Aki Budapestnek Demszky Gábor, az Tatabányának Bencsik János. Két, az SZDSZ-ből indult, szociológus végzettségű városvezető húsz év tapasztalattal, a ciklusok alatt felhalmozott tetemes adóssággal; ráadásul mindkettőjük szemére vetik, hogy nem abban a városban laknak, amelyikért dolgoztak. Arról már nem Demszky és Bencsik tehet, hogy utódlásukért sem Budapesten, sem Tatabányán nem folyik öldöklő harc.
Az egykor szebb napokat (és több munkát) látott bányászváros lakóit nehéz jobboldali elfogultsággal vádolni, hiszen az általuk rendre megválasztott Bencsik 1998-ig tagja volt az SZDSZ-nek, és 2006 kivételével mindig indított a jobboldal vele szemben jelöltet.
Kampány, több szinten (Fotó: Gáti András, FN) Galéria
A plakátok forradalma
ahol nagy a verseny
Egy Nógrád megyei kistelepülésen is jártunk, ahol heten indulnak a polgármesteri posztért. A fociedző és a karosszéria- lakatos küzdelméről ide kattintva olvashat.
Tatabányára érkezve úgy tűnik, itt már megvan a Fidesz kétharmada, legalábbis, ami a választási plakátokat illeti. Az ember lépten-nyomon Schmidt Csaba arcképével találkozik, csak néhol bukkan fel a szocialista jelölt, Lukács Zoltán arcképe, alig észrevehető pártnévvel, a szegfű meg ősszel amúgy sem virágzik.
Valódi főtér híján a lepusztult vasútállomáson és a Vértes Plázában érdeklődünk, de az utazás és a vásárlás még mindig szórakoztatóbb, mint a politika – keveset tudunk meg a helyiek pártszimpátiájáról. Annál közlékenyebbek a Sárberki-lakótelep házai között sütkérezők, akik közelebbről egy csoport beletörődött balosnak néznek ki. Nem hisznek a változásokban, el se mennek szavazni – mondják, figyelmen kívül hagyva a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.
A közösség ereje
Pedig a társasházakban élőkre számít leginkább a tatabányai polgármester-választás egyetlen civil indulója. Lengyel Péter ugyanis a Társasházi Tulajdonosok és Bérlők Egyesületének jelöltje, mint mondja, közel hétezer lakás tartozik hozzájuk. A közös képviselet sok szavazatot is hoz, Lengyel Péter 1992-től 2006-ig tagja volt a tatabányai képviselőtestületnek is.
Lengyelnek négy éve kevés kellett (Fotó: Gáti András, FN) Galéria
Négy éve két szavazat hiányzott, ha a szomszédomék elmennek voksolni, maradtam volna a testületben – nevet a civil jelölt, aki a múlton már nem bosszankodik, azon azonban igen, hogy most a másik két induló nem veszi őt komolyan. „Pici presszió volt velem szemben, hogy ne adjam le a kopogtatócéduláimat, ám mióta jelölt lettem, igyekeznek kihagyni a kampányból, mintha nem is lennék” – méltatlankodik Lengyel, aki önmagát úgy jellemezte, hogy „a lelkem baloldali, a magatartásom jobboldali”.
Kérdésünkre, hogy miért lenne ő jó vezetője a városnak, úgy válaszol: Tatabánya az ország negyedik legeladósodottabb városa, az ő cége viszont két évtizede veszteség nélkül üzemel. Ugyanis mindenért csak annyit fizet, amennyiről a szerződés szól, nincsenek „pluszköltségek”. „Látszik, hogy nem is vagyok politikus” – teszi hozzá halkan Lengyel, még halkabban pedig azt, hogy valójában a képviselői munkára hajt, saját polgármester-jelöltségét pedig azért finanszírozza, mert így többekhez jut el a mondanivalója.
Molotov szembeszélben
Van Tatabányán, akinek nem kenyere a szó. Nyilván közéjük tartoznak azok, akik tavaly májusban Molotov-koktélt dobtak a helyi MSZP-irodára. Az új, csak csengetésre nyíló ajtó még mindig akadva záródik, az ablakon vastag rács jelzi, milyen érzés ma a szocialistákhoz tartozni.
Szocialista kilátások (Fotó: Gáti András, FN)
Lukács Zoltán, az MSZP megyei-városi elnöke és polgármesterjelöltje szerint a mostani kampányban is „jelentős a szembeszél”, mégis bizakodik, mert a városi pártszervezet áprilisban is jóval az országos átlag felett teljesített a közel 40 százalékos eredménnyel.
Őszödöt nyögik
Felvetésünkre, hogy az ellenszél egy részét nem épp az MSZP-ből fújták-e, nem tiltakozott. Felelevenítette, hogy 2006 őszén – egy felmérés szerint – már hét százalékkal is vezetett a tatabányai polgármesterségért folytatott harcban, ám az őszödi beszéd kiszivárgása után mégis Bencsik nyert, négy percenttel. Ennek ellenére sem neheztel Gyurcsányra, mert „Ferire az elnökség is rászólhatott volna, amikor hibázott”.
A lehetőségeket értékelve Lukács azt mondta, az áprilisi eredményekhez képest Tatabányán „érzékelhetően elindult valami”, de áttörésre ő sem számít. „Nehéz beismerni, hogy hiba volt a Fideszre szavazni” – magyarázza a jelölt, aki szerint a város sorsa azon múlik, úrrá lesznek-e a közel félmilliárd forintos, svájci frankban felvett hitelen.
Egyértelmű felhatalmazás
„Az iparűzésiadó-bevétel csökkenése a probléma, nem az adósság” – mondja a városházán Schmidt Csaba, aki Bencsik János távozásával alpolgármesterként viszi a város ügyeit, reményei szerint csak október negyedikéig. Aztán meg majd polgármesterként.
Az elmúlt ciklus eredményei között büszkén említi a négymilliárdos fürdőberuházást és a tatabányai erőmű megvásárlását, ami „csak idén 300 millió osztalékelőleget fizetett” – ezeket ráadásul az egész testület megszavazta.
Jobboldali jelölt (Fotó: Gáti András, FN)
Mikor arról faggatjuk, Orbán Viktor milyen
elvárásokkal indította útjára a polgármester-jelölti eligazításon, diplomatikusan annyit mond, „egyértelmű felhatalmazást szeretnénk”. Beszél iparipark-fejlesztésről, lakáskorszerűsítésről és a Szent Borbála kórház tervezett új pavilonjáról, amiben végre egy MR-készülék is helyet kapna. Narancsszín álmokkal könnyű ma álmodni.
Ahol a szükség
Hogy vele jobb lesz-e Tatabányának, azt még a helyiek sem tudják. A városházán mindenesetre tartja magát a hír, hogy Bencsik János eredetileg nem az alpolgármesterét képzelte utódjául, de a Fidesz magasabb köreiben – amennyiben egyetlen ember alkothat kört – Schmidtet akarták.
Ezt támaszthatja alá az is, hogy Schmidt kampányába még néhány kézfogás és közös mosoly erejéig Orbán Viktor is beszállt; a budapesti Fidesz-központ pedig – vélhetően túlbuzgóságból – Tarlós István szórólapjával terhelte a tatabányai postaládákat. Így lesz valakiből a nemzet főpolgármestere.
Izgalomra tehát semmi ok, csak ajánlószelvényből tízezer felett gyűjtött a Fidesz, míg Bencsik négy éve tizenháromezer vokssal nyert, ellenszélben.
nekik nem ment
Tatabányán sem a Jobbik, sem az LMP nem tudott polgármesterjelöltet állítani. A hírek szerint a jobbikosok életét nem könnyítette meg, hogy augusztus közepén feloszlatták a tatabányai alapszervezetet, az LMP pedig egy Száron élő jelölttel próbálkozott, de közben kiderült, hogy Szár nem Tatabánya.
