évszám: 1938
képszám: 42525 	
találat: 1 / 8
orig: Konok Tamás id		
címke: italbolt éjszaka színes italozás +
Belföld

A magyar férfiak tízszer annyi alkoholt isznak, mint a nők

24.hu
24.hu

2017. 06. 13. 10:18

Gondolt már arra, hogy többet kellene futnia, és kevesebbet cigiznie? Ha nem, akkor épp ideje elkezdeni, mert rengeteg problémát okoz a magyar egészségügynek, hogy az ország fele túlsúlyos, az emberek alig mozognak, viszont rengetegen cigiznek és isznak.

Az Abcúg írása.

Ha Ön Magyarországról, magyar emberként olvassa ezt a cikket, akkor a következő tulajdonságok közül néhány, vagy akár az összes jellemző magára:

  • Túlsúlyos, legalábbis a magasságához mérten.
  • Alig mozog, heti két és fél óránál szinte biztos, hogy kevesebbet.
  • Egy a négyhez az esélye, hogy naponta cigarettázik.
  • Egy év alatt pedig szinte biztosan megiszik 11 liter alkoholt.
  • Rossz minőségű levegőt lélegez be.

Ezeket a jellemzőket összefoglalóan az egészségi állapot egészségügyön kívüli befolyásoló tényezőinek hívják, Magyarország pedig nem áll túl jól, ha ezekről van szó. Tavaly egy sor állami szervezet összefogott, és írtak egy jelentést arról, milyen állapotban van a magyar egészségügy (a teljes jelentés itt olvasható). Több dologról is lesújtó képet festettek, ezekkel a tényezőkkel azonban külön fejezetben is foglalkoztak. Kiderült, hogy a szegények kevesebb gyümölcsöt esznek, és kevesebbet is mozognak a gazdagoknál, az arzén és a szmog pedig több ezer magyar életét keseríti meg.

Nem mindegy, hogy ki milyen életet él

Ha egészségügyről beszélünk, akkor sokaknak orvosok, műtétek, kórházak jutnak először eszébe, olyan helyek és emberek, akik meggyógyítják őket, ha összeszednek valamiféle nyavalyát. A hetvenes évek óta azonban egyre többször van szó arról is, hogy az átlagember tulajdonképpen maga is rengeteg mindent tud tenni annak érdekében, hogy ne betegedjen meg, vagy ne haljon meg idő előtt. Egyáltalán nem mindegy, hogy az ember milyen életet él, ha az egészségéről van szó: aki rosszabb körülmények között él, vagy sok a káros szokása, az nagyobb eséllyel lesz beteg.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) két csoportba osztja azokat a dolgokat, amelyek hatással lehetnek az egészségre. Az első csoport a környezeti hatások (ebbe tartozik a szó szoros értelemben vett egészségügyi rendszer, de például az is, hogy milyen a víz és a levegő), a másik pedig magának az egyénnek a tulajdonságai. Ebbe éppúgy beleszámít a viselkedés, mint a társadalmi helyzet. Előbbin az államok, utóbbin az emberek maguk is képesek változtatni.

A jelentés ezek közül választ ki és elemez néhányat. Ilyen például a magyar levegő- és víz minőség, vagy éppen az, hogy mennyire túlsúlyosak a magyarok. Ezek közül szemezgetünk.

A magyarok nagy része kövér

Az elhízás a XXI. század egyik legnagyobb népegészségügyi problémája – áll a jelentésben. Az utóbbi harminc évben megháromszorozódott a gyakorisága, annak ellenére, hogy nagyon káros: fizikális és pszichés problémákat okoz, és drasztikusan megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatok és a cukorbetegség kockázatát.

Túlsúlyosnak azokat nevezzük, akiknek a testömeg indexe több mint 25. Ezt egyszerű kiszámolni, az embernek el kell osztania a testsúlyát (kg) a magassága (m) négyzetével. Ha az eredmény magasabb mint 25, akkor az illető túlsúlyos. Ez alapján Magyarországon a felnőtt lakosság 55 százaléka túlsúlyosnak számít, főleg a férfiak. Ez a szám ráadásul emelkedik, az utóbbi 14 évben például négy százalékkal lett nagyobb, ez pedig a jelentés szerint szinte csak a férfiaknak köszönhető.

Jellemző az is, hogy a túlsúlyosak aránya az ország legfejlettebb, középső részében a legkisebb, a szegényebb északkeleti régiókban pedig a legmagasabb.

Magyarország az egyik legkövérebb ország a z EU-ban, csak a szlovének és a görögök kövérebbek nálunk. A túlsúly a magyar felnőtt lakosság egészségveszteségének 14 százalékáért felel, ezt pedig számban is ki lehet fejezni: felbecsülve 656 milliárd forintjába kerül a társdalomnak az, hogy ennyire kövérek a magyarok.

Nem vált be a mindennapos testnevelés

A rendszeres testmozgás hiánya azonban a jelentés szerint még az elhízásnál is több embert érint Magyarországon. A magyarok mindössze a 11 százaléka végez elegendő, azaz heti minimum 150 percnyi fizikai aktivitást. A férfiak gyakrabban mozognak, mint a nők, de nem sokkal. Ahol pedig vágni lehet a különbséget, az az iskolai végzettség: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 18 százaléka, a 8 általánost végzetteknek azonban mindössze hat százaléka mozog eleget.

A jelentés megjegyzi, hogy ezeknek a különbségeknek a leküzdésén dolgozni kell, már csak azért is, mert ezek tisztán a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekből fakadnak, azaz megváltoztathatóak. A mozgás pedig azért lenne nagyon fontos, mert a WHO szerint a mozgáshiány közel egymillió halálesetet okoz évente Európában. Azt is hozzáteszik azonban, hogy a kormány egyik legfontosabb mozgásösztönző intézkedése – a mindennapos testnevelés bevezetése az iskolákban – növelte ugyan a gyerekek fizikai aktivitását, ez azonban nem elég. A gyerekek ugyanis hétvégén továbbra is inaktívak, így pedig nem egyenletes a mozgással töltött idő eloszlása.

Amivel viszont a jelentés szerint nincs komolyabb gond, az a zöldség- és gyümölcsfogyasztás. EU-s szinten a középmezőnyben vagyunk, a magyar lakosság kétharmada napi szinten fogyaszt zöldséget és gyümölcsöt. Viszont az elhízáshoz és a rendszeres mozgáshoz hasonlóan itt is nagy a különbség a szegények és a gazdagok között: a leggazdagabbak közel háromszor annyit gyümölcsöt fogyasztanak mint a legszegényebbek.

Sokat isznak és szívnak a magyarok

Az elhízás és a mozgáshiány sokakat érintő probléma, de közel sem annyira káros, mint a rendszeres dohányzás vagy az ivás. Magyarország pedig a jelentés alapján egy cigiző és ivó nemzet.

A magyar felnőttek egynegyede naponta dohányzik, ez pedig az egyik legrosszabb arány az európai országok között.

Ráadásul az ország egyes területei és társadalmi csoportjai között is vágni lehet a különbséget:

  • a szegényebb régiónak számító Észak-Magyarországon 15 százalékkal magasabb a dohányzók aránya mint a Nyugat-Dunántúlon,
  • a 8 általánost végzettek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között 17 százalék a különbség,
  • a férfiak jóval többen dohányoznak, mint a nők.

Az is megfigyelhető ráadásul, hogy hiába tiltotta ki a kormány a cigit a szórakozóhelyekről, hiába korlátozta az eladását a koncessziókhoz kötött trafikokra, és hiába magas a dohánytermékek jövedéki adója, 2009 óta alig csökkent a dohányzók száma. Sőt, a cigiző magyar tizenévesek kétszerannyian vannak, mint a cigiző tizenévesek más európai országokban.

A nagyivók ugyan nincsenek annyian, mint a cigizők, de a magyar lakosság öt százaléka így is rendszeresen túl sokat iszik, ezzel pedig az európai országok középmezőnyébe tartozunk (évi 10,6 literrel). A férfiak és a nők között ebben az esetben hatalmas különbség van: míg a nőknek csupán a másfél százaléka iszik sokat, addig a férfiaknak több mint tíz százaléka, azaz közel tízszeres az eltérés. Az azonban látszik, hogy mindkét csoportban egyre nő az alkoholfogyasztók száma.

400 ezer magyart mérgez az arzén

A jelentés még két olyan tényezőt is alaposabban megvizsgált, amely a szó szoros értelmében nem az egészségügyi rendszerhez kapcsolódik, viszont jelentős hatása van az emberek egészségére. Ez a víz és a levegő állapota.

Az állam mindkettőnek rendszeresen méri a minőségét, ahhoz pedig, hogy egy térségben jónak vagy rossznak minősítsék a levegőt és a vizet, egy rendeletben meghatározott határértéknek kell megfelelni. Mivel Magyarország nem harmadik világbeli ország, ezért ezek az eredmények alapvetően jónak mondhatók, a víz esetében biztosan: a lakosság kilencven százaléka jó minőségű ivóvízhez fér hozzá, a közműves ivóvíz-elátottság pedig 95 százalékos, azaz szinte mindenhol jön megfelelő víz a csapból.

A gond inkább az, hogy azok a területek, ahol baj van, nem oszlanak el az országban, hanem jellemzően egy helyre koncentrálódnak. Budapesten és még néhány megyében például száz, illetve közel száz százalékos a jó minőségű vízhez való hozzáférés. Csongrád megyében azonban csak hetven.

A problémát a kieső területek jelentik: a közművektől elvágva fekvő tanyavilágok, a szegregátumok vagy azok a háztartások, ahol nem tudják fizetni a fogyasztási díjakat. A dél-alföldi régióban ráadásul a vízben jelenlévő arzén- és bórszennyezés is rontja a statisztikát, sőt, a jelentés szerint a hazai ivóvízellátás legfőbb ellensége jelenleg az arzén. Az elmúlt évtizedben még másfél millió magyar ivott olyan vizet, amelyben határérték felett volt az arzén. Azóta ez a szám mérséklődött, de még mindig van 400 ezer magyar, akit érint a probléma. A túlzott azrénfogyasztás pedig növeli a bőr- és a tüdőrák kockázatát.

Van, ahol mindent beterít a szmog

A levegő minőségének a víznél is nagyobb hatása van az emberek egészségére: ha minden betegséget összeszedünk, amelynek kialakulásáért az ember környezete a felelős, akkor ezeknek a betegségeknek a 84 százaléka a légszennyezettség számlájára írható. Ez gyakorlatilag a szmogot jelenti, amely olyan betegségek kialakulását okozhatja, mint a szív- és érrendszeri vagy a daganatos megbetegedések (a légzőszervi betegségek gyakoriságban csak ezután következnek).

Magyarországon a légszennyezettség mértéke nagyon sokat javult az elmúlt tíz évben: köbméterenként 42 mikrogramról 27-re csökkent a szennyezőanyagok száma. A gond csak az, hogy az ideális érték 20 mikrogram lenne. A 27-es értékkel azonban tartjuk az európai középmezőnyt: a nyugati államokban jobb a helyzet, a balkáni államokban sokkal rosszabb. Ez a szám ugyanakkor az egész országra vonatkozik, egyes településeken, például Budapesten vagy a Sajó-völgyben ennél sokkal rosszabb lehet a helyzet.

A jelentés szerzői annak is utánaszámoltak, mi történne, ha hosszútávon jelentősen csökkenteni tudnák a szmogot 14 magyar városban (olyanokat választottak ki, ahol online mérőállomások működnek, például Budapestet, Debrecent, vagy Várpalotát). Arra jutottak, hogy évente 1500 halálesetet lehetne így megelőzni, a városok lakónak az élettartama pedig hónapokkal, némely esetben több mint egy évvel nőne.

Kiemelt kép: Fortepan/id. Konok Tamás 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu / Bielik István
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.