Én, Táltos Márton Rezsilátó a leghatározottabban tiltakozom a Galambos Lajos ellen folytatott lejáratókampány ellen.

"Ó, istenem! Last minute?" "Igen." "Ciprus?" "Rodosz." "Mindig ez van!"

Nyilván egy pillanatig nem gondolja senki, hogy a magyar külügyminiszter, a diplomácia eme gyermekmozartja magától műveli, amit művel, hogy elszabadult hajóágyúként magától durrogatja irtóztató bűzbombáit.

Az esemény egy fővárosi kocsma teraszán nem várt izgalmakat, emelkedett, a meghatódottságtól érzelemgazdag pillanatokat okozott.

A vizsgált 502.800.000 migrációkutató bevonásával végzett felmérés szerint a megkérdezettek 100 százaléka vallotta magát ezzel egyidejűleg titkosszolgálati szakértőnek is.

Anyádba' játsszál brémai muzsikust, te állat!

pu-pu, crash-boom-bang, aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére, katonabácsi haptákba, beleszart a nadrágba

Sok helyen szinte egymás utáni hírként jelent meg az elgáncsolt menekült kisfiával történő szerencsés célba érkezőnek híre, László Petra operatőr második magáról tett nyilatkozatával, a romba dőlt életéről. Ez az egymás mellettiség regénybe illő.

Erdős Virág versét megkönnyezte, a Kistehén zenekar slágergyanús dalának társadalomérzékeny hangvételét kimagaslóan fülbemászónak találta.

Két kiló paradicsom, az rengeteg paradicsom!

Apa belelövetett a tömegbe. Marika elégedetten nézett körbe. Lágyékát elöntötte a vér. Benyúlt a bugyogójába, kipiszkálta a golyót a sebből, és markában szorítva úgy ájult el boldogan.

A kislány mozdulatlanul aludt az ölemben. Láttam a kis tetveket mászkálni a hajában.

A kormány előző öt éve arról szólt, hogy nem csak az akarat, az erő is megvan a változtatásra. Ehhez képest most nemcsak becsicskultunk pár ezer menekült előtt, de még külföldön is hülyét csináltunk magunkból. Nehéz eldönteni, hogy a kormány trükközik vagy csak inkompetens.

„Nincs jogunk félrefordítani a fejünket saját tétlenségünk következményeitől" – írja szerkesztőségi cikkében az Independent, és sajnos minden szava igaz.

Az ujjongókkal ellentétben nem tudok örülni annak, hogy még a legnyomorultabb országokból érkezők sem akarnak minket, magyarokat választani, mert szerintük itt annyira szar.

Ne! Ne, Jani, ne gondolkodj! Lát egy kecskét, egy éhező kecskét lát, és a nyomor jut eszébe róla. A faszomat bele! Nincs kecske, érted?

Hogy ez a nímand, ez a gáci vizesnyolcas tetű, csorgott volna le az apja lábán, ez szól be? Nekem?