414 milliárd 937 millió forint támogatást kapott az öt látványcsapatsport – a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong – üzleti vállalkozásoktól a társasági adókedvezmény révén a taorendszer 2011-es bevezetése óta – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a 24.hu az öt sportági szövetségtől kért ki. Magyarán ennyi adóbevételről mondott le az állam hat év alatt.
Hogy ez mennyi pénz?
Az összeg csaknem fele, 191 milliárd forint futballfejlesztésre jutott. A labdarúgás előnye azonban csökken: míg a program első három évében háromszor annyi taotámogatást kapott, mint a második legnépszerűbb csapatsport, a kézilabda, az utóbbi két évben már csak másfélszeres volt a különbség. Míg a labdarúgás 2012 óta évi 30-40 milliárd forint bevételhez jut a társasági adóból (tavaly 41 milliárd forint volt a végösszeg), addig a kézilabda támogatására tavaly már 26,4 milliárd forintot adtak a cégek, ami a két évvel korábbi összeg duplája.
Egyébként is a tavalyi volt a legbővebb esztendő a látványsportok számára
- 2011-ben 38,6
- 2012-ben 58,1
- 2013-ban 61,2
- 2014-ben 70,1
- 2015-ben 87,7
- 2016-ban pedig 99,2 milliárd forint
volt az öt csapatsportnak jutó üzleti támogatás összege. Ami várhatóan tovább növekszik azzal, hogy a kormány ígérete szerint az év végére az eddig hanyagolt röplabda is részesülhet a tao-felajánlásokból.
A futball dominanciája a program egészét nézve azért továbbra is szembetűnő:
- a labdarúgás 191,1,
- a kézilabda 92,
- a kosárlabda 57,4,
- a vízilabda 46,1,
- a jégkorong 28,3 milliárd
forint támogatáshoz jutott hat év alatt.
A csaknem 415 milliárdos végösszeg alig 20 százaléka (85,5 milliárd) lett amúgy a sportági szövetségeké,
A jó politikai kapcsolatokkal rendelkező egyesületek kivételezett helyzete nem újdonság. Az összesen ezernél több futballklubnak hat év alatt jutó 135,5 milliárdból
Még úgy is, hogy a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak tavaly látszólag rossz éve volt: meg kellett elégednie 1 milliárd 310 millió forinttal, ami a legkevesebb a program 2011-es indulása óta. Pontosabban ennyiről adtak ki eddig támogatási igazolást, ám a Magyar Labdarúgó Szövetség tavaly is 2 milliárd 930 millió forint támogatást hagyott jóvá a felcsúti akadémiának.
Szárnyal viszont a korábban Tállai András adóügyi államtitkár elnökölte Mezőkövesd, amely tavaly megduplázta taobevételeit: 778,8 millió forintot kasszírozott, megelőzve a taotörvény egyik beterjesztőjének, Seszták Miklós fejlesztési miniszternek a kegyeit élvező másodvonalbeli Kisvárdát, amelynek 581,5 millió forint jutott tavaly.
A taorendszerrel a legnagyobb gond pedig épp az, hogy nem tudhatjuk, mely cégek érzik kötelességüknek vagy épp a közbeszerzési esélyeiket növelő gesztusnak, hogy a hatalom szimpátiáját élvező csapatokat támogatnak, ugyanis a sportegyesületek tao-finanszírozói (szemben a szponzorokkal) rejtve maradnak.
