Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, illetve üzlettársaihoz (és asztaltársaságához) köthető, rendkívül nagyértékű ingatlanvásárlásokról cikkezik a sajtó hetek óta.
A miniszterelnök vejéhez köthető üzleti vállalkozások említésekor a körülményes fogalmazás senkit se tévesszen meg: miután a Tiborcz Istvánnak és üzlettársainak százmilliókat fialó, uniós pénzekből fizetett közvilágítási projektekről lehullt a lepel, és már az EU is vizsgálatot indított a nemcsak drága, de kifejezetten silány munkák miatt, az üzletember kiszállt az Elios nevű ledes világítási technológiában utazó vállalkozásból.
A közbeszerzésektől eltávolodva Orbán Ráhel férje az ingatlanbizniszben vethette meg a lábát. Az óvatos fogalmazásra az a magyarázat, hogy a 444.hu egy árulkodó, apró momentummal kapcsolta össze Tiborczot történetünk egyik főszereplőjével, a tavaly augusztusban bejegyzett BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.-vel. Bár a részvénytársaság tulajdonosa papíron Dr. Tóth Judit és Dr. Szabó Loránd Aurél, a bejegyzéshez szükséges illetéket mégis Tiborcz István bankszámlájáról utalták át.
A BDPST az a cég, amely üzleti kapcsolatba került az FBI által körözött szaúdi olajmilliárdos Ghaith Pharaon üzleti érdekeltségeivel. Tiborcz tehát hiába hagyta ott a közpénzeket, nevét ismét sötét ügyek körül kezdték emlegetni.
Rövid összefoglaló, hogy mely nagy értékű ingatlanokat szerezték meg az üzletemberek érdekeltségei:
- A BDPST leányvállalatán keresztül szerezte meg a bodajki Hochburg–Lamberg-kastélyt, ami egy év alatt a negyedik nagy ingatlanfogásuk volt, a Postabank korábbi József nádor téri székháza, a turai Schossberger-kastély és a Városligeti fasori Spitz-villa után. Az egykori Postabank épületét a szaúdi vállalkozó Pharaon-Kappa nevű Kft.-jének adták el.
- Pharaon-vállalkozások birtokába került a miniszterelnök szomszédságában lévő, Cinege utcai ingatlan, a hőgyészi Apponyi-rezidencia és a seregélyesi Zichy– Hadik-kastély is. Az előző tulajdonosok mindkét vidéki ingatlant hotellé alakították át.
A hvg.hu értesülései szerint a seregélyesi kastélyt megvásárló Pharaon-Alpha Kft. levédette a Le Palais de Chasse nevet, amely magyarul nagyjából vadászkastélyt jelent. Ezt a nevet 2024 végéig csak a Pharaon-Alpha használhatja magyar szállodákra. Szakemberek megerősítették a lap érdeklődésére, hogy egyetlen szálloda kedvéért értelmetlen oltalom alá helyezni egy kifejezést. A vadászturizmus egyébként rendkívül jó befektetés: bár a vadászok viszonylag rövid ideig maradnak egy adott területen, és a vadászidények miatt csak bizonyos periódusokban lendül fel az üzlet, fajlagos költéseik magasak, a vadászat kevesek számára elérhető, költséges úri huncutság.
De nem csak ők látták meg a lehetőséget a vidéki turizmus területén. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségébe először a Mátraházai Life Style Hotel került, majd ugyanezen cége, az Event-Immo Kft. vette meg az exkluzív egerszalóki Saliris Resortot is. Mészárosnak anyacégén keresztül étterme és szállodája is van Óbarokon, idén májusban pedig a hvg.hu írta meg, hogy Mészáros két vállalkozása Alcsúti Szálloda Project névén új céget alapított. A hotelt a Mosóháznak nevezett alcsúti műemléképület közelébe tervezik, a lap szerint akkor válik igazán értékessé, ha felújítják a Habsburg-kastélyt rejtő közeli arborétum épületeit.
Az arborétum és a Habsburg-kastély:
Szeptemberben hivatalosan Jászai Gellért cége vásárolta meg a Hunguest szállodalánc 14 szállodáját Leisztinger Tamás érdekeltségétől, Jászait a 444.hu Tiborcz Istvánhoz, a Heti Válasz viszont Mészáros Lőrinchez kötötte.
Mind a Pharaon-cégek, mind a Tiborczhoz köthető részvénytársaság és Mészáros Lőrinc érdekeltségei is aranytojást tojó tyúkba invesztáltak. A vidéki turizmus prosperál, a kastélybiznisznek a jövő évi adócsomag ad szárnyakat és az ő vitorlájukba fújja a szelet a munkahelyi juttatási rendszer is.
Idén májusban a Magyar Nemzet szúrta ki a 2017-es adócsomag tervezetében, hogy százmillió euró, azaz
A javaslatot megszavazták, januártól tehát minden egyes kastélyrekonstrukcióban utazó vállalkozás óriási könnyítést kap.
Nem csak az adókedvezmény csábító
A turizmus nem olcsó műfaj, ezért nem könnyű beszállni, viszont az egyik legjobban jövedelmező iparág. A KSH szerdán arról számolt be, hogy idén szeptemberben 8,3 százalékkal nőtt a szálláshelyek vendégforgalma: a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 3,7, a belföldi vendégek által eltöltötteké 15,0 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Utóbbira magyarázat lehet, hogy a magyarok pénztárcája nem engedi meg a külföldi nyaralást, ráadásul viszonylag sokan kapnak munkáltatójuktól Széchenyi Pihenőkártyát, amelyet csak belföldön lehet felhasználni. Szeptemberben 2123 egység fogadott el pihenőkártyát, 1,1 milliárd forint értékben.
Niklai István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke októberben az M1-en arról beszélt, hogy az utóbbi években egyre többet utaznak a magyarok belföldön, a legnépszerűbb üdülőhelyek általában a wellness-, gyógy- és kastélyszállodák. A külföldiek pedig már szívesebben választják a vidéki szállásokat, mint a fővárosi hoteleket.
Még több fejlesztési pénz a láthatáron
A turizmus ráadásul a kormány egyik szívügye, az EU pedig több százmilliárdos keretet biztosít az ágazat fejlesztésére. Októberben Seszták Miklós fejlesztési miniszter nyújtotta be a nemzeti turizmusfejlesztésről szóló törvényjavaslatot.
Eszerint törvényi szintre emelnék a turisztikai fejlesztésekkel kapcsolatos törvényhozatalt, ezt Sallai Róbert Benedek LMP-s országgyűlési képviselő aggodalmat keltő államosító szemléletként értékelte. Az Országgyűlés üres padsorai előtt arról beszélt, hogy önmagában az kevés, ha a turizmusba áramló bevétel növekszik, hiszen – ahogyan korábban például az agráriumban is megfigyelhető volt – mit sem érnek a nagyobb összegek, ha ezek csak néhány kiválasztott zsebét gyarapítják.
A javaslat értelmében a hagyományos régiókat felváltaná a desztinációs szemlélet: turisztikai brandeket támogatnának, amely Sallai szerint oda vezetne, hogy egyes kiemelt települések, országrészek sok fejlesztési pénzhez jutnak, míg a többieket elzárják a fejlődés lehetőségétől. Mint mondta: a tervezet alapján néhányak kiváltságává válhat az idegenforgalmi fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés. A parlamenti vitában a kormánypárt cáfolta, hogy a javaslat célja az államosítás lenne.
A TurizmusOnline arról kérdezte a turizmus néhány olyan képviselőjét, akik élő turistákkal dolgoznak és jól ismerik az ország idegenforgalmi kínálatát, hogy a javaslat megszövegezése előtt kikérték-e véleményüket, meghallgatták- e őket. A válaszok szerint
Egy forrásuk úgy fogalmazott: minden, amit a kormány tesz, csak látszat. A szakember szomorúnak nevezte, hogy a GDP-hez jelentősen hozzájáruló ágazat egészét szabályozó törvény helyett egy, az uniós forrásokból megvalósítandó állami beruházások rapid megépítéséhez asszisztáló, mindössze 13 oldalas javaslatot sikerült előterjeszteni. A szakmai portál kérdéseit elküldte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, amely cikkük megjelenéséig nem reagált a megkeresésre.
