Ausztrália 2010-ben fordult az ENSZ legfőbb bírói szervéhez, azt kérve, vessen véget “a tudomány leple alatt” végzett, valójában kereskedelmi célú bálnavadászatnak a Déli-óceánon.
Ausztráliáé a győzelem
A testület tizenkét tagja a határozat mellett, négyen pedig ellene foglaltak állást. Peter Tomka, az ülésen elnöklő szlovák bíró elmondta, hogy a tudományos program nem indokolja a sarkvidéken lemészárolt csukabálnák magas számát, a japán társaságok ezekből évente nyolcszázötven példányt, valamint ötven hosszúszárnyú- és ötven közönséges barázdásbálnát vadászhatnak le Tokió engedélyével.
A bíróság szerint a program kidolgozása és megvalósítása nem a hivatalos célok elérését szolgálja. Az ítélet kimondja, hogy a bálnavadászat a nemzetközi jog szerint akkor lehetne igazolható, ha egy jobban kidolgozott tudományos program szolgálna az alapjául.
Vigyázat: megrázó képsorok!
A hágai székhelyű szervezet elrendelte, hogy Tokió egészen addig hagyjon fel a bálnavadászati engedélyek kibocsátásával, amíg a programot újra nem írják.
Bár a határozat jelentős győzelmet jelent Ausztrália és a tevékenységet erkölcsi okokból ellenző környezetvédelmi csoportok számára, nem jelenti a bálnavadászat végét.
Nő a nyomás
Japán társaságok a Csendes-óceán déli részén is vadásznak bálnákra, Norvégia és Izland pedig elutasítja a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) által 1986-ban elfogadott rendeletet, amely tiltja a kereskedelmi célú bálnavadászatot. Tokió a rendelet hatálya alól kibúvót keresett, ennek módja, hogy a kutatási célú bálnavadászatot bizonyos megkötésekkel engedélyezi az IWC.
Környezetvédők azon véleményüknek adtak hangot, hogy a bíróság döntésének következtében az izlandi és a norvég kormányon is nőni fog a nyomás, hogy vizsgálják felül bálnavadászati programjukat.
Tokió szerint Ausztrália rá akarja kényszeríteni a kulturális normáit Japánra, a kormány képviselője ezt ahhoz hasonlította, mintha a hinduk azt követelnék, hogy nemzetközileg tiltsák be a marhák levágását. Japán ennek ellenére azt ígérte, hogy tiszteletben tartja a bíróság döntését.
A legnagyobb bálnavadász országok, Japán, Norvégia és Izland bálnavadászai évente mintegy kétezer példányt ejtenek el. Érvelésük szerint a tengerekben él annyi bálna, hogy folytathassák a vadászatot.
Ausztrália viszont déli vizeit a bálnák védett övezetévé nyilvánította, és már hosszú ideje lobbizik amellett, hogy tiltsák be a bálnavadászatot.
