Az első kínai császár, Csin Si Huang-ti a „menny fia” címet viselte, egész életében megszállottan kereste a halhatatlanság elixírjét – nem járt sikerrel, Kr. e. 210-ben meghalt. Testét a világ másaként megépített föld alatti palotába temették, amelyben a beszámolók szerint higanyból készült folyók szimbolizálták a birodalom folyóit és tengereit, az ég csillagait pedig drágakövek és gyöngyök idézik – írja egy korábbi cikkében a Múlt-kor.hu. Az egységes Csin Birodalom megalapítójának mauzóleumkomplexuma 56 négyzetkilométeren fekszik, a központi sírhalom 76 méter magas, amelyben radarmérésekkel egy többrekeszes föld alatti palotát azonosítottak. A történelmi magazin friss írásában most azt eleveníti fel, hogy a kínai régészek fél évszázada
Egy korabeli forrás ráadásul olyan számszeríjakról számol be, amelyek úgy vannak beállítva, hogy automatikusan tüzeljenek a betolakodókra, miközben a higany is erős visszatartó erővel bír. A mechanikus csapdák működőképessége 2200 év után eléggé kérdéses, ám egy 2020-ban megjelent környezetkémiai tanulmány a normális értékeket messze meghaladó higanykoncentrációt mutatott ki a sírhalom körüli talajban.
A probléma így jóval túlmutat azon az ismert tényen, hogy a felszínre kerülő leleteket kár érheti: a síremlék teljes felnyitása olyan összetett veszélyeket hordoz magában, amelyeknek a következményeit előre lehetetlen teljes egészében felmérni. Másrészt modern technológiákkal korábban ismeretlen szimmetrikus lépcsőrendszereket és faépítményeket is feltártak a mélyben, mindez pedig azt bizonyítja, hogy a szakemberek még mindig nem rendelkeznek átfogó ismeretekkel a komplexum belső szerkezetéről. A leleteket és a dolgozókat is biztosan óvó technológiai háttér nélkül pedig a kínai szakemberek szerint „régészeti vandalizmus” lenne belevágni a munkába.
További izgalmas történelmi tartalmaink a közelmúltból:
A király sem tudta legyőzni ezt a magyar oligarchát
Ezért szállták meg a nácik Magyarországot
