A Köznevelés című hetilapban közzétett rangsor azt mutatja, hogy a 2004-2008 közötti időszak felvételi eredményeit tekintve a fővárosi Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium végzett az első helyen 96,7 százalékkal. A második helyen szintén egy gyakorló iskola, a debreceni KLTE Gyakorló Gimnáziuma végzett, 93,9 százalékkal, amit a győri Révai Miklós Gimnázium követ 93,5 százalékkal.
Az oktatáskutatók ugyanakkor évek óta figyelmeztetnek arra, hogy az ehhez hasonló listák nagyon félrevezethetik a közvéleményt, a szülőket. A lista összeállításánál az elmúlt öt év felvételi adatait vették figyelembe, s emiatt nem állapítható meg konkrét sorrend az iskolák között. Egy-két százalék eltérés ugyanis semmit nem jelent. A néhány tizedszázalékos eltérések miatti helyezések alapján nem mondhatjuk, hogy a fenti három gimnázium a dobogós, annyit lehet mondani, hogy ezek benne vannak az első tíz százalékban, több mint harminc másik intézménnyel együtt.
Ami érdekesebb lenne, az a lista sereghajtó tíz százaléka, az itt szereplő iskolákba tényleg nem ajánlatos a gyerekeket beíratni. A probléma viszont az, hogy ezek nem jelentek meg a Köznevelésben, ott csak a felső tíz százalék szerepel.
Van-e értelme?
Neuwirth Gábor, a listákat több éve összeállító oktatáskutató az FN-nek korábban hangsúlyozta, hogy több mint száz mutató vizsgálata alapján kapunk csak korrekt választ a „melyik a jó iskola?” kérdésre. Más oktatáskutatók (például Mihály Ottó) egyenesen úgy vélik, a sajtóban közzétett középiskolai rangsorok tudományos értéke a nulla felé közelít. Nincs ma már értelmük sem, hiszen lassan szinte bármely érettségizett fiatal, ha nagyon akar, bejut a felsőoktatás valamely intézményébe.
Minden kutatás szerint a felsőoktatásba való sikeres bekerülés három tényezőtől függ. Egyrészt a tanulók különböző adottságaitól (tehetség, intelligencia, szorgalom, motiváció), másrészt a szociokulturális környezetüktől (elsősorban a szülők iskolai végzettségétől). Csak harmadrészben függ a középiskolától.
A felvételi listán évek óta élen szereplő középiskolák óriási előnyben vannak a tanulók adottságait és családi hátterét tekintve, ugyanis erős szelekció és szűrés útján engedik be maguk közé a gyerekeket. Így nem csoda, ha kisebb hozzáadott értékkel, magasabb eredményeket tudnak elérni. Azt sem érdemes elfelejteni, hogy az elitiskoláknál a legnagyobb a szülői pótlólagos befektetés.
A szülők pénztárcája a meghatározó
Egy középiskola minőségét tehát rengeteg tényező határozza meg. A Köznevelés ezek között áttekinti még a nyelvvizsgát szerzők arányát is. Ezen szempontok szerint – nem számítva a kéttanítási nyelvű és nemzetiségi iskolákat – a legjobb eredményt a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium ért el 98,3 százalékkal, amelyet a szintén győri Révai Miklós Gimnázium követ 96,8 százalékkal, majd harmadikként a budapesti Eötvös József Gimnázium következik 96,2 százalékkal.
Egy másik faktor az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken elért eredmények mutatója. Ezt nézve toronymagasan végzett első helyen a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium, amelyet a fővárosi Radnóti Miklós Gimnázium követ, harmadik helyre a szintén budapesti Apáczai Csere János Gimnázium került.
Szintén bizonyított tény persze, hogy a „versenyistállószerű” iskolák tanulói járnak a legtöbb különórára, nyelvtanfolyamra, és ezekre a gyerekekre fordítanak otthon is a legtöbb energiát, időt. Ahogy Gazsó Ferenc fogalmazott a napokban az FN-nek adott interjúban az elitiskolákba járó gyerekek szülei „saját rezsire” szerzik meg csemetéiknek a megfelelő tudástőkét. Így e tényezőknél is felmerül a kérdés, hogy mennyire a középiskola minőségét és mennyire a szülői háttér erősségét fejezik ki.
