Egy oxfordi professzor, Alan Rugman tanulmánya szerint a világ 500 legnagyobb cége közül csupán néhány minősíthető valóban globális 
vállalatnak. Holott ezeket emlegették eddig a globalizáció éllovasaiként. Rugman szerint megkezdődött a deglobalizáció folyamata, elsősorban a gazdasági lassulás, dekonjunktúra miatt. Egyes cégek ugyanis képtelenek nyereségesen fenntartani világszerte működő leányvállalataikat. Sőt, az 500 legnagyobb társaság közül sok ténylegesen nem is jelenik meg hazai piacain kívül.
Antiglobális üzletpolitika
A világ 500 legnagyobb vállalata, de legalábbis e csoport nagyobbik fele egyáltalán nem globális (üzlet)politikát folytat – jelentette ki Rugman a BBC tudósítása szerint. Ha egyáltalán külföldi tevékenységek szóba kerülnek ezeknél a társaságoknál, akkor az USA-n kívül Európa és legfeljebb Japán jöhet számításba (feltéve, hogy nem e régiókon kívül működik a cég, mert akkor még a saját otthoni piacára is figyel).
A leginkább globalizált társaságok közé tartoznak a gyógyszergyárak. Rendkívül sikeres külföldi leányvállalataik vannak (ezt egyébként az itthoni gyógyszeriparban is érzékelhetjük, hiszen a Richter Gedeon Rt.-n kívül nincs komoly magyar piaci szereplő hazai tulajdonban).
Teljes mellbedobással vagy ímmel-ámmal külföldre
Ugyanakkor az elmúlt három évben nőtt a szakadék a világpiacra sikeresen kilépő cégek és azok között, amelyek csak ímmel-ámmal alapítottak néhány tengerentúli vagy szomszédos országbeli leányvállalatot. A nyereségességet illetően egészen drámai különbségek alakultak ki – az angol kutató szerint.
Rugman professzor szerint alig néhány kivételesnek minősíthető vállalat volt képes valóban eredményes globális jelenlétet kiépíteni. Ezek közé tartozik a svájci Nestlé az élelmiszeriparban, a brit-holland Unilever, amely élelmiszer- és háztartás-vegyipari tevékenységeket egyaránt folytat, az amerikai számítástechnikai cég, az IBM és a szórakotató-elektronikában működő japán Sony.
Kisker, gyártás – egykutya
A “nem globalizációs trend” különösen jól érvényesül a kiskereskedelemben. Például az amerikai Wal-Mart, amúgy a világ legnagyobb árbevételű cége, forgalmának 94 százalékát bonyolítja le Észak-Amerikában.
Bár az oxfordi kutatások az eladásokra, az értékesítésre vonatkoztak, Rugman szerint hasonló tendenciák érvényesülnek a termelés, gyártás során is. A külföldi termeltetésben az élenjárók közé tartozó sportcipő- és sportszergyártó Nike inkább a kivételek közé számít, így – mint tudjuk – csak a szabályt erősíti.
