Belföld

Hatalmas transzformátorállomással rondítanának bele az ország egyik legszentebb helyébe

Katz Dávid
Mázsár Tamás
Katz Dávid, Mázsár Tamás

2017. 01. 18. 07:00

Mindezt úgy, hogy a lakosok alig tudtak valamit a fejleményekről. Pilisszántó nagy része országos jelentőségű tájképvédelmi övezet, ahol napelemet nem lehet a házak tetejére építeni, de úgy tűnik, a transzformátorállomás mehet. Lementünk és megnéztük, mi folyik az ország egyik legkedveltebb kirándulóhelyén.
Korábban a témában:

A Pilis kapujában, Pilisszántó állandóan lakott külterületétől pár száz méterre tervez az ELMŰ egy 10 ezer négyzetméteren elhelyezkedő transzformátorállomást építeni. 2015 nyarán merült fel először a település “fejlesztése”. A településrendezési tervekből derült ki, hogy az Önkormányzat a 601 ingatlannal, ebből körülbelül 150 állandóan lakott háztartással rendelkező telep mellé egy 10 ezer nm-es transzformátorállomást, iparterületet tervez.

A Pilis kapuja

Pilisszántó határában lévő botanikai és geológiai ritkaságok miatt a falut körülölelő terület a Pilisi tájvédelmi körzet, ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képezi. Az érintett terület legnagyobb része országos jelentőségű tájképvédelmi övezet, a fennmaradó rész többnyire térségi tájképvédelmi övezet, illetve lakott/üdülő terület. A térség világörökség-várományos terület. A Pilis önmagában kiemelkedő értékű természeti terület, UNESCO bioszféra rezervátum. A Pilisben számos védett madárfaj található, turizmus szempontjából sem elhanyagolható. A Pilis más néven a főváros tüdeje.

A lakosok egy része azt mondja, Pilisszántónak nincs szüksége a transzformátorállomásra, a környező városok (Pilisvörösvár, Piliscsaba) már meglévő iparterületeinek viszont van. Az ELMŰ az ellátásbiztonságra hivatkozik, azonban a helyiek úgy tudják, az ellátás biztonsága Pilisszántón jelenleg is kiváló. Sokak szerint az önkormányzat és az ELMŰ a fejük felett hozta meg a döntést, egy darabig semmit sem tudtak az egészről,

a jegyzőkönyvet is csak a lakosság kérésére tették fel az internetre.

Mire a lakosok észbe kaptak, már jóváhagyták a Helyi Építési Szabályzatot és Településrendezési Tervet, és mivel a tárgyalások az ELMŰ-vel zárt képviselő-testületi üléseken zajlottak, az önkormányzat nem hívta fel a figyelmüket a beruházás közeledtére.

Lementünk Pilisszántóra, ahol helyiek körbevezettek minket, és

elmondták, mi a bajuk ezzel az egésszel:

Pilisszántó önkormányzata azért egyezhet bele az állomás megépítésébe, mert így hozzájárulást kaphatnak egy évtizedek óta hiányzó tornateremhez és egyéb fejlesztésekhez, amikről viszont a lakosok nem tudnak.

Miközben a helyiek azt mondják,

még napelemet sem lehet feltenni a házakra, mert az önkormányzat szerint az rontja a Pilis látképét. Ráadásul nem értik, a közösség tulajdonáról hogyan dönthet néhány ember. 

Szent hely

Csakrák ott alakulnak ki, ahol a Földet behálózó energiavonalak, az úgynevezett Szent György-vonalak keresztezik egymást. Állítólag a Pilisben található ezeknek az energiavonalaknak a legfőbb metszéspontja, így itt van a legfőbb csakra is. Dobogókőn kívül még számos szentnek tartott hely található a Pilisben, például a pilisszántói templom.

Pilisszántó, a Pilis-hegység legmagasabb pontja, a 756 méter magas Pilis-csúcs és a 485 méter magas Hosszú-hegy határolta völgyben. Néhány évvel ezelőtt a hegy oldalában lévő régi kőbánya területét rendbe tették, és Pilisszántóból zarándokhely lett. A faluból egy köves gyalogúton, a Csillagösvényen keresztül lehet feljutni a kőkápolnáig. Az épület Makovecz Imre és tanítványa, Őrfi József tervei alapján készült.

 

Pilisszántó, 2016. december 21.
Szentmise Máhr Ferenc szobrász Áldást osztó Jézus szobrának avatása után a pilisszántói  Boldogasszony kápolnánál 2016. december 21-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Fotó: MTI/Mohai Balázs

Kerestük a polgármester-asszonyt, aki először beleegyezett abba, hogy rövid interjút készítsünk vele, később viszont már azt mondta, inkább a január 20-i lakossági fórum után nyilatkozna.

A területért a Duna-Ipoly Nemzeti Park a felelős, őket is kérdeztük arról, mit szólnak a tervekhez, de nem válaszoltak kérdéseinkre.

Azért a Pilis kapujában, mert a Börzsönyben is van

Kérdeztük az ELMŰ-t is, ők azt írták, a tervezése jelenleg folyamatban van. Hozzátették,

új vállalkozások és munkahelyek teremtése is csak akkor lesz lehetséges ebben a térségben (is), ha az ehhez szükséges energia rendelkezésre áll.  Az építkezés – mint minden hasonló nagyberuházás – természetesen munkalehetőséget is teremt a helybelieknek és mint mindig lehetnek ellenzők is.

Arra a kérdésünkre, hogy igaz-e az, hogy egy zárt ülésen már jóváhagyták a Helyi Építési Szabályzatot és Településrendezési Tervet októberben, azt írták:

 Erre a kérdésre az önkormányzat tud válaszolni, hiszen az ő kompetenciájuk. Ez a fajta engedélyezési eljárás csupán egy feltétel a sok közül.

De miért pont a Pilis kapujában tervezik ennek megépítését?

Pontosan azért, amiért a Börzsönyben, Cserháton, Bakonyban stb. is épültek az ilyen állomások, itt van az energiaigény és a villamos energia egy bizonyos távolságon túlra ilyen mennyiségben nem szállítható másként, csak megfelelően nagyfeszültségű hálózaton

– jött a válasz.

A transzformátorállomás környezetre gyakorolt hatására azt írták, az országban sok száz ehhez hasonló állomás esetén ilyen hatásokról hitelt érdemlő beszámoló nem érkezett. Az Elmű-Émász területén ilyen jellegű panasz pedig egyáltalán nem fordult elő, tették hozzá.

Számunkra korántsem tűnik úgy, hogy a lakosság nagy része ellene lenne a beruházásnak. Sőt. Vannak támogatók, üzleti és munkalehetőséget látók és vannak ellenzők.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.