Belföld

4 méter magas kerítést emelünk a szerb-magyar határra

szögesdrót, kerítés, határ (Array)
szögesdrót, kerítés, határ (Array)

A kormány utasította a belügyminisztert, hogy jövő szerdáig készítse elő a magyar-szerb határ lezárását egy négyméter magas kerítéssel - jelentette be Szijjártó Péter szerdán.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint 175 kilométer hosszú szakaszról van szó. Mint mondta, Magyarország a kerítés felállításával semmilyen nemzetközi jogi kötelezettséget, semmilyen nemzetközi szerződést nem szeg meg. Szijjártó Péter elmondta, hogy a belügyminiszterek keddi uniós tanácskozásán kiderült: Magyarországot érinti a legsúlyosabban a bevándorlás a tagállamok közül.

Orbán: a kormány plakátjai enyhén fogalmaznak

A miniszterelnök múlt pénteken a közrádióban dobta fel az ötletet. Orbán Viktor akkor azt mondta: jövő szerdán hallgatja meg a belügyminiszter által javasolt megoldásokat és hozza meg döntését a bevándorlással kapcsolatban. Minden lehetőséget végigvesznek, ide értve a teljes fizikai határzár lehetőségét is – tette hozzá a kormányfő. 

Azt is mondta, hogy ha 2014-ben baloldali kormány alakult volna, akkor itt hemzsegnének a bevándorlók „és három év után, ha kimentünk volna az utcára, nem tudtuk volna eldönteni, hogy Párizsban, Londonban vagy Budapesten vagyunk. Kész szerencse, hogy nemzeti kormány alakult”.

Nem megoldás

A hétvégén a szerb kormányzat több tagja is megszólalt az ügyben – erről kedden írt a Népszava. Nebojsa Stefanovic belügyminiszter szerint nemzetközi jogszabályokba ütközne, ha az illegális bevándorlás megfékezése érdekében Magyarország lezárná határait, de szerinte Orbán Viktor miniszterelnök nem is konkrét határzárról beszélt. Ivica Dacic szerb külügyminiszter is azt hangsúlyozta, hogy a menekültproblémát Szerbia egyedül nem tudja megoldani, azt európai szinten kell rendezni. Szerinte hosszú távon nem jelentene megoldást, ha Magyarország az illegális bevándorlókat Szerbiába küldené vissza.

Még a Jobbik se ért egyet

A Jobbik véleménye szerint egy határzár elrendelése nem jelent rendszerszintű megoldást, hosszú távon nem szünteti meg a menekültáradatot – mondta Z. Kárpát Dániel szerdai sajtótájékoztatóján. Pártjuk segítő kezet nyújt minden valódi üldöztetés elől menekülő embernek, de ez nem vonatkozik a gazdasági okokból menekülőkre. Az ide érkezők elsősorban nem a munkaerőpiacot, hanem az európai szociális rendszert célozzák meg szerinte. Magyarországnak sem forrása, sem lehetősége, sem kötelessége nincs arra, hogy a gazdasági okok miatt érkezőket támogassa – mondta.

A Jobbik azt javasolja, hogy segítsenek az üldöztetés elől menekülőkön, de ez “ne letelepítésbe torkolljon, ne kvóta szerinti brüsszeli diktátumok mentén történjen”. Akinek bizonytalan az identitása és nem ismertek a céljai, az visszafordítható legyen – közölte céljaikat, miközben újra javasolta az önálló határőrség felállítását és a nyílt menekültszállók zárttá minősítését. Emellett Z. Kárpát támadta a balliberális pártokat, akik szerinte letelepítenék a bevándorlókat, holott a külhoni magyarokról szóló korábbi népszavazáson többmillió románnal riogattak.

Kósa Lajos, nem fogadja be a világ összes menekültjét

A Fidesz alelnöke, az Országgyűlés rendészeti bizottságának elnöke szerda reggel a TV2 Mokka című műsorában azt mondta: Magyarország nem lehet befogadója a világ összes illegális bevándorlójának.

“Óriási a nyomás, ötmillióan vannak úton Európába illegálisan, ezeknek töredéke politikai menekült, akit be kell engedni” – fogalmazott a politikus. A kormányzatnak az a szándéka, hogy “saját törvényeinknek érvényt szerezzen saját országunkban”, a fizikai határzár kiépítése “nem látszik szükségesnek, végső esetben ezt is lehet csinálni” – mondta Kósa Lajos.

Pásztor: Szerbiának is jó lehet

Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint Szerbia számára azért jelenthet könnyebbséget a kerítés, mert ha a migránsok ezen az útvonalon nem tudnak bejutni az Európai Unióba, akkor “nagy valószínűséggel meg fogják kerülni ezt a területet”.

Mindemellett a VMSZ elnöke szerint Szerbia számára nem oldódik meg a probléma. “A mi számunkra akkor oldódik meg igazából a probléma, ha a szerb bejövő oldalon is meglesznek ezek az intézkedések” – tette hozzá. Kifejtette, hogy pártja támogatja a szerb kormány azon törekvéseit, amelyek az illegális bevándorlók megfékezésére vonatkoznak.

Nógrádi György: A szögesdrótkerítés a bolgár-török határon is nagyszerűen bevált

Az állami hírtévében a biztonságpolitikai szakértő június elején azt mondta, hogy a határon felhúzott szögesdrót egyfajta megoldás lehet a menekültáradat megfékezésére. Nógrádi hozzátette: amióta a bolgár-török határon felhúzták a szögesdrótkerítést, radikálisan csökkent a bevándorlás Bulgáriába, vagyis az Európai Unióba. Nem véletlenül az egyik legfontosabb kérdés a G7 bajorországi tanácskozásán a bevándorlás; most először mondták ki, hogy a bevándorlás megállításához rendet kell tenni Líbiában.

Évtizedek óta téma Amerikában

Amerikában már évtizedek óta tart a vita arról, hogy kell-e kerítés az USA déli, mexikói határára az illegális bevándorlók ellen. Ma már konzervatív körökben is elismerik, hogy a kerítés önmagában nem megoldás, az országban tartózkodó illegális bevándorlók millióival is kezdeni kell valamit. Erről itt írtunk bővebben.

A Liberálisok elutasítják a kerítést

Ha a bevándorlás problémáját az önző nemzeti érdekek mentén, az Orbán-kormány mintájára kezelik a tagállamok, az civilizációs katasztrófához fog vezetni. Az Orbán-kormány ma bejelentett határzára ellehetetleníti a bevándorlók ügyének felelős és humánus megoldást.

A Liberálisok szerint mindazokat, akik valóban menekültek és nálunk akarnak letelepedni, méltányos eljárásban kell részesíteni, és ha nincs kizáró ok, be kell fogadni őket. A statisztikák szerint számuk nem haladja meg a 2012 előtti évekét. Emellett az érintett országok együttműködésével, az EU és ENSZ felügyelete mellett minél hamarabb létre kell hozni nagy kapacitású befogadó-állomásokat, ahova visszaküldhetőek azok, akik nem jogosultak a menekültstátuszra vagy most is a térségben várják, hogy bejussanak az EU-ba.

Határkerítések a Kínai nagy faltól Bulgáriáig

A világon nem jelentene túl nagy újdonságot egy határkerítés építése, bár ezeket mindig nagy vita övezi. Már Kínában próbálkoztak az ókorban ezzel, ezt hívják ma nagy falnak, de Hadrianus fala Észak-Angliában is jó példa. A közelmúltból a Kelet- és Nyugat-Berlint elválasztó fal kevésbé a menekültek miatt, mint inkább politikai okokból épült, ez jellemzi a Ciszjordániába, a zsidó telepek köré épített falat is.

Kifejezetten a bevándorlók és menekültek elleni kerítésrendszert az Egyesült Államok húzott fel méregdrágán a mexikói határ mentén, de igazán ezzel sem tudták megállítani a rohamot. Hasonó kerítést építettek a Marokkóban található spanyol exklávék, Ceuta és Melilla városai köré is, ahogy a török határon Bulgária és Görögország is próbálkozott hasonló megoldásokkal. Az ezeken az államokon a magyar határig eljutó menekültek ezrei jelzik, hogy nem feltétlen működőképes egy ilyen létesítmény, hiába állítja ezt Nógrádi.

 

Olvasói sztorik