Hajdúszoboszló, 2011. szeptember 8.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese (j) Habony Árpáddal beszélget a hajdúszoboszlói Béke Hotel előtt. A Fidesz-KDNP parlamenti frakciója a szállodában tartja háromnapos ülését.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Belföld

Mindenki nyert a magyar letelepedési kötvényen, csak az ország bukott milliárdokat

D. Kovács Ildikó
D. Kovács Ildikó

2017. 05. 19. 07:01

Valószínűleg több offshore cégnél bontanak majd pezsgőt a jól végzett munka és a 100 milliárd forintos profit örömére, amennyiben idén valóban véget ér a magyar letelepedésikötvény-program. Kár, hogy miközben Rogán Antal ötletével az államot akarták segíteni, az csak veszteséget termelt. Magyarország közben toplistás a kínaiaknak pénzért letelepedési engedélyt adó országok sorában.
Korábban a témában:

Az Associated Press (AP) hírügynökség a minap állította össze azon országok ötös listáját, amelyek az utóbbi tíz évben a legtöbb letelepedési engedélyt adták ki kínai befektetőknek és családjuknak. Az első és második helyezett kiléte – az Egyesült Államok és Kanada – valószínűleg senkit sem lep meg, annál érdekesebb azonban, hogy a listára Magyarország is felfért, mégpedig a 4. helyre, úgy, hogy csak néhány éve, 2013 nyarán indult a magyar letelepedésikötvény-program.

  1. Amerikai Egyesült Államok: 43 448
  2. Kanada: 35 278
  3. Portugália: 7875
  4. Magyarország: 6405
  5. Ausztrália: 4640

Pintér Sándor belügyminiszter 2017 elején Demeter Márta független – volt MSZP-s – parlamenti képviselőnek adott válaszában (PDF) azt írta, hogy összesen 7309 letelepedési vagy tartózkodási engedélyt adtak ki „nemzetgazdasági érdekből” azaz letelepedési kötvényért. (Ebbe a családtagok nem számítanak bele, közülük 13171 ember kapott letelepedési vagy tartózkodási engedélyt.) Az AP adataival számolva tehát a vásárlók 87  százaléka kínai volt, ez nagyjából megegyezik a korábbi aránnyal.

Demeter azóta hiába próbált újabb számokat kikérni, a kormány egész egyszerűen megtagadta a válaszadást, ezért a képviselő újra felteszi kérdését a belügyminiszternek.

Könnyen, olcsón az EU-ba

Ha megnézzük, milyen feltételeknek kellett megfelelni, nem fogunk csodálkozni azon, hogy miért volt ilyen népszerű a konstrukció. Az igénylőknek mindössze 300 ezer – az első időszakban 250 ezer – eurót kellett leszurkolniuk, plusz közvetítői díjat, valamint erkölcsi bizonyítvánnyal igazolniuk, hogy nem büntetett előéletűek, a hatóságok ezt követően bírálják el a kérelmet.

A kedvező elbírálás után fél év múlva nem csak a kötvényvásárló, de közvetlen családtagjai is letelepedési engedélyt kapnak, amellyel nem csak szabadon utazhatnak az Európai Unió területén, ráadásul egy életre szól.

A kötvény árát 5 év múlva visszakapja az igénylő – tiszta haszon. (Korábban előbb tartózkodási engedélyt kaptak az ideérkezők, aztán igényelhették a letelepedésit, azonban 2016 rögtön a jóval több jogosultsággal rendelkező utóbbihoz jutnak hozzá.)

A program elvileg 2017. március 31-én befejeződött, eddig lehetett igényeket beadni, de a kötvény árát az igényléstől számított 45 napon belül kell csak kifizetni. Ezt használta ki az MKB bank, és olyan hitelkonstrukciót ajánlott április közepén, amely során az igénylőnek elég 120-150 ezer euró saját erőt bemutatni, a többit pénzügyi szolgáltató cégek adják össze.

Budapest, 2014. december 9.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (b) érkezik az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésére, ahol meghallgatják a jegybank elnökét 2014. december 9-én. Jobbról Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke.
MTI Fotó: Soós Lajos
Fotó: MTI / Soós Lajos

Letelepedési engedélyek árusítása máshol

Átnézve más uniós országok kötvényprogramjait, érthető, hogy miért célozták meg Magyarországot a főleg kínai érdeklődők. Görögországban 250 ezer eurót kell ingatlanba fektetni, Portugáliában vagy fél millió eurót fizet az illető, vagy egy rehabilitációra kijelölt ingatlanra, meghatározott kutatási célokra, tudományos projektekre – ez utóbbi esetekben 350 ezer euró az ár. Sőt, művészeti programok esetében már csak 250 ezer. Máltán szintén 250 ezer euró az ár, de ott is vásárolni vagy bérelni kell ingatlant, valamint a kormánynak is fizetni kell illetéket. Spanyolországban is 500 ezer eurót kérnek, míg Nagy-Britanniában 2 millió font (2,3 millió euró), Franciaországban pedig 10 millió eurós befektetés az elvárás, és vagy létre kell hozni 50 új munkahelyet, vagy meg kell tartani őket.

Európán kívül Antigua és Barbuda kínál nagyon meggyőző konstrukciót, 250 ezer dollárért (225 ezer euró) már állampolgárságot lehet kapni, feltéve, ha valaki befizet az ország fejlesztési alapjába és kicsenget még 50 ezer dollár illetéket. Ausztráliában már mélyebben a zsebbe kell nyúlni, hiszen ott 3,3 millió eurónyi ausztrál dollárért kell befektetni meghatározott üzletfejlesztési programokba és alapokba. (korábbi Népszabadság-gyűjtés alapján)

Megmondom őszintén, tesó, államadósságra kell

A kormány azzal indokolta a program elindítását, hogy segítségre van szükség az államadósság finanszírozásához, de azt is remélték, hogy aki majd megveszi a kötvényt, az itt is fog befektetni. Ugyan 2011-ben és 2012-ben valóban problémát okozott az államadósság, 2013 elejére már javult a helyzet, a letelepedési kötvényprogram pedig csak 2013 júniusában indult el. Az első másfél évben a kötvényvásárlások a piacinál olcsóbb forrást jelentettek, ám később a visszájára fordult a helyzet, és a Magyar Nemzet 2017 elején már azt írta, hogy

az állam 11,3 milliárd forintot bukott utolsó két évben a kötvényforgalmazáson a piacinál drágább kamatok miatt.

Arra pedig, hogy hányan hozták ide az üzletüket a kötvény miatt, nincs is adat.

A magyar állam tehát rosszul jött ki a buliból, voltak viszont, akik nagyon jól jártak. Egyrészt a kötvényvásárlók a szabad EU-n belüli mozgással, főleg hogy az egyik forgalmazó cég, az Arton Capital idén februárban már akciósan, közvetítői díjjal együtt 125 ezer euróért árulta a kötvényeket. Másrészt pedig a kötvényeket ténylegesen forgalmazó közvetítő cégek.

Legalább 330 milliárd forintot kell majd kifizetni a kötvényvásárlóknak

mondta el a 24.hu-nak Demeter Márta és a kifizetés már 2018-ban elkezdődik. Ez óriási terhet fog jelenteni a költségvetésnek, ráadásul ez az összeg azóta csak nőtt. Azt nem tudni, hogy mennyivel, ugyanis az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a politikusnak egy ideje már nem hajlandó információt adni arról, hogy hány kötvényt jegyeztek.

A Rogán–Habony-tengely

Arról, hogy ki árulhat letelepedési kötvényt, a parlament gazdasági bizottsága döntött, amelynek 2012-2013-ban még Rogán Antal volt vezetője, úgy hírlik, hogy maga a program is az ő ötlete volt. A bizottság nézte meg azokat a cégeket, amelyek jelentkeztek közvetítőnek, és adta meg az engedélyt az árusításra. Egy országban csak egy cég árulhat, de a cégekhez több ország is tartozhat.

A jegyzés során a cégek diszkontáltan vették meg a kötvényt, tehát miközben a vevő 300 ezer eurót fizetett érte a közvetítőnek, az valójában az ötévi kamatos kamattal csökkentett összegért, 265 200 euróért vásárolta meg az ÁKK. Az Átlátszó számításai szerint

3 év alatt a közvetítő cégek mintegy 100 milliárd forint nyereségre tettek szert,

a forgalmazásért cserébe felszámolt közvetítői díj pedig kötvényenként 40-60 ezer euró volt.

A dolog pikantériája, hogy az ÁKK honlapján szereplő cégek között összesen egy magyarországi székhelyű cég szerepel, a többiek offshore-paradicsomokban találhatók. Van olyan közöttük, amelynek azóta már visszavonták az engedélyét – vagy azért, mert nem adott el egy kötvényt sem, vagy azért, mert a forgalmazás szabályait megszegve olyan országban árult kötvényt, ahova egy másik cég kapott engedélyt.

  • Hungary State Special Debt Fund – a kínai forgalmazásra engedélyt kapott cég, egyik tulajdonos a Hajdú Bét volt vezérigazgatója, Boros Attila; a céghez köthető Jonathon Chong bankár foglalt le egy hongkongi helikoptertúrát Habony Árpádnak és barátnőjének
  • Discus Holdings Ltd – Máltán jegyezték be, képviselője Zsoldos Demeter János egykori Bibó-kollégista; engedélyét visszavonták
  • Innozone Holdings Limited és Migrat Immigration Asia – két ciprusi cég, előbbi képviselője Földvári Gábor, utóbbié Bodó János, kettejük közös cége a dohányáru-nagykereskedelemmel foglalkozó Trafikbrand Zrt.
  • Arton Capital – egy volt bolgár kormánytag érdekeltsége, a bahreini tiszteletbeli konzul, Garamvölgyi Balázs segített nekik bizniszelni, a cégügyekben rendszeresen részt vett a Rogán Antal ügyvédbarátját, Kertész Balázst foglalkoztató Kosik Ügyvédi Iroda, amely Habony Árpád megbízásából is el szokott járni; a vezetője Balogh Radosztina Rogán egyetemi társa volt
  • VolDan Investments Limited – liechtensteini cég, papíron Josef Hermanné, valójában a szintén Habonyhoz köthető, a Princess pékségeket üzemeltető grúz-izraeli Shabtai Michaeli és Michael Gagel érdekeltsége; Hermann felbukkant egy monori önkormányzati ingatlanügylet körül is
  • S&Z program Limited – a VolDannal egy napon, ugyanabban a liechtensteini városban jegyezték be; a két cég egy belize-i offshore céggel is megállapodást kötött a kötvények forgalmazására; engedélyét visszavonták
  • EURO-ASIA Investment Management – Szingapúrban forgalmazott kötvényt, engedélyét visszavonták.

Jó pénzért bűnözőknek is

Az offshore hátterű cégek mellett az is aggodalomra adott okott a programmal kapcsolatban, hogy a kormány titokban tartotta azt, hogy pontosan kik jutottak letelepedési engedélyhez a kötvény segítségével. 2016 szeptemberében például a Magyar Nemzet derítette ki, hogy egy adócsalásért elítélt orosz állampolgár a karib-tengeri, Saint Kitts és Nevis nevű adóparadicsomtól szerzett be erkölcsi bizonyítványt és ezt mutatta be a magyar hatóságoknak. A Belügyminisztérium korábban úgy nyilatkozott, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal mellett a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a rendőrség is ellenőrzi a kérelmezőket, bár ennek komolyságával kapcsolatban – a rendelkezésre álló rövid idő miatt – szintén kétségek vetődtek fel.

Nem lehet alaposan ellenőrizni minden kérvényezőt,

hívta fel a figyelmet Demeter Márta. A hatóságoknak 20 napja van a háttérellenőrzésre, ezt esetenként 10 nappal meghosszabíthatják, de tekintve, hogy 3 év alatt több mint 17 ezren kaptak a kötvény segítségével letelepedési engedélyt, belátható, hogy nincs mód alapos vizsgálatra. Ráadásul a családtagokat, akik 6-8-an is lehetnek, nem ellenőrzik olyan alaposan.

Nem lehet tudni, hogy pontosan miből fizetik ki a kérvényezők a 300 ezer eurót,

mert a kötvényforgalmazó cégeknek nincs meg az eszköztára arra, hogy a pénz eredetét ellenőrizzék. Ráadásul, Demeter szerint egy ekkora összeget ellenérdekelt titkosszolgálatok lazán kifizetnek, és az alapos háttérellenőrzéssel együtt ez már rendkívüli biztonsági kockázatot jelent nem csak Magyarország, de az egész Európai Unió számára is.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

aldi (aldi)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.