Nyíregyháza, 2015. július 9.
Egy diákmunkás irodai kisegítõ munkát végez a nyíregyházi önkormányzat hivatalában 2015. július 9-én. A város önkormányzata és intézményei az állami diákmunka programban146 diákot foglalkoztat egy hónapig, napi hat órában.
MTI Fotó: Balázs Attila
Belföld

Suttyomban eltörölték a diákmunkáért járó szabadságot, pedig fél éve iktatták törvénybe

24.hu
24.hu

2016. 12. 13. 16:16

Még teljesen be sem vezették, néhány napja azonban – Kósa Lajos fideszes frakcióvezető és Szatmáry Kristóf államtitkár javaslatára – már meg is szüntették a nappalis egyetemisták és diákok pénzkereső munkája után járó szabadságot. A fizetett szabadnapokat azért vezették be, hogy könnyebben megszabaduljon a kormány az egyik uniós kötelezettségszegési eljárástól.

A kedvezményt az iskolaszövetkezetben dolgozó fiatalok kisebb része szeptember óta vehette igénybe, de az összes, 160-170 ezer érintett számára csak január elsejétől járt volna kötelezően a fizetett szabadnap.

Májusban nagy hírverés övezte a szövetkezeti törvény módosítását a változó diákmunka-szabályozás miatt. A változtatással a diákmunka kikerült a munka törvénykönyve hatálya alól, a szabályozást teljes egészében áttették a szövetkezeti törvénybe, a módosítás pozitív jellegét pedig éppen a fizetett szabadság bevezetésével reklámozták.

3 nap

A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) alelnöke rengeteget nyilatkozott arról, hogy januártól minden munkában töltött 13 nap után jár egy nap szabadság. Ez alapján

a diákoknak már egy nyári, negyven napos munka után is 3 nap fizetett szabadság járt volna.

De csak járt volna, mert a törvény nem érte meg a nyarat. A vonatkozó részt a múlt héten – most teljes mértékben mellőzve a hírverést – kivették a törvényből, és csak azoknak, az elenyésző hányadot jelentő iskolaszövetkezeti fiataloknak hagyták meg a lehetőséget, akik nem járnak oktatási intézménybe.

A fideszes törvénymódosítás indoklása szerint a nappalis hallgatók az iskolaszövetkezetben nem munkaviszonyban dolgoznak, hanem „sajátos külső szolgáltatás nyújtására irányuló” jogviszonyban, „főállásuk” pedig az iskola, így lényegében amúgy is csak szabadidejük terhére vállalhatnak bármiféle pénzkereső tevékenységet, ezért nem jár nekik a szabadság.

Most kiderült, hogy az érdekképviselet, amely tavasszal telenyilatkozta a sajtót a szabadságról, valójában már akkor sem támogatta az ötletet. A DiákÉSZ alelnöke, Simon Balázs a 24.hu kérdésére azt mondta, ők már a szabadság bevezetése előtt is jelezték aggályaikat, hogy a bevezetés csökkenteni fogja a diákok számára biztosítható munkalehetőségek számát.

Tudtak örülni

Simon szerint egy brüsszeli kötelezettségszegési eljárás állt a döntés mögött. Az EU álláspontja szerint fizetetté kellett tenni a szabadságot a diákok számára, mert a korábbi magyar szabályozás ezt a jogviszonyt (atipikus) munkaviszonyként szabályozta. Ha pedig munkaviszony, akkor az EU szabályai szerint ez jár. Az uniós eljárás miatt nem volt elkerülhető a törvénybe iktatása – mondta Simon, hozzátéve, hogy azért „tudtak örülni” a módosítás azon hozadékának is, hogy a diákok magasabb jövedelemhez tudnak jutni a szabadság révén.

Az öröm azonban nem volt felhőtlen, mert az iskolaszövetkezetek megrendelői értetlenül fogadták a döntést, hiszen soha nem kaptak ezen jogviszonyban szabadságot a diákok, amióta csak létezik ez a szolgáltatás. Felháborodtak azon is, hogy a diákok a szabadságmegváltás összegével indokolatlanul drágult az iskolaszövetkezeti szolgáltatás. Simon szerint az időközben meghozott 15 százalékos minimálbér-emelés és 5 százalékos munkáltatói adócsökkentés végül

teljesen versenyképtelenné tette volna a diákszövetkezeteket.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu / Bielik István
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.