni.

A mezőgazdasági tevékenységet végző, tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozó az adóévben elhatárolt veszteségét az adóév előtti 2 évre visszamenőlegesen is elszámolhatja önellenőrzéssel. Azt a szabályt azonban be kell tartani, hogy az elhatárolt veszteségnél nagyobb összeggel összesen nem csökkenthető az előző két év mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelme. Amennyiben a mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó nem él ezzel a lehetőséggel, vagy a veszteségének csak egy részét számolja el a korábbi 2 év terhére, a megmaradó veszteségrészre az egyéni vállalkozó általános veszteségelhatárolási szabályait alkalmazhatja. A mezőgazdasági termelést folytató egyéni vállalkozónak akkor lehet előnyös ezt a módszert választania a veszteségelhatárolásra, ha pénzügyi finanszírozási vagy likviditási gondjai vannak, ugyanis az önellenőrzés végrehajtása után így az adótúlfizetés miatti adó-visszatérítéshez jut ingyen. Ez adott esetben olcsóbb, mint a felvett hiteleket sújtó bankkamat. Likviditási gond hiányában, ha a mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó a jövőben nagyobb jövedelem elérésére számít, nem biztos, hogy érdemes ezt a veszteségelhatárolási módot alkalmaznia. Az előző 2 évben megfizetett adó utólagos visszaigénylése miatt a visszaigényelt összegre a költségvetés nem fizet kamatot, azonban a jövőben – a veszteségelhatárolás miatt – meg nem fizetendő (adó) összeget be lehet fektetni, amely befektetés – ha megfelelő – hozamot biztosít.

Egyéni vállalkozók szívesen alkalmazzák a selejtezés trükköt. Ennek az a lényege, hogy a késztermék előállításához szükséges anyag vagy áru “megromlott”, vagy “tönkrement”, ezért le kell selejtezni. A “szabályszerű” selejtezéssel, mint költséggel a bevételek, s így az adóalap csökkenthető. A “megromlott”, “tönkrement”, s ezért leselejtezett árut a saját háztartásban vagy számla nélküli értékesítéssel szokták hasznosítani.

Főként a lakossági szolgáltatást végzők és a lakosság részére termelő vállalkozók választják előszeretettel azt a megoldást, hogy az értékesítésükről nem adnak számlát. Ehhez ugyanis – a költségvetésen kívül – senkinek sem fűződik érdeke. A megrendelő olcsóbban juthat a termékhez vagy szolgáltatáshoz, az eladó pedig nem fizet – számla hiányában – sem áfá-t, sem szja-t, vagy társasági adót. Ennek az áldatlan – számlaadás nélküli – állapotnak könnyen véget lehetne vetni, ha a termék megvásárlója vagy a szolgáltatás igénybevevője a leszámlázott összegnek legalább egy részével csökkenthetné a személyi jövedelemadó alapját, vagyis érdekeltté válna a számla elkérésében. A költségvetés pedig amit “elvesztene a réven, megnyerhetné a vámon”.

A telephely és lakás műszaki el nem különítése is kiváló lehetőség – a költségek növelésén keresztül – az adó csökkentésére. Ez esetben ugyanis a költségeket valamilyen vetítési alap, például négyzetméterben kifejezett alapterület arányában kell megosztani telephely és magánháztartás költségeire. Mivel törvény nem írja elő, hogy a magánlakás mekkora része lehet telephely, a telephely akár a hasznos alapterület 90 százaléka is lehet. Minden helyiségbe be lehet tenni 1-2 aktát, bizonylatkupacot. Egy dologra érdemes azonban figyelni: a hálószobának használt helyiséget nem célszerű telephelynek minősíteni.

A saját személygépjárművel rendelkező magánszemélyek legkedveltebb – és talán legkifizetődőbb – adókímélési trükkje az útnyilvántartás vezetése. Adómentesen ugyanis meglehetősen szép jövedelemre lehet szert tenni a saját tulajdonú személygépjármű hivatali használata miatti költségtérítés címén. A papír türelmes, útnyilvántartást nem nehéz kreálni. A kilométeróra állásának feljegyeztetése sem akadály, mert azt előbbre lehet állítani, vagy a személygépkocsit év közben le lehet cserélni. A kilométerpénz a kifizetőnek sem rossz, mert kevesebbe kerül neki, mintha bérként, vagy bérjellegű juttatásként, vagy adóköteles természetbeni juttatásként biztosítana a magánszemélynek ugyanakkora jövedelmet.

Az egyéni vállalkozó úgy is csökkenthet szja-alapot, hogy a házastársát alkalmazottként foglalkoztatja. Az “alkalmazottként” foglalkoztatott házastársnak ténylegesen kifizetett munkabér és a munkaviszonyból származó egyéb nem rendszeres jövedelem (például jutalom) a személyi jövedelemadó-alap meghatározásakor költségként figyelembe vehető. Akkor érdemes az egyéni vállalkozónak a házastársát foglalkoztatnia, ha az nem talál munkahelyet vagy nem akar másutt főállásban dolgozni, viszont tb-ellátásra szeretne szert tenni, vagy ha a vállalkozó és a házastársa együttesen ily módon kevesebb adót fizet. Például a vállalkozó enélkül elérné a 48 százalékos kulcsú adósávot.

Az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem meghatározásakor a bevételekből levonhatók az ingóság megszerzésére fordított összeg és az ezzel összefüggő kiadások (ügynöki jutalék, ügyvédi költség), az értéknövelő beruházások (valaki légkondicionálót, rádiómagnót stb. szereltet a személygépkocsijába és úgy értékesíti), az átruházással kapcsolatos kiadások (hirdetési költségek, közvetítői díj). A költségek azonban akkor vonhatók le a bevételekből, ha azokat a magánszemély más bevételeivel szemben korábban még költségként nem érvényesítette. Ha az ingóság megszerzésére fordított összeg nem állapítható meg vagy ha az átruházott ingóságot a magánszemély korábban ajándéka kapta, akkor az átruházáskor kapott bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Ezért az ingóságot értékesítőnek a jövedelem meghatározásakor azt célszerű mérlegelnie, hogy érdemes-e “elveszítenie” a szerzéskori érték meghatározásához szükséges dokumentumokat. Jobban jár például a műtárgyat értékesítő, ha az egy-két évtizeddel korábban kis összegért megszerzett és jó pénzért értékesített műtárgy esetén nem a szerzéskori forgalmi értéket alkalmazza, hanem a bevétel 25 százalékát tekinti jövedelemnek, amiből még további 100 ezer forint adómentes összeget levonhat. A házassági vagyonközösség fennállása alatt és a közös tulajdonban levő ingóság értékesítésekor a házastársak külön-külön vehetik igénybe a 100 ezer forint adómentességet. Így a közös tulajdonú ingóság jövedelméből 200 ezer forint után nem fizetnek együttesen adót. Az ilyen jövedelem adókulcsa 10 százalék és nem összevonandó jövedelem.

SZERKESZTETTE: VERES IBOLYA

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

People gather next to flowers, candles and other items set up on the Las Ramblas boulevard in Barcelona as they pay tribute to the victims of the Barcelona attack, a day after a van ploughed into the crowd, killing 13 persons and injuring over 100 on August 18, 2017.
Police hunted for the driver who rammed a van into pedestrians on an avenue crowded with tourists in Barcelona, leaving 13 people dead and  more than 100 injured, just hours before a second assault in a resort along the coast. / AFP PHOTO / PASCAL GUYOT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.