Porig rombolt, ősi városra bukkantak

A pusztítás olyan súlyos volt, hogy a környék közel két évszázadra lakatlanná vált.

Szakértők egy csoportja egy, az ókorban elpusztított város maradványait tárta fel – írja a The Independent. A települést a rómaiak több mint 2000 évvel ezelőtt semmisítették meg, miután lakói fellázadtak a birodalom ellen. A pusztítás olyan súlyos volt, hogy a terület közel két évszázadra lakatlanná vált.

A kutatók a mai Olaszország területén fekvő, a rómaiakkal szövetséges Fregellae város maradványait tárták fel. A cél az volt, hogy megismerjék a település társadalmi és gazdasági szerkezetét az i. e. 125-ben történt ostrom előtt és után.

A kutatók a közelmúltban a környék legrégebbi villájánál, illetve egy, a városon kívül álló katonai tábornál folytattak vizsgálatot.

Az eredmények alapján a támadás olyannyira tönkretette Fregellae-t, hogy területe mintegy 170 évig lakatlan maradt.

A villát az ostrom előtt nagyjából 80 évvel építették, ez a legrégebbi ilyen jellegű építmény a régióban. A feltárás során a komplexumban a súlyos pusztítás nyomait, többek között tűzkárokat észleltek.

A helyszínen talált magvak és növényi maradványok elemzése kimutatta, hogy az ősi villánál bort, gyümölcsöt és gabonát termeltek. A bort nemcsak helyi piacon, hanem a tágabb mediterráneumban is értékesítették.

A legfrissebb bizonyítékok tükrében a szakértők úgy vélik, hogy a rómaiak a helyszín lerombolásával célzottan a lakók megélhetésére akartak csapást mérni. A lázadás oka továbbra sem teljesen tisztázott, de a kutatók feltételezése szerint a háttérben az állhatott, hogy a város lakói teljes római polgárságot követeltek, amit a rómaiak nem támogattak.

Dominik Maschek, a Lipcsei Régészeti Központ munkatársa és a csapat tagja kiemelte: a pusztítás maradandó károkat okozott a régió egész gazdasága számára. „A táj több mint 170 évig lakatlan maradt, míg végül a területet szemétlerakóként kezdték el használni” – mondta a szakértő.

A római katonai tábornál zajló vizsgálatból kiderült, hogy egy mintegy 90-szer 143 méteres, sánccal és árokkal megerősített, kifejezetten ostromra épített táborról volt szó. A struktúra egybeesik a római katonai stratégiával és ostromtaktikával, az adatok megerősítik a római támadással kapcsolatos korábbi elképzeléseket.

A Lucius Opimius által irányított erők ugyan megsemmisítették a várost, ám a korszakban dúló szélesebb körű válságot ezzel nem sikerült enyhíteni. A krízis i. e. 91 és 87 között a szövetséges háborúban csúcsosodott ki, ennek keretében Róma itáliai szövetségesei mind teljes jogú állampolgárságot követeltek.