Belföld
Budapest, 2017. április 4.
Rendőrök és demonstrálók a Parlament épülete előtt 2017. április 4-én. Az Oktatási szabadságot csoport Élőlánc a CEU körül címmel meghirdetett demonstrációjának résztvevői közül többen a Közép-európai Egyetemtől az Országházhoz vonultak. Az Országgyűlés ezen a napon módosította a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt, amelynek értelmében a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

CEU-ügy: lakásukon paráztatott tüntetők, leszakadt jelvények

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 04. 06. 15:42

Az egyetem ellehetetlenítése elleni tiltakozást súlyos hatósági túlkapások gyanúja lengi körül.
Korábban a témában:

„Szürkezónás paráztatás” – ezt mondta a vele történtekről a 24.hu-nak az a CEU-s hallgató, akinek a lakásánál kedden reggel egy rendőrnek látszó férfi járt. A lány részt vett azoknak a tüntetéseknek a szervezésében, amelyeket vasárnap és kedden az egyetemet ellehetetlenítő törvény ellen tartottak.

Egy másik hallgatónál is csengetett hétfőn éjjel tizenegy óra után feltehetően ugyanaz a férfi. A külföldi diák, bár nem szervezőként, de szintén részt vett a vasárnapi demonstráción, a menet elején haladt, így sok fényképen szerepelt. Ő ezt írta:

Kinyitottam az ajtó melletti ablakot, ekkor a férfi mondott nekem valamit magyarul. Közben egy telefonba, vagy walkie-talkie-ba beszélt, amiből egy nő hangját hallottam. Ezután azt mondta nekem, hogy „passport”. Kinyújtottam az útlevelem az ablakon, de nem vette el, csak nézett rám. Aztán megértettem, hogy azt akarja, nyissam ki az ajtót. Megkérdeztem: „are you police?”, mire csak annyit felelt, hogy „police”. Kinyitottam az ajtót, odaadtam neki az útlevelem és a tartózkodási engedélyem. Megvizsgálta, majd lebetűzte a nevem és gondolom, az útlevelemen lévő számokat is bemondta a walkie-talkie-ba.

A férfi ezután belépett az ajtón, körülnézett, sőt, a falakat kopogtatta, majd elment.

A másik egyetemista kedden reggel figyelt fel arra, hogy egy sötét ruhás, kopaszodó férfi, akinél valamilyen jelvény és rádió, illetve egy kulcscsomó volt, bejutott a zárt körfolyosóra. Amikor a diák megkérdezte, hogy miben segíthet, a férfi egy olyan lakást keresett, amely nincs is azon a folyosón. Miután beszélt a hétfőn éjjel zaklatott külföldi diákkal, a személyleírásból azt feltételezi, ugyanaz az ember járhatott mindkettőjüknél.

Az esetről először a Magyar Nemzet számolt be, erre reagálva a Budapesti Rendőr-főkapitányság közleményt adott ki. Ebben azt írják: ilyen intézkedésről nem tudnak, a BRFK rendőrei „a demonstrációt követően magánlakásba nem mentek be”.

Éjszaka nem mennek lakásra

Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért gyülekezési jogi programvezetője a 24.hu-nak azt mondta: amit a történtekről eddig tudni lehet, az mindenképpen furcsa. Az, hogy éjszaka tegyenek fel valakinek kérdéseket a magánlakásán, szokatlan és jogellenes, ahhoz, pedig hogy a rendőrség hivatalosan nyomozati cselekményt végezzen, információt gyűjtsön, folyamatban kell lennie olyan eljárásnak, amelyet valamilyen gyanú alapoz meg.

Márpedig a tüntetésekről nem jelent meg olyan hír, és a rendőrség sem adott ki olyan információt, hogy azokon bármi törvénytelen történt volna.

Mivel az egyik érintett külföldi diák, felvetődhet, hogy a külföldiekkel kapcsolatban szélesebb körű a hatóságok ellenőrzési lehetősége, de ez esetben nyilvánvalóan nem egy menekültről, hanem tartózkodási engedéllyel rendelkező személyről van szó. A tartózkodási jogosultságot persze lehet ellenőrizni, de nem éjszaka – mondta Hegyi Szabolcs, aki szerint az eset vegzáló, megfélemlítő akciónak látszik.

A rendőr napszaknak megfelelően köszön

Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság rendvédelmi programjának vezetője szintén úgy vélekedett, hogy az eset, amiről a diákok beszámoltak, abszurdnak tűnik, ilyenről még nem hallott.

A rendőrök jellemzően házkutatás vagy előállítás céljából intézkednek valakinek a lakásán, pusztán azért nem mennek ki, hogy valakit igazoltassanak

– mondta, hozzátéve, hogy ennek nem is nagyon lehet legitim célja, legfeljebb ha van arra vonatkozó információja a hatóságoknak, hogy valaki jogellenesen tartózkodik az országban és ezt szeretnék ellenőrizni.

A rendőri intézkedés általános szabályai közé tartozik, hogy a rendőr napszaknak megfelelően köszön, közli az intézkedés célját, igazolja magát rendfokozatával és beosztásával, valamint tájékoztat a jogorvoslati lehetőségekről – mondta Tóth Balázs.

Budapest, 2011. február 5.
Egy rendőr bemegy egy épületbe Újpesten, a Dunakeszi utcában, ahol éjszaka egy lakásban egy férfi - feltehetően előzetes szóváltást követően - késsel megszúrta 43 éves feleségét, aki olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztály Életvédelmi Osztálya emberölés bűntett miatt indít eljárást az ügyben.
MTI Fotó: Lakatos Péter
Képünk illusztráció
Fotó: MTI/Lakatos Péter

Szükségesség és arányosság

Nem ez volt az egyetlen furcsa eset a CEU beszántása elleni tiltakozás körül. Kedden, miután befejeződött az a délutáni demonstráció, amelyen élőláncot vontak az egyetem köré, a résztvevők egy része spontán átvonult a Parlament elé. A helyzet némileg feszültté vált, amikor a tiltakozók ki akarták tűzni az EU-zászlót az Országházra. Az Index videója megörökítette és mi is tanúi voltunk, hogy ennek során őrző-védő külsejű emberek furakodtak a rendőrök és a tüntetők közé, agresszívan próbálták visszatartani az embereket, és nem voltak hajlandóak válaszolni arra, kik is ők. Egyikük arra a kérdésre, hogy ha rendőr, miért nincs azonosítója, cinikusan azt mondta: „leszakították már”. Egy begőzölt, kidobó külsejű férfit a társai fogtak vissza, majd végül visszavonultak a rendőrök közé.

A rendőrség az Indexnek elismerte, hogy a felvételen polgári ruhás rendőri állomány látható, és leszögezték, hogy a biztosítási feladatokat „jog- és szakszerűen, a szükségesség és arányosság követelményének megfelelően” hajtották végre.

Az egyenruhásoknak is fel kellett volna lépniük

Hegyi Szabolcs viszont minderről azt mondta a 24.hu-nak, hogy problémás, ha rendőrként lépnek fel olyan civilruhások, akik nem viselnek azonosítót és nem azonosíthatók be rendőrként. Bár a rendőrségi törvényben van olyan szabály, hogy a civilben lévő rendőr szolgálatba helyezheti magát, de ekkor is megfelelően azonosítania kell magát, és tisztáznia, hogy rendőrként lép fel. Ez kedden egyáltalán nem történt meg, egy ideig azt sem lehetett tudni, hogy valóban rendőrök.

A szakértő szerint ők a tüntetők és az egyenruhás rendőrök számára is gyakorlatilag civilek voltak, akik erőszakosan léptek fel a tüntetőkkel szemben, az egyenruhások részéről pedig kötelezettségszegés lehet, hogy nem léptek közbe, mert biztosítaniuk kellett volna a tüntetők számára alapjoguk gyakorlását.

Az eljárás ellen elvileg az eljáró rendészeti szerv vezetőjénél lehetne panaszt tenni, de ez ebben az esetben azért nem járható út, mert a rendőrökről azt sem lehet tudni, milyen állományba tartoznak, ki a parancsnokuk. A másik lehetőség, hogy az érintettek a Független Rendészeti Panasztestületnél tesznek panaszt, amely kifejezetten alapjogkorlátozó sérelmeket vizsgálhat – mondta Hegyi.

A parlamentben is téma lesz

Megkérdeztük a rendőrséget, hogy fenntartják-e, hogy jogszerű volt az azonosítót nem viselő rendőrök fellépése a Parlamentnél, vizsgálják-e az ügyet és mulasztottak-e az egyenruhások, amikor nem léptek közbe, de idáig nem kaptunk választ.

Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője a 24.hu-nak elmondta: kérni fogja, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság hétfő délelőtti ülésén legyenek jelen a rendőrség és a szolgálatok vezetői és számoljanak be, pontosan mi történt a parlamenti „őrzés-védés” és a lakhelyükön ellenőrzött egyetemisták ügyében, milyen akció keretében, milyen felhatalmazással és kik jártak el.

2006-ban is „leestek” a jelvények

2006. október 23-án, amikor a kormányellenes tüntetések erőszakba torkolltak és tömegesen történtek rendőri túlkapások, szintén olyan rendőrök intézkedtek, akiken nem volt jelvény. Az akkori budapesti rendőrfőkapitány, Gergényi Péter arra hivatkozott, hogy „a jelvény sokszor leesik, mert csak egy tűvel van a ruhára erősítve”, de a zavargások során készült fényképek tömkelegén hiányzott a rendőrök azonosítója.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.