Egy friss tanulmány alapján az amerikai kontinens első marhapásztorai közül több Afrikából elhurcolt rabszolga lehetett – írja a Live Science. A kutatók szarvasmarhák csontjait és fogait vizsgálva jutottak erre a megállapításra.
Az európaiak érkezése előtt Amerikában nem éltek szarvasmarhák. Az állatok elsőként a Karib-térségben jelentek meg, majd gyorsan elszaporodtak, elérve Mexikót, Panamát és Kolumbiát is.
A kutatók régóta azt feltételezték, hogy az első betelepített csordák az afrikai partoknál fekvő, spanyol fennhatóság alatt álló Kanári-szigeteken élő európai állományból származtak. Az új DNS-vizsgálatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a szarvasmarhák egy részét közvetlenül Afrikából hozták, feltételezhetően rabszolgahajókon.
Nicolas Delsol, a Floridai Természettudományi Múzeum zooarcheológusa és kollégái öt, a 16-18. századra datálható régészeti lelőhelyen feltárt 21 szarvasmarha DNS-ét elemezték. A legkorábbi, a haiti Puerto Realban megtalált egyedek közül hét példány mitokondriális DNS-e európai eredetről árulkodik. Egy, a mexikói Bellas Artesban felfedezett állatnál azonban olyan vonalat észleltek, amely Európában különösen ritka. A példányt valószínűleg közvetlenül Afrikából importálták a 17. század első felében.
Delsol szerint eredményeik megerősítik, hogy a rabszolgáknak központi szerepük volt a marhatartásban. Az érintettek afrikai életük során komoly szakértelemre tehettek szert ezen a téren, nélkülük a gyarmati állattenyésztés nem lett volna annyira sikeres.
A 16. századi Amerikában elterjedt a nagy léptékű szarvasmarha-tartás, háttérbe szorítva a Spanyolországban és Portugáliában ekkor népszerű, kisebb változatot.
A spanyolokhoz köthető marhatenyésztés utóbb a mai Egyesült Államok déli részét is elérte, megalapozva a későbbi cowboyok kultúráját.
