A fejlett pénzpiacokon egyre inkább elmosódnak a határok a különféle pénzügyi közvetítők által nyújtott szolgáltatások között. A bankok biztosítási termékeket dolgoznak ki, a biztosítók pedig különféle betéti konstrukciókat terjesztenek ügyfeleik között.
A bankbiztosítás térhódításának egyik legfontosabb tényezője, hogy a nyugdíjrendszerek reformja miatt egyre inkább előtérbe kerültek az “önerős” nyugdíj-előtakarékossági formák. Ezeknek az egyik legfontosabb eszközei – a nyugdíjpénztárak mellett – az úgynevezett tőkegyűjtő életbiztosítások, amelyek a biztosítási védelem mellett a befizetett biztosítási díjakat bizonyos megtakarítási idő (általában 10-20 év) után egy összegben vagy járadék formájában kamatostul visszafizettek az ügyfélnek. Ennek hatására viszont a lakossági megtakarítások számottevő része rövid időn belül a bankoktól átvándorolt a nyugdíjpénztárakhoz és a biztosítókhoz.
Az olcsó lakossági forrásokért folyó egyre élesebb versenyben számos “túlélési” technika alakult ki. Közülük a legegyszerűbb, amikor a bank és a biztosító úgynevezett keresztértékesítési szerződést köt egymás termékeinek forgalmazására. Ennek az együttműködésnek magasabb szintű válfaja, amikor az intézmények már közös termékcsomaggal (például lakáshitelhez kapcsolt kockázati életbiztosítással) igyekeznek az ügyfeleket megnyerni. Ilyenkor általában a bank és a biztosító már tulajdonosi szinten is törekszik a kapcsolatok elmélyítésére, így ugyanis még az azonos infrastruktúrában és számítástechnikában rejlő költségcsökkentő lehetőségeket is ki lehet aknázni.
Magyarországon a bankbiztosítás felé elsőként talán a legnagyobb lakossági bank, az OTP Bank tett határozott lépéseket. Korábban még maga próbálkozott azzal, hogy bizonyos betéti konstrukciói mellé biztosítást is ajánljon, azonban a vonatkozó jogszabályi tiltás miatt 1991-ben felhagyott ezzel a tevékenységgel. A fordulat 1992-ben következett be, amikor megszerezték az addig a Hungária Biztosítóval és a Magyar Hitel Bankkal közösen birtokolt Garancia Biztosító részvényeinek száz százalékát. Az OTP-csoport tagjaként a biztosítótársaság a bankbiztosítást állította üzletpolitikájának középpontjába, bár ez egészen a tavalyi év közepéig csak hangzatos reklámokból és bizonyos – a folyószámlához kapcsolódó – díjkedvezményekből állt. Az első, lényegében már bankbiztosítási terméknek nevezhető módozat a társaság által kidolgozott vegyes típusú – a megtakarítási és a kockázati részt egyaránt tartalmazó – életbiztosítás volt, amely a hagyományos életbiztosítási funkciók mellett például már fedezetként szolgálhat az ügyfélnek az esetleges banki hitelfelvételnél. Mindazonáltal az OTP még távolról sem használta ki az integrált pénzügyi szolgáltatásban rejlő lehetőségeket: hiányzik a termékfejlesztéshez és a csoport többi tagjával (például az OTP Brókerrel és nyugdíjpénztárakkal foglalkozó Confidencia Rt.-vel) való együttműködés elmélyítéséhez szükséges szakmai és anyagi háttér. Nem véletlen, hogy a pénzintézet éppen a napokban dönt arról, hogy két külföldi társaság (a holland Aegon és a francia CNP) közül melyiknek ajánlja fel megvételre a biztosító részvényeinek 49 százalékát.
Ettől eltérő utat választott az életbiztosítási piac egyik vezetője, a kizárólagos holland tulajdonban lévő ÁB-Aegon. A társaság maga dolgozott ki olyan – a biztosítási és a banki termékek határmezsgyéjén lévő – módozatokat, amelyek alkalmasak lehetnek a középlejáratú megtakarításokat kereső ügyfelek bankoktól történő elcsábítására. Ezek az úgynevezett életbiztosítási hozamjegyek a tőkegyűjtő életbiztosításoktól számos ponton különböznek: lényegesen rövidebb (3-5 év) a futamidő, ennek fejében viszont szűkebb a klasszikus biztosítási kockázatok (haláleset, baleset) elleni védelem. A társaság ugyanakkor tervezi az úgynevezett unit-link típusú biztosítások bevezetését is, amikor az ügyfél maga döntheti el, hogy a biztosítási díjként befizetett megtakarításait a társaság befektetési szakemberei milyen típusú lekötésekben helyezzék el. Ezzel lehetőség nyílik például arra, hogy a kliens számláján felhalmozódó pénz egy bizonyos hányadát például állampapírokban, más részét pedig a kockázatosabb vállalati részvényekben kamatoztassa. Ehhez jelentős segítség lehet az ÁB-Aegon tulajdonában álló brókercég, az ÁB-Monéta Kft., amely már ma is jelentős résztvevője a tőzsdei kereskedelemnek. A klasszikus értelemben vett bankbiztosításhoz azonban ennél a társaságnál is számos tényező hiányzik, köztük a legfontosabb, egy partner bank. Könnyen lehet azonban, hogy az OTP-Garancia Biztosítón keresztül az egyik legnagyobb lakossági biztosító és a legnagyobb lakossági bank lép majd stratégiai szövetségre.
A magyar bankbiztosítás meghatározó szereplői lehetnek majd a szintén holland ING-csoport magyarországi leányvállalatai, a Nationale-Nederlanden (N-N) Biztosító és az ING Bank. Az N-N az életbiztosítási piacon késhegyre menő küzdelmet folytat az ÁB-Aegonnal a vezető szerepért, és ez a harc várhatóan átterjed majd a pénzügyi szolgáltatások más területére is. A társaság pozícióit javíthatja, hogy neki már nem kell “összeszoknia” egy bankkal, hiszen az ING Bank révén a csoport saját pénzintézettel is rendelkezik. Egyelőre azonban az integrált pénzügyi szolgáltatások kimerülnek egy keresztértékesítési megállapodásban: a biztosító ügynökei tavaly óta terjesztik a bank betétszámla-konstrukcióit, míg a bank nagyvállalati ügyfeleinek kínálja a biztosító különféle módozatait. Nem kétséges azonban, hogy rövid időn belül a magyar ING-csoport ezen a területen is ott lesz a meghatározó szereplők között: az év elején megvásárolták a kiterjedt lakossági ügyfélkörű Dunabank üzletágait a hozzá tartozó tíz fiókkal együtt, amely már – persze bizonyos fejlesztésekkel – módot adhat bankbiztosítási termékcsomagok kialakítására.
Néhány kisebb banknál és biztosítónál is tettek az elmúlt időszakban lépéseket a bankbiztosítások felé. A nemrégiben svájci tulajdonba került Swiss-Life Glória Biztosítóban két kisebb banknak – az Iparbankháznak és a Mezőbanknak – van 5-5 százalékos tulajdoni hányada, és ezeknek a fiókjaiban árulják a biztosító bizonyos termékeit. A Mezőbanknál ugyanakkor a takarékbetétkönyvek mellé automatikusan jár egy Glória-balesetbiztosítás, és bizonyos hiteleknél kötelezővé teszik egy kockázati életbiztosítás megkötését is. A Glória a hitelezés megkönnyítésére egy speciális életbiztosítási módozatcsomagot (HÉR) dolgozott ki, amelyet a bank hitelfelvételkor beszámíthat a fedezetbe. A társaság svájci tulajdonosai idén nem titkoltan az egyik stratégiai céljuknak tekintik a Mezőbankkal való kapcsolatok elmélyítését, azt azonban egyelőre még homály fedi, hogy vajon a gyakorlatban ez mit is jelent majd.
