Több tíz millió évvel ezelőtt egy olyan víruscsoport terjedt el a Földön, amely szinte semmilyen útjába kerülő emlősnek nem kegyelmezett. A 33 és 15 millió évvel ezelőtti retrovírus az emberektől a csimpánzokon át, egészen a pandákig sok fajt elért, DNS-ének inaktív részei pedig még ma is felfedezhetők az emlősökben, írja az IFLScience.
Bár meglepő lehet, de genomunk akár 8 százalékát is adhatják olyan retrovírusok genetikai szekvenciái, amelyek megfertőzték őseinket. Ahhoz, hogy ezek öröklődjenek, a vírusoknak meg kell fertőzniük a csírasejteket, például a petesejteket vagy a spermát. Amennyiben ez sikerül, endogén retrovírusról beszélünk.
2016-ban a tudósok 50 modern emlős genomját vizsgálták meg vírusmaradványok után kutatva, és legalább 28 ma is élő állat ősében megtalálták. Külön kiemelkedő felfedezés volt, hogy nemcsak egy-egy ősnél találták meg ennek a nyomát, hanem arra is bizonyítékot találtak, hogy a vírus ugrált a fajok között. Ez azt sejteti, hogy világméretű járványról lehetett szó, amely Ausztrália és az Antarktisz viszonylag távoli régiói kivételével minden kontinensen érintette az emlősöket.
Az ERV-Fc nincs hatással a mai ember egészségére, genetikai anyagának egy töredéke azonban még mindig bennünk szunnyad. A kutatók szerint az ERV-Fc és más humán endogén retrovírusok alaposabb megértése segíthet abban, hogy eredményesebben közelítsük meg és kezeljük a modernkori betegségeket, mint például a HIV vírust.
