Ügyvédei szerint S. Ábel nem veszélyes, csak gyűjtőszenvedélye van és viccelődik

Ügyvédjei szerint senkire sem veszélyes a nemrégiben letartóztatott, korábban egyébként jogerősen elítélt S. Ábel, mert: soha nem ártott senkinek és ezúttal sem állt szándékában. A két védő a jelenlegi, robbanóanyaggal visszaélés miatt indult eljárásában képviseli a 29 éves fiatalembert.

Ütő-Siklódi Zoltán arról beszélt, bár ügyfeléről az agresszív, tömeggyilkos rabló képe alakult ki, az ügyiratok azt igazolják, hogy senkire sem veszélyes. Az iratokból rövid idézeteket felolvasva az ügyvéd közölte: bűncselekmény elkövetésére utaló eszközt nem találtak védencénél. A nyomozóhatóság szerinti robbanószerről a védő azt mondta: az egyik flakon poros volt, polc kitámasztására használták, és találtak a rendőrök bontatlan gyógyszeres üvegcsét is – írja az MTI.

Arra hivatkoztak, hogy ügyfelüknek gyűjtőszenvedélye van, szereti a muzeális fegyvereket, a magyar történelmi ereklyéket, de például karórákat is gyűjt

Kiss D. Csaba arról beszélt, hogy ügyfelüket “konspiratív módon” figyelték, követték, lehallgatták, a szülei ingatlanját bekamerázták.

Arról, hogy egy barátjával folytatott beszélgetésre hivatkozva azzal gyanúsítják, prostituáltak kirablására készült, a védő azt mondta, nevetve beszélgettek egy barátjával erről, csak viccelődtek.

A megfigyelésekkel kapcsolatban azt mondta,  olyan falba épített titkosszolgálati eszközt használhattak, amelyet csak rendkívüli esetekben szoktak. Kérdésként vetette fel, hogy ha olyan veszélyes szerekkel kísérletezett védencük, akkor miért hagyták a városban közlekedni, miért nem fogták el két héttel korábban.

És itt még nincs vége: szerinte a magyarázat az lehet, hogy a szer – amelyet egyébként Kamaraerdőnél egy fa tövében kiöntött S. Ábel – valójában nem volt robbanószer. A vegyület bármely összetevője barkácsboltban, festékboltban beszerezhető, a kísérletezés velük nem ütközik törvénybe.
Az MTI kérdésére, hogy mi volt a célja S. Ábelnek a vegyülettel, az ügyvéd azt mondta, egyelőre “taktikai okból” nem válaszol.

Emlékeztetőül: S. Ábelre július végén csapott le a TEK  a XI. kerületi Bogdánfy úton. A BRFK csak annyit árult el késő este, hogy a fiatalembert rablás előkészületével gyanúsítják, ami ellen panasszal élt. Három nappal később elrendelték az előzetes letartóztatását.  A Fővárosi Törvényszék még aznap részleteket közölt. Eszerint a gyanúsított júliusban dönthette el,  hogy robbanószert fog készíteni. A gyanú szerint be is szerezte a hozzávalókat, majd folyamatosan kísérletezett, és hónap végére pedig

el is készített egy olyan anyagot, amely megbízhatatlansága és veszélyessége miatt még engedéllyel sem előállítható. Az eddigi adatok szerint a szer alkalmas arra, hogy öljön, robbanás esetén három-öt méter sugarú körben okozott volna súlyos, maradandó sérüléseket.  Ilyen esetben ráadásul a detonáció közvetlen környezetében lévő anyagokból leváló úgynevezett másodlagos repeszek közvetetten szintén életveszélyesek lehetnek, hiszen halált okozó sérüléseket is okozhatnak. A fiatalember egyébként az előállított anyagot kiöntötte egy erdős területen.

A bíróság megállapítása szerint a fiatalember cselekménye alkalmas robbanóanyaggal visszaélés bűntette megalapozott gyanújának megállapítására.

A megalapozott gyanút a helyszíni szemlékről készült jegyzőkönyvek, a tanúvallomások, az igazságügyi vegyészszakértői vélemény, az igazságügyi tűzszerészszakértői vélemény, a házkutatásról készült jegyzőkönyv, a titkos adatszerzés és egyéb adatszerző tevékenység során beszerzett adatok támasztják alá.

Jelen eljárás egyébként rablás előkészülete miatt indult ellene, mert korábban beszerzett egy lőfegyvernek ugyan nem minősülő, de az emberi élt kioltására alkalmas, működőképes, muzeális pisztolyt, amelyet a rendőrség még július elején lefoglalt a gyanúsítottól.
Titkos adatszerzés útján derült fény arra, hogy  egy barátjával arról folytatott eszmecserét, hogy prostituáltakat kellene kirabolni. Bár a gyanúsított által részben előállított, részben előállítani tervezett robbanóanyag célja ismeretlen, de a bíróság szerint nem kizárt, hogy a rabláshoz akarta használni az anyagot vagy véletlenszerűen kiválasztott emberekkel szemben.

A bíróság indoklásában szerepelt az is, hogy a gyanúsított büntetett előéletű, újabb bűncselekményét is büntetőeljárás hatálya alatt követte el.

És valóban. Mint ismert, S. Ábel 2015. április lőfegyverrel visszaélésben és fegyveresen elkövetett garázdaságban mondták ki bűnösnek, miután a vád szerint többször belelőtt egy gyorsétterem mennyezetébe a Móricz Zsigmond körtéren még 2013-ban. Öt év börtönt kapott, de nem fogadta el a döntést, így került az ügy a Fővárosi Törvényszékre, ahol idén márciusban négy és fél évvel sújtották, de még nem vonult be.

Egy héttel az ítélethirdetés előtt arról próbálta meggyőzni a bíróságot, hogy nem ő látszik a felvételeken, amelyek szerinte rossz minőségűek, és közölte: ha nem kap felmentő ítéletet, az Alkotmánybírósághoz fordul. Kikelt magából, nem tetszett neki, hogy újságírók is jelen vannak a tárgyalásán, ennek többször hangot is adott. Szerinte épp a sajtó miatt fog súlyosabb büntetést kapni, és azért kapott korábban is azt.

A neve azonban nem a fenti lövöldözés kapcsán vált ismertté. 2010 februárjában fogták el először, mert felmerült a gyanú, hogy gyilkosságra készül. A vádiratban az állt, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója részletes tervet dolgozott ki: először is belépett egy sportlövész egyesületbe, engedélyeket szerzett, 2009 őszén pedig legálisan megvásárolt egy fegyvert, hogy valamelyik nagy bevásárlóközpontban legalább huszonkét embert megöljön – minden egyes addigi életévéért egy-egy embert. A rendőrségen először még részletes beismerő vallomást tett, később azonban már tagadta bűnösségét. Hosszú időt töltött előzetes letartóztatásban, illetve az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben. A korábban készült szakvélemények megállapították, hogy csak korlátozottan beszámítható.

Ebben az ügyben 2015. végén fordulat történt, az Alkotmánybíróság ugyanis részben igazat adott neki és megsemmisítette a Kúria 2015. júniusi ítéletét, amelyben a volt ELTE-s joghallgatót jogerősen – egyebek mellett – emberölés előkészülete miatt két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A kihirdetett AB-határozat a Kúria ítéletét alkotmánysértőnek találta, mert annak meghozatalában olyan bíró is részt vett, aki a büntetőeljárás nyomozati szakaszában is hozott egy döntést: ezzel sérült S. Ábel alkotmányos joga a tisztességes bírósági eljáráshoz.

Így abban az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla 2014-es ítélete a jogerős – akkor a 21 hónapot előzetesben töltő S. Ábel 50 nap közmunkát kapott, mivel úgy ítélték meg, hogy nem akart embert ölni, ezért csak közveszély okozásában találták bűnösnek. A hosszúra nyúlt előzetes börtönbüntetés miatt kártérítés is megilleti.