Belföld

Győztek a civilek: mégsem lesz rémálom a zsámbéki elkerülő útból

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 10. 13. 19:11

Lakossági érdekvédők szerint visszafordíthatatlan károkat okozhat, ha az elkerülőút keleti nyomvonala épül meg. Vannak érveik. Mégis sokáig tűnt, hogy a keleti változatot támogatják a döntéshozók, mert szerintük az lesz a jobb. Csütörtökön azonban hatalmas fordulat történt a kormányinfón.

A zsámbéki medencében élők nagyon régóta (egyesek szerint 20, mások szerint 40 éve) várják, hogy a településeken áthaladó 102-es utat tehermentesítsék egy elkerülő úttal. A forgalom növekedésében szerepe volt annak is, hogy az 1990-ben megnyitott esztergomi Suzuki-gyár teherforgalma is arra megy.

Hogy lesz is valami az elkerülő útból, arra 2012 adott reményt, amikor is a japán autógyártó és a kormány stratégiai megállapodást kötött, és ennek keretében a Suzuki ígéretet kapott arra, hogy bekötik őket az M1-es autópályába.

A következő mérföldkő – miközben július végén a kormány számos útépítési tervét a sutba dobta, – a 102-es út elkerülője (Esztergom – M1 autópálya) maradt, R11-es gyorsút néven. Sőt, egyedüliként kiemelt kormányzati beruházássá minősítették. Ezután kezdték azt érezni a helybéli civilek, hogy felgyorsultak az események, nyilvánossá vált az is, hogy hol futna az út.

Két út van előttem, melyiken induljak?

Két nyomvonal került szóba, a nyugati és a keleti. A nyugati az, amelyiket a helyi érdekvédők támogatnák, mert az a Nyakas-hegyen túl elkerüli a Zsámbéki medencét. Azaz lakott területen kívül haladna. Azonban úgy tűnik, a másik, a keleti útvonal fog megvalósulni, amely kettészeli a Zsámbéki medencét. A keleti nyomvonalat egyébként részben lakossági, részben miniszteri kérésre igyekeztek a településektől kicsivel távolabbra tenni.

Készültek persze szakvélemények, pró és kontra is vannak érvek. Mi a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) szeptemberi tájékoztató anyagát olvastuk át, ami a tervező dokumentációja alapján készült. És megnéztük azt is, hogy a civileknek ezzel kapcsolatban milyen észrevételei, ellenvetései voltak. Íme néhány érdekesség.

Az egyik tehermentesít, a másik nem?

A NIF tájékoztatója azt írja, hogy a keleti nyomvonal tehermentesít, biztosítja az Esztergom és az M1 autópálya közötti tranzitkapcsolatot, kifejezetten jól működik elkerülő útként, és biztosítja az agglomerációs forgalom lebonyolítását is. A teleüléseken áthaladó forgalmat pedig mintegy tizedére csökkenti.

Az érdekvédők által támogatott nyugati nyomvonalról ellenben azt írják, hogy nem tehermentesít, nem szünteti meg a környezeti terhelést. Mindezt a meglévő forgalomszámlálási adatokra, és a várható forgalomnövekedésre alapozták.

Az érdekvédők azonban állítják, hogy a várható forgalom előrejelzése nélkülöz mindenféle szakmai hátteret, a logika és a nagyságrend pedig abszurd. Mint írják, ez egyike azon eltorzított adatoknak, amelyek az elemzés egészének szakmaiságát megkérdőjelezik.

A civilek véleménye szerint mindkét nyomvonal azonos mértékben képes elvezetni a tranzitforgalmat.

Honnan fúj a szél?

A másik fő ellenérv a nyugati vonal ellen a NIF anyagában az, hogy az uralkodó szélirány (É-NY-i) miatt a közlekedéssel együtt járó környezeti terhelés (emisszió) a településekre terelődhet, míg a keleti nyomvonalnál ez a probléma nem jelentkezik.

A civilek szerint viszont pl. ködös őszi és téli napokon egyáltalán nincs légmozgás a medencében. Ezért azt kérték, vizsgálja meg a NIF, hogy ilyenkor milyen légszennyezés alakulhat ki (feltesszük akkor, ha a nyomvonal keresztülmegy a medencén).

Olcsóbb, vagy nem?

Ebben a kérdésben is eltérőek az álláspontok. A NIF anyaga szerint a keleti vonal beruházási költsége alacsonyabb. Hosszúságra egyébként majdnem egyformának jelzik a két nyomvonalat (keleti = 18,57 km; nyugati = 18,98 km).

Viszont mint a civilek kiemelik, a keleti nyomvonalhoz 5,5 km-rel kevesebb bekötőút kell, valamint kettővel kevesebb csomópontot tartalmaz.

A NIF anyagában szerepel az is, hogy a keleti útvonal jóval kedvezőbb domborzati szempontból (majdnem síkvidék), szemben a nyugatival (ami dombokkal tagolt). Csakhogy mint a civilek anyaga rámutat, költség szempontjából ez nem feltétlenül hátrány, mert pl. az M7-es egyik szakaszán átlagosan 3,3 milliárd forintba került kilométerenként a síkvidéki útépítés, a dombos pedig mindössze 1,3 milliárd forintba.

A civilek szakértői szerint a nyugati nyomvonal lenne olcsóbb, mintegy 3-5 milliárd forinttal.

Túl közel jön az út

Érdekes módon ez az érv is elhangzik mindkét oldalról. A NIF anyagában azt írják, hogy a nyugati nyomvonal közelebb halad el Mány, Felsőörspuszta és Szomor belterületeihez és zártkertjeihez, mint a keleti.

A civilek viszont utóbbi nyomvonallal kapcsolatban nehezményezik (azon túl, hogy a medencét kettészelné az út), hogy pl. iskolához, óvodához és gondozó intézethez is közel menne. Perbálon és Tinnyén pedig lesz olyan rész, ahol a lakóházaktól 50-150 méterre vezetne az út.

Az érdekvédők anyagában az is szerepel egyébként, hogy a NIF anyaga kicsit arrébb helyezte a nyugati útvonalat, emiatt az hosszabb is lett, és így került közelebb az említett három településhez. Kérdőre is vonták a NIF-et, mivel a civilek nem tudnak róla, hogy bárki újratervezte volna a nyugati nyomvonalat.

Íme a két nyomvonal a NIF anyagában talált rajz szerint: a piros a nyugati (a civilek ezt szeretnék), a kék a keleti.

Kinek állhat érdekében a keleti nyomvonal?

A helybéliek körében különféle összeesküvés-elméletek keringenek arról, hogy a döntéshozók vajon miért a keleti útvonalat preferálják. Van pl. olyan pletyka, mely szerint Andy Vajnának épülhet a közelben új kaszinója, és jól jön neki a keleti útvonal ahhoz, hogy olcsóbban jusson telekhez (kisajátítás útján), mintha piaci alapon venné (sukorói mintára).

Rákérdeztünk a Las Vegas Casinónál, vajon a meglévő öt kaszinójukon kívül tervezik-e újabb kaszinó nyitását vagy építését? Ha igen, mikor és hol? Milyen lenne terveik szerint az új kaszinó? Miért pont ott létesülhet, ahova tervezik? PR-ügynökségüktől azonban azt a választ kaptuk, hogy jelenleg nincsenek ilyen terveik.

A másik közszájon forgó vélekedés, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltsége az út – mert a keleti nyomvonalhoz kapcsolódó bicskei lehajtókat állítólag az ő szempontjait erősen figyelembe véve alakították ki. (A nyugati útvonal mellett nem lenne bicskei lehajtó.) Megkérdeztük erről a Mészáros és Mészáros Kft.-t, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Kíváncsiak voltunk arra is, a Suzuki melyik nyomvonalat preferálná, de még tőlük sem kaptunk választ.

Itt tartunk most

A civilek az utóbbi hónapokban számos helyre írtak levelet azzal kapcsolatban, hogy ők miért támogatják a nyugati nyomvonalat, de leginkább hárítással és ködösítéssel találkoztak, ahogy mondták. Facebook-csoportokat is létrehoztak az ügy támogatására, a zsámbékiak és a perbáliak is.

Úgy tudják, augusztusban már megvolt a terv zsűrizése, elfogadták a keleti nyomvonalat, vagyis eldőlt a kérdés. Hogy így van-e, többek között ezt is kérdeztük a NIF-től és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól. Telefonon türelmünket kérte a NIF, mivel még néhány kérdés függőben van, és szeretnének korrekt válaszokat adni. Ezt a jövő hét végére ígérték.

A civilek mintegy három hónapja aláírásgyűjtésbe kezdtek a nyugati útvonalért, már több mint 1700-an csatlakoztak a kezdeményezéshez. A legújabb információ az, hogy egy hét múlva, október 20-án csütörtökön délután 6-ra lakossági fórumot szervezett a témában a NIF a Zsámbéki Művelődési Házba. Akit érint, legyen ott, kéri a NIF és a civilek is.

Ledöbbentek a civilek, nem akartak hinni a szemüknek

Itt tartottunk a cikk írásában, amikor a csütörtök délután hatalmas fordulatot hozott, ami még az érdekvédőket is meglepte. Az Indexből értesültek arról, hogy eddigi fáradozásuk nem volt hiábavaló. Lázár János ugyanis a kormányinfón bejelentette: a nyugati útvonal terve győzött, vagyis a településeket elkerülve megy majd az út, ahogyan azt a civilek szerették volna.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

LONDON, ENGLAND - MARCH 22:  A member of the public is treated by emergency services near Westminster Bridge and the Houses of Parliament on March 22, 2017 in London, England. A police officer has been stabbed near to the British Parliament and the alleged assailant shot by armed police. Scotland Yard report they have been called to an incident on Westminster Bridge where several people have been injured by a car.  (Photo by Carl Court/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.