A képviselő a többi között arra kíváncsi, hogyan lehetett üzlethelyiség és tapasztalat nélkül akár öt koncessziót is elnyerni, miközben a több évtizede dohányárusításból élők egyhez sem jutottak hozzá. Tóth szerint az ügy nem szólt másról, minthogy álságos módon, támogatandó célok mögé bújva, újraosztották a körülbelül 500 milliárd forintos dohánypiacot.
A zuglói politikus példaként említette Palcsó Tamás énekest, aki a négy csepeli koncesszió mellé egy zuglóit is nyert, miközben – saját bevallása szerint – még azt sem tudja, hol fognak állni az üzletei, és nem is szerződött a szállítókkal.
Megemlítette egy fiatal lány példáját is, aki a zuglói koncesszió mellett az onnan körülbelül kétszáz kilométerre lévő Mádon is hozzájutott egyhez.
A politikus szerint ha érvénytelenítenék az eredményeket és egy átlátható pályázatot írnának ki, azzal véget lehetne vetni az egész ügynek.
A trafikügy április 24-ei kirobbanása óta működik aTrafikmutyi blog, ahová az olyan történeteket várják, melyekből kiderül: a dohányárusítás jogát a helyi kisvállalkozó helyett a helyi polgármester vagy politikus, illetve annak rokona, barátja, üzletfele nyerte el. A blogot immár szinte a teljes magyar sajtó forrásként tartja számon. Idézi például a hvg.hu, a Magyar Narancs, a Hír24 és az Index is.
Lázár János – aki szerint csak alig 100 trafikos járhatott rosszul a pályáztatással – pénteken bejelentette, hogy jövő héten felhívást tesznek közzé. Azoknak a kisvállalkozásoknak a jelentkezését várják, amelyek sikertelenül pályáztak, kiskereskedelmi tevékenységüket hivatásszerűen végezték, és árbevételük döntő hányadát a dohánytermékek értékesítése adta.
