Tényleg igaz, hogy az ellenségem ellensége a barátom

Az ember rendkívül társas faj, kapcsolati hálója igen szövevényes és változó. A kutatók ezen komplex viszonyok változását régóta vizsgálják, és már az 1940-es években felmerült egy vonatkozó hipotézis, a társadalmi egyensúly elmélete. Egy új tanulmányban statisztikai fizika segítségével támasztják alá a hipotézist – írja az IFLScience.

A társadalmi egyensúly lényege – ahogy neve is sejteti – az egyensúly: az egyének próbálnak kiegyensúlyozott kapcsolatokat fenntartani. Az elmélet szerint a pozitív viszonyok a kiegyensúlyozottak, míg a negatívak és semlegesek nem, a rendszer fenntartásához pedig szabályok szükségesek. A klasszikus modell négy egyszerű szabályt tartalmaz, amelyek azon a leegyszerűsítő elképzelésen alapulnak, hogy a pozitív kapcsolatok a barátok, a negatív kapcsolatok pedig az ellenségek.

Az első szabály az, hogy a barát barátja az egyén barátja is – persze a valóságban ez nincs mindig így. A második lényege, hogy az ellenség barátja ellenség, míg a harmadiké, hogy a barát ellensége is ellenség.

Az utolsó szabály alapján az ellenség ellensége barát, az új tanulmány pedig ezt látszik megerősíteni.

„Végre megállapíthatjuk, hogy a társadalmi hálózatok igazodnak a 80 évvel ezelőtt kialakult elvárásokhoz” – mondta Bingjie Hao, a Northwestern University munkatársa és a csapat tagja. Mint hozzátette, matematikai megközelítésük a társas hálózatokon túl más rendszerek modellezésében is hasznos lehet.

Az új modell szempontjából két tényező volt döntő: a való életben nem mindenki ismer mindenkit, és egyes emberek pozitívabbak, mint mások. A két megkötés alkalmazásával olyan társadalmi hálózatot reprodukáltak, mint amilyet Fritz Heider 80 évvel ezelőtt megjósolt.

„Mindig is úgy gondoltuk, hogy ez a társadalmi intuíció működik, de nem tudtuk, miért” – tette hozzá Kovács István, a Northwestern University szakértője és a csapat tagja. A kutató szerint a megfelelő matematikát kellett megtalálni a bizonyításhoz.

A csapat a statisztikai fizikából származó módszereket vette alapul, a megközelítést pedig négy hálózati adatbázison, például az Epinions fogyasztói véleményező oldal termékértékelésein tesztelték. Az interakciók előfordulásának valószínűsége alapján a pozitív vagy negatív értékeket statisztikai megközelítéssel osztották ki.