A hazai közéletben ritkán látható jeleneteknek lehettek tanúi azok, akik kedden ellátogattak az A38 hajóra: a Republikon Intézet A magyar oktatási rendszer jövője című konferenciáján egy asztalhoz ült Palkovics László oktatási államtitkár és Hiller István volt oktatási miniszter, MSZP-s politikus.
A vita első kérdése Palkovicshoz szólt, mégpedig arról, mi az a három dolog, amit megtartana az elmúlt hét év intézkedései közül. Az államtitkár elsőként az iskolák állami fenntartásba vételét említette, mivel szerinte ez az intézkedés az esélyegyenlőség növelését szolgálta.
A második kiemelt intézkedés az egyetemek struktúrájának átalakítása volt, végül a szakképzési rendszer átalakítását említette az elmúlt évek intézkedései közül.
Hiller István viszont azt mondta, hogy a Fidesz-kormány rendeletei közül „kidobná” a felsőoktatási, a szakképzési és a köznevelési törvényt is. A volt miniszter a felsőoktatási törvény módosítását is károsnak ítéli, hozzátette:
Szeretném, hogy annyit beszéljenek külföldön a magyar felsőoktatásról, mint erről a törvénymódosításról.
Hiller a Kliket és utódszervezeteit is felszámolná, bár megemlítette, ennek az átalakítása legalább már elkezdődött.
Mi egyébként szoktunk egymással beszélgetni
– jegyezte meg mellékesen Hiller.
A volt oktatási miniszter kitért az iskolák államosítására is. Úgy véli, az átalakítás mértéke és módja egyaránt elhibázott volt. Hiller szerint az esélykülönbségek csökkenése megtörtént, de nem úgy, ahogy kellett volna, hiszen ahelyett, hogy az alacsonyabb szinten lévő intézményeket felemelték volna, a magasabb szinteken lévőket süllyesztették a többi szintjére.
Amikor szó esett a magyar kormány által hozott oktatási intézkedésekről, Hiller nehezményezte, hogy Palkovicsék szakmai szervezetekkel való egyeztetés nélkül hoznak meg döntéseket. Pedig Hiller szerint
Palkovics az egyetlen fék az egész kormányban.
Az államtitkár szerint nem igaz, hogy az alacsonyabb szinten lévők lehúzása történt volna, sőt, az államosítás sikerének könyvelte el azt is, hogy ennek köszönhetően lehet nyelvtanár egy olyan falusi iskolában, ahol korábban az önkormányzat nem tudta volna őket kifizetni.
Hiller ezzel szemben úgy gondolja, hogy a véghez vitt államosítás „sablonosít”, ráadásul a kormány azt akarja, hogy kevesebb fiatal tanuljon az oktatásban, főként a felsőoktatásban.
Szükség van színvonalas szakképzésre, de nem a felsőoktatás rovására, emelte ki Hiller.
A volt oktatási miniszter által említett statisztikák szerint 110 ezerrel csökkent a felsőoktatásban tanulók száma, ami annak is köszönhető, hogy
Hiller úgy látja, sokan vannak, akik nem Magyarországon akarják folytatni tanulmányaikat, hanem inkább külföldön kezdik el az egyetemet, ez az „értelmiségi emigráció” pedig az egész országnak káros.
Palkovics szerint viszont arról van szó, hogy a fiatalok megpróbálnak diplomát szerezni akár külföldön is, ami véleménye szerint nagyon helyes, de azért azt is hozzátette, hogy a fiatalok a felsőoktatási tanulmányaik befejezése után „jó lenne, ha visszajönnének”.
A következő vitapont a tankötelezettség 18-ról 16 évre csökkentése volt, amiről Hiller azt gondolja, hogy
Palkovics Ausztriát hozta példának, ahol a fiatalok 15 éves koráig tart a tankötelezettség. Elmondása szerint megnézték, hogy ott jól működik ez a rendszer, a hazai eredmények értékelése pedig éppen folyamatban van.
Hiller erre válaszul egy kutatást említett, amely szerint a magyarországi tankötelezettség csökkentésének következtében több mint 43 ezer fiatal esett ki a közoktatásból, ráadásul éppen a legszegényebb családokból érkezők. Palkovics az intézkedés védelmében azt hozta fel, hogy vannak különböző programok, amelyek segítségével az iskolát elhagyók különböző szakmákat tanulhatnak.
A volt oktatási miniszter kifogásolta azt is, hogy a kormány hét éve minden intézkedés meghozatala után azt mondja, hogy „várjuk meg a következő eredményt”, ezzel szemben ő most sem látja azokat az eredményeket, amiket az elmúlt hét évben elért a kormány. Hozzátette:
A régióban Szerbia és Románia kivételével mindenki megelőz minket.
Palkovics szerint viszont rengeteg dolog mutat pozitív irányba, ilyen például a pedagógusok bérének emelése is. Szóba került az államosítás következtében kisebb lett az intézmények szabadsága, Hiller úgy látja:
Nem lehet iskolaigazgatói szabadságról beszélni, mert olyanok, mint a janicsárok.
Az államtitkár viszont azzal érvelt, hogy az idén 450 lejárt iskolaigazgatói megbízásból három új igazgató kinevezésének volt visszhangja, ami „nem egy borzalmasan nagy szám”. Hiller viszont nem érti, egy vidéki iskola igazgatójának kinevezéséről miért az államtitkárnak kell döntenie.
A Klik alternatívájaként Hiller járásokat képzel el a magyar közigazgatás egységeiként, de Palkovics ezt nem tartja jó megoldásnak.
A jelenlegi rendszer kritikájaként többször elhangzott már a szakmai szervezetekkel való együttműködés hiánya, pedig Palkovics szerint az aktuális témákat a köznevelési kerekasztalnál kellene megbeszélni, viszont a szakszervezetek ezen nem vettek részt.
Hiller szerint azért, mert a kormány az érdekegyeztetés minden formáját felrúgta.
