Debrecen, 2015. január 14.
Fegyőrök vezetik elő Vizoviczki Lászlót (k) az ellene és 21 társa ellen hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult büntetőper tárgyalására a Debreceni Törvényszéken 2015. január 14-én.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Belföld

Kevesek kiváltsága az óvadék, amivel Vizoviczki szabadult

Kovács Áron
Kovács Áron

újságíró. 2016. 08. 02. 14:55

A legtöbben csak az amerikai filmekből ismerik az óvadék intézményét, ami nem is csoda, hiszen csak nagyon ritkán alkalmazzák. Ha gyakrabban alkalmaznák, talán kevésbé lennének zsúfoltak a börtönök, de Magyarországon a hatóságok még jobb szeretik, ha a gyanúsított lakat alatt van.  Nem a szabadság megvásárlásáról van szó, inkább úgy kell elképzelni, mint a főbérlőnek adott kauciót.

Soha akkora összeget nem fizettek ki még Magyarországon óvadékként, mint amennyiért a költségvetési csalással, vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolt Vizoviczki László kijöhetett az előzetes letartóztatásból: a budapesti éjszakai élet egykori ura 250 millió forintot tett le, így a bíróság házi őrizetbe helyezte. És nem csak az összeg miatt érdekes a döntés, hiszen eleve

csak nagyon ritkán alkalmazzák az óvadék jogintézményt Magyarországon.

Az óvadék éppen ezért leginkább csak az amerikai filmekből lehet ismerős. A lényege, hogy a gyanúsított vagy vádlott az előzetes letartóztatás helyett letétbe helyez egy jelentősebb összeget, mintegy biztosítékként arra, hogy nem fog megszökni. Ha mégis megpróbálná, elveszíti a pénzt, de ha együttműködik, az eljárás végén visszakaphatja. Ezt a magyar büntetőeljárási törvény úgy fogalmazza meg, hogy az óvadék „a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosítja”.

New York, 2011. május 19.
A szexuális bűncselekménnyel vádolt Dominique STRAUSS-KAHN, a Nemzetközi Valutaalap, az IMF volt francia vezérigazgatója (a középső asztalnál, középen) az ügyvédjét, William TAYLOR-t (Strauss-Kahn mellett áll) hallgatja az óvadékról tartott tárgyalásán, amelyet Michael OBUS bíró (j) vezet a New York-i állami legfelsőbb bíróságon május 19-én. A bíró egymillió dolláros óvadék fejében szabadlábra helyezte Strauss-Kahnt, akit azzal vádolnak, hogy erőszakoskodott egy New York-i szálloda szobalányával. A közgazdászpolitikust 24 órás, elektronikus megfigyeléssel szigorított házi őrizetbe helyezte a bíró. (MTI/EPA/Richard Drew)
MTI / EPA / Richard Drew

A törvény szerint óvadékot akkor lehet megállapítani, ha a gyanúsítottat vagy vádlottat azért helyezték vagy helyeznék előzetes letartóztatásba, mert fennáll a szökés veszélye. Ez eleve kizárja az óvadék lehetőségét azoknál, akik más okból – például tanúk befolyásolásának veszélye vagy újabb bűncselekmény elkövetésének lehetősége – miatt kerültek előzetesbe. A bíróság ugyanakkor – biztos, ami biztos alapon – dönthet úgy, hogy az óvadék ellenére házi őrizetet rendel el, ahogy ez történt Vizoviczki esetében is.

A bíróság az óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg

– áll a törvényben, vagyis az óvadéknak nincs fix összege. Azt úgy kell megállapítani, hogy kellőképpen nagy legyen, és a gyanúsított vagy vádlott komolyan elgondolkozzon rajta, érdemes-e kockáztatnia.

Vizoviczki esetében valószínűleg azért lett rekordösszegű az óvadék, mert ő kifejezetten vagyonos ember, egy-két millió forint nyilván meg sem kottyant volna neki.

Az óvadék – valószínűleg jórészt anyagi okok miatt – csak kevesek kiváltsága: 2013-ban 75, 2014-ben (ennél frissebb statisztika nem áll rendelkezésre) mindössze 50 esetben ajánlották fel az ügyvédek, hogy védencük inkább fizetne, de nem szeretne előzetesbe kerülni, vagy ott maradni. A bíróság pedig 33, illetve 22 esetben fogadta el a felajánlott óvadékot. Összehasonlításként: ezekben az években 6098, illetve 4836 esetben rendeltek el előzetes letartóztatást a bíróságok.

Ez utóbbi két szám kifejezetten magas, és nem csak az érintettek számára jelent gondot: főként ez előzetes letartóztatásban lévők magas száma okozza a börtönök túltelítettségét is. Ennek egyik oka a magyar ügyészség és bíróságok konzervatív hozzáállása: a gyanúsítottakat – biztos, ami biztos – előzetes letartóztatásban szeretik tudni: 2014-ben például a majdnem ötezer letartóztatás mellett csak 120 esetben rendeltek el lakhelyelhagyási tilalmat (amikor a terhelt a várost nem hagyhatja el), illetve 114 esetben házi őrizetet.

Az ügyészség a statisztika szerint az esetek többségében (2014-ben 72 százalékban) ellenzi az óvadék elfogadását.

Az óvadék összegét a bíróság letéti számlájára kell befizetni, amit Magyar Államkincstárnál vezetnek. Ha az így szabadlábra helyezett személy jól viselkedik – mindig megjelenik, ha idézik, vagy legalábbis tudja igazolni, miért marad távol –, a pénzt az eljárás végén visszakapja. Ebből a szempontból egyébként mindegy, milyen eredménnyel zárul az ügye: a pénz akkor is visszajár, ha megszüntetik a nyomozást, akkor is, ha felmentik, de akkor is, ha elítélik és megkezdi a büntetése letöltését.

Ha viszont nem jelenik meg a kihallgatáson, tárgyaláson, a bíróság ismét elrendelheti az előzetes letartóztatását. Igaz, ez akkor is megtörténhet, ha jól viselkedik, csak épp „más oka merült fel” a letartóztatásnak, vagyis hiába az óvadék, nincs teljesen biztonságban. Ha azért kerül ismét börtönbe, mert nem jelent meg időben, elveszíti a jogát arra is, hogy visszakapja az óvadék összegét, vagyis elbukja a pénzt, ami a bíróságé lesz, a saját költségvetésében használhatja fel.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.