Belföld

Megtagadják a túlórát a háziorvosok

A rezidensek türelmi idejéből egy hónap már letelt. Megegyezés még nincs. Ráadásul már az alapellátásban dolgozó orvosok is háborognak. Újabb munkamegtagadó nyilatkozatok élesedhetnek.

Összeomolhat az ügyeleti a rendszer, ha az orvosok beváltják fenyegetésüket, és márciustól nem vállalnak túlmunkát. A Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) azután kérte a doktorokat arra, hogy nyilatkozzanak arról, nem vállalnak önkéntes munkát, hogy Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a bértárgyalásokról szóló egyeztetésen közölte, az alapellátó orvosok „ügyét” egyelőre biztosan nem tudják rendezni. Azaz a háziorvosok kimaradnak az egészségügyi dolgozóknak ígért béremelésből.


Fotó: Varga György

A FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége éppen ezért a túlmunka megtagadására buzdítja tagjait. Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ elnöke lapunknak elmondta, amennyiben nem születik egyezség a kormány és az alapellátók között, úgy közel 30 ezer egészségügyi szakember marad ki az ágazati bérfelzárkóztatásból, akiknek a megélhetés és a praxisok fenntartása már így is komoly problémát jelent.

„Észak-Magyarországon már vannak olyan területek, ahol finanszírozási okok miatt nem működnek ügyeletek. Ez folyamatos problémát jelent. Úgy tudjuk, hogy a Magyar Orvosok Szövetségének eddig több mint kétezer orvos jelezte, hogy a korábban önként vállalt ügyeleti munkának mégsem tesz eleget. Az egyelőre még kérdéses, hogy ezt mikor váltják be. Úgy tűnik, hogy kivárva a Magyar Rezidensszövetség három hónapos moratóriumát, az alapellátók esetében is márciusra várható a dokumentumok élesedése” – nyilatkozta Selmeczi Kamill.

Visszaszámolnak a rezidensek
A Magyar Rezidens Szövetség május végén indította el akcióját, amelynek keretében az orvosok év végéig helyezhették “letétbe” felmondóleveleiket annak érdekében, hogy a kormányzat mielőbb tegyen érdemi lépéseket az ágazatban dolgozók anyagi- és munkakörülményeinek javítása érdekében. A rezidensszövetség azt tűzte ki célul, hogy az orvosok átlagbére érje el a nemzetgazdasági átlagbér háromszorosát.
Az MRSZ vezetősége december 30-án – miután előző nap Szócska Miklós egészségügyi államtitkártól a teljes orvostársadalmat érintő alapbérrendezésre vonatkozó ajánlatot kaptak – jelentette be, hogy három hónapra felfüggesztik a letétbe helyezett felmondólevelek “élesítését”. Ugyanakkor január elején a szövetség a honlapján azt közölte: a szervezet további felmondólevelek letétbe helyezését várja a kollégáktól; a célok ugyanazok, egyedül a határidő változott, de többször ezen nem módosítanak.

Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége korábban azt kérte a szaktárcától, hogy duplázzák meg a betegek után járó, pont-forint értéket, amely jelenleg 162 forint. Az alapellátók helyzetét ugyanis tovább nehezíti, hogy 2012-ben a praxisok finanszírozása reálértékben 8-10 százalékkal kevesebb lesz, mint tavaly.

„Aprópénzért nem lehet dolgozni, így nincs értelme. Egyre kevesebből kell gazdálkodnunk, miközben a kiadásaink folyamatosan növekednek. Elkeserítő, hogy egyelőre még tárgyalás sincs a tárcával a bérfelzárkóztatásról, a kérésünkre kétszeri, nyilvános ígéretet tettek, de érdemben egyelőre nem történt semmi” – tette hozzá Selmeczi Kamill.

Valószínűleg azért sem történt előrelépés az ügyben, mert az államtitkárság – hetek óta – szünetelteti a tárgyalásokat. Állítólag adatokat gyűjtenek, pontosítanak és bértérképet készítenek, amely azt mutatja, hogy az egyes térségekben milyen mértékű bérrendezésre van szükség.

Akcióban a Magyar Orvosok Szövetsége

Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke megkeresésünkre közölte: az önkéntes túlmunka visszautasításáról szóló akciójukban 2500-an vesznek részt. A nyilatkozatok egy része már január elsejétől éles, de másik része – a jogszabályváltozások miatt – csak március elsejével lép hatályba. Az elfogadott egészségügyi törvény szerint egyfolytában legfeljebb tizenkét órás munkára osztható be egy orvos. Ennél hosszabb időt csak önként vállalhat.

Az elnök szerint a bérek felzárkóztatása elvárt minimum. Ez az orvosok esetében 200 ezer forint, míg a szakorvosok tekintetében 300 ezer forintos minimum nettó alapbért jelent. Illetve a teljes orvostársadalom számára lépcsőzetes béremelést kértek.

Bélteczki János elmondása szerint az új katasztrófa védelmi törvény is kiverte a biztosítékot az orvosoknál, amely szerint a doktorok is átvezényelhetők bárhova katasztrófa esetén. A MOSZ elnök szerint azonban olyan a törvény megfogalmazása, hogy félő, akár egy egészségügyi ellátási nehézséget is meg lehet vele „erőszakkal” oldani.

„Utoljára január első heteiben ültünk tárgyalóasztalhoz, azóta semmi nem történt. Legutóbb azért kértek türelmet, mert nem álltak rendelkezésre az ágazat bér- és létszámadatai. Azt ígérték, jövő héten folytatódnak az egyeztetések, de pontos időpontról a mai napig nem tudunk” – mondta Bélteczki, aki ennek ellenére türelmes és a tárgyalások pozitív kimenetelét várja. „Amennyiben előremutató és vállalható ígéretet kapunk a tárcától, és nem azt látjuk, hogy csak az időt húzzák, akkor annak megfelelően lépünk. Nem ragaszkodunk a márciushoz, hajlandóak vagyunk várni. Ettől függetlenül a felmondó levelek természetesen április elsejével aktiválódnak” – fűzte hozzá a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke.

Béremelés helyett bércsökkentés

Mint arról korábban beszámoltunk, az egészségügyben dolgozók közül sokan a napokban szembesülnek majd azzal, hogy csökkent a nettó jövedelmük, éppen akkor, amikor az egészségügyért felelős államtitkár a béremelés lehetőségéről tárgyal a szakmai szervezetekkel – olvasható a Magyar Nemzet pénteki számában.

Bércsökkenést most is az átlag alatt keresők szenvednek el. A Liga Szakszervezetek számításai szerint béremelés híján a bruttó 216 805 forint alatt keresők nettó jövedelme csökken. Ha nincs gyermek a családban, akkor a csökkenés meghaladhatja a tíz százalékot.

Az egészségügyben a helyzetet az is súlyosbítja a cikk szerint, hogy az ágazatban nem csak közalkalmazottak dolgoznak. Az állam nekik és a versenyszférának további pályázható támogatást is nyújtana a nettó bérek szinten tartásához, ám a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara becslése szerint a bérkompenzációval közel sem tud majd minden munkáltató élni, az állami támogatásnak ugyanis feltételei vannak, a pénzhez ráadásul leghamarabb áprilisban juthatnak hozzá, ha egyáltalán elnyerik a támogatást.

Türelmet kér a minisztérium

Levélben megkerestük a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot. Közleményükben azt írták: “Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság folyamatos egyeztetéseket folytat a szakmai szervezetekkel. A tárgyalások lezárulta után szívesen állunk a sajtó rendelkezésére.” Hozzátették: ismerik az egészségügyi dolgozók adóváltozással kapcsolatos jövedelemproblémáját. “Az Államtitkárság az ügy megnyugtató rendezése érdekében egyeztetéseket folytat a Nemzetgazdasági Minisztériummal, amelyek még jelenleg is zajlanak.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik