Normafa népszavazás Orbán és Lévai (Array)
Belföld

Ilyen még soha nem volt Magyarországon, de bármikor lehet

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 09. 20. 12:02

Alkotmányjogász az előrehozott választásról.

Bármikor dönthet úgy a parlamenti többség, hogy megnyitja az utat az előrehozott választás előtt és feloszlatja magát. Ezt indokolnia sem kell. Az InfoRádiónak Lövétei István alkotmányjogász azt mondta, két lehetősége van a törvényhozásnak. Az Országgyűlés határozatképtelenné válik, és egy idő után belátja, hogy nem tud rendesen működni. Ekkor is feloszlathatja magát.
Vagy elnevezik az előrehozott választást előrehozott választásnak, ha a kormányzóképes parlamenti többség úgy dönt, hogy feloszlatja magát, mert neki ebben a stádiumban a feloszlatást követően nagyobb esélye van újabb parlamenti megbízatást szerezni, és akkor a megválasztása esetén további négy évre biztosítva van a parlamenti megbízatás, vagyis további négy évig működhet a kormány. 

A rendes választástól eltérő időpontban történő voksolást csak akkor kell megindokolni, ha az országgyűlés meg akarja hosszabbítani a mandátumát – tette hozzá.

Az NVI felkészült…

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) tavaly ősszel központi előállítású nyomtatványokat és szavazási kellékeket rendelt meg, mert akkoriban több kezdeményezés is volt különböző referendumokra. Az iroda vezetője, Pálffy Ilona februárban – egy héttel Orbán Viktor kvótareferendumra vonatkozó bejelentése előtt – azt nyilatkozta az InfoRádiónak, hogy akár a soron következő országgyűlési választást vagy két népszavazást is le tudnának bonyolítani.

Bármikor lehet lényegében 2018-ig népszavazást tartani. Két nagy népszavazásra gondoltunk, úgy, hogy mind a két esetben két-két szavazólapot kellene gyártani, ugyanis a szavazólap eleve már 620 millióba kerültek volna. Tehát a két szavazólap összesen 620 millió forint.

A rendszerváltás óta még soha nem tartottak előrehozott parlamenti választást Magyarországon, és egyelőre több érv szól ellene, mint mellette. Ezt már a Progresszív Intézet igazgatója mondta, szintén az InfoRádiónak, amelynek Gyurcsány Ferenc arról is beszélt, nem akar miniszterelnök-jelölt lenni egy előrehozott választáson.

Magyar Kornélia szerint abszolút érthető érvnek nevezte, hogy a volt miniszterelnök erről beszél, szerinte is minden korábbinál nagyobb ennek az esélye, de merész vállalkozás lenne, hiszen nem tudni, hogyan reagálnának a választók.

Magyarország esetében eddig mindig a stabilitás volt a jellemző, tehát ennek a politikai hatásával sem a miniszterelnök, sem a politikai elemzők, sem a pártok, sem a közvélemény nincs tisztában.

… az ellenzék nem

A szakértő érvnek nevezte, hogy az ellenzéknek jelenleg nemcsak az előrehozott választás megnyerése okozna gondot, hanem a jelöltállítás is és nem lát olyan trendszerű változást vagy lehetőséget, amiben benne van az, hogy 2018-ban ez másképp lenne. Szerinte egy előrehozott választással a Fidesz ugyan valóban időt nyerne, de szerinte

Orbán Viktor azért óvatos duhaj, nem kockáztatna ilyen nagyot.

Most van két stabil éve, jó erős többsége, amit nem biztos, hogy beáldozna egy ilyen “politikai kísérlet oltárán” – tette hozzá Magyar Kornélia.

Visszatérő téma

Az MNO-nak László Róbert, a Political Capital választási szakértője azt mondta: a második Orbán-kormány megalakulása óta visszatérő téma az előrehozott választás. Ez része annak a bizonytalanságkeltésnek, amely mindig is kedvező volt a Fidesznek.

2010 és 2014 között, amikor masszívan megvolt a kétharmados többség, nem volt teljesen érthető, miért kerül újra és újra elő ez a kérdés. Viszont most először – bár továbbra sem valószínű egy ilyen lépés – úgy tűnik, legalább szólnak érvek egy előrehozott választás mellett.

A szakember szerint a Fidesz óriási lendületet kaphat a kvótareferendum miatt, a migránsügy uralja a közbeszédet, amit a következő hónapokban még napirenden lehet tartani. Ez a 2018-as választásig ugyanúgy változhat, mint az, hogy most az ellenzék rosszabb állapotban van, mint valaha.

Logikus lenne, de

A szakember mégsem tartja valószínűnek az előrehozott választást, mert nagy kockázatot jelent, nincs ugyanis olyan kényszerhelyzet, amellyel széles körben el lehetne hitetni, hogy a hatalom megerősítésén kívül bármi mást szolgálna. Arra a kérdésre, hogy ez – ha mégis bekövetkezne – mikor valósulhatna meg, László Róbert azt mondta: mivel az Alaptörvény szerint legkésőbb kilencven nappal a parlament feloszlatása után új Országgyűlést kell választani, még az is előfordulhat, hogy idén december 18-án már választás lesz.

Szerinte azonban biztosan nem sietnék el a dolgot, ha még idén év végén, vagyis 2016-ban lenne a választás, akkor a törvények szerint a következőt 2020 áprilisában, májusában kellene tartani, jóval kevesebb, mint négy év múlva.

Érdemes akkor már kivárniuk 2017. januárt, hogy 2021. április–májusig hivatalban maradhassanak. Ehhez legkorábban az október 10-ei héten kellene parlamentet oszlatniuk.

Korábban az Index arról írt, hogy információi szerint az elmúlt napokban fideszes képviselők között is felvetődött ennek a forgatókönyvnek a lehetősége. Olyannyira, hogy néhányan meg is keresték a miniszterelnök környezetét, hogy jelezzék, kivitelezhetőnek tartanák a dolgot a választókerületükben, és érdeklődtek, mekkora az esélye.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind