A fizikai aktivitás szinte minden szervrendszerünkre pozitív hatással van. Bizonyítottan csökkenti a vérnyomást, a koleszterinszintet, és segít megelőzni a koszorúér-betegséget. Javítja az inzulinérzékenységet – ez különösen fontos a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében vagy kezelésében –, sőt, bizonyos daganatos megbetegedések megelőzésében is szerepet játszik.
A rendszeres mozgás hatására javul a test zsír-izom aránya, csökken a stressz, és a depresszió megelőzése szempontjából is fontos. Az elmúlt évtizedek nagy epidemiológiai és klinikai vizsgálatai pedig elegendő bizonyítékot mutattak arra, hogy nemcsak a betegségek megelőzésében, hanem a terápia részeként is alkalmazható a rendszeres testmozgás, még akár krónikus betegeknél is – olvasható a Semmelweis Egyetem közleményében.
Dr. Vágó Hajnalka, az SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Sportorvostan és Kardiológiai Tanszékének professzora kiemelte: az úgynevezett magas kardiorespiratorikus fittség egy tanulmány szerint például közel 20 százalékkal csökkentette az összhalálozás kockázatát, így jelentősen javítva az életkilátásokat. A szakorvos szerint akinek a kezelőorvosa engedélyezi, vagy javasolja a rendszeres testmozgást, mindenképp érdemes rá hallgatnia, mert ezzel akár a betegség előrehaladását is lassíthatja.
Ennyit kéne mozognunk
A kardiológus professzor példaként a koszorúérbetegséget hozta fel, ahol a műtétet követően, már a korai időszakban javasolt a rehabilitáció részeként testmozgás megkezdése alacsony vagy közepes intenzitással. Stabil koszorúérbetegség esetén legalább heti 150 perc közepes intenzitású rendszeres testmozgás javasolt legalább heti 3 napra, de akár 6-7 napra elosztva.
Fontos hangsúlyozni emellett, hogy a hétköznapi tevékenységek során is érdemes növelni a fizikai aktivitást. Megtehetjük ezt a háztartási vagy a kerti munkák révén, de akár úgy is, ha gyalog tesszük meg a munkahelyre vezető út legalább egy részét, vagy ha lift helyett a lépcsőt használjuk. Ezen tevékenységek azonban még nem számítanak edzésnek, viszont már napi plusz 10-15 perc séta is fejthet ki jótékony hatást.
Az egészségmegőrzéshez azonban mindenképpen szükség van olyan dinamikus testedzésre, ami a nagy izomcsoportokat mozgatja meg, mint például a gyaloglás, futás, kerékpározás vagy az úszás. Emellett fontos az izomerő megtartása, javítása is, amit például a saját testsúlyos vagy súlyzós edzésekkel érhetünk el. Ennek és a koordináció javításának a jelentősége idősebb korban felerősödik, amikor az izomtömeg természetes módon csökken, és az elesés kockázata megnő.
