Egy friss tanulmányban a szakértők a hsziungnuk genetikáját és temetkezési szokásait mérik fel – írja a CNN. A népcsoport időszámítás előtt 200-tól kezdődően három évszázadon át dominálta az ázsiai szteppét, használta a selyemutat, illetve épített látványos síremlékeket. Birodalmuk Kínával is rivalizált, a nagy fal eredetileg épp ellenük épült fel.
A kínai szövegek barbárokként írták le a hsziungnukat, ezeket leszámítva viszont nem sok írásos emlék született a népcsoportról. A szakértők szerint a legújabb régészeti eredmények és DNS-elemzések segíthetnek jobban megérteni a titokzatos nomádokat.
Csuhjon Li, a Szöuli Nemzeti Egyetem munkatársa és kollégái a mai Mongólia területén, az egykori birodalom nyugati határán feltárt két előkelő temető leleteit vizsgálták meg. A csapat 17 személy csontjait tanulmányozta, és lenyűgöző genetikai sokféleséget mutatott ki még az egyes közösségeken belül is.
A nomádok a különböző csoportok bevonását, a házasságot és a rokonságot használhatták fel a birodalomépítésre.
A vizsgált nyughelyek közül a legelőkelőbbek nők számára készültek, ami azt sugallja, hogy fontos szerepük volt a birodalomban. Az egyik sírban hat ló és egy kocsi maradványait találták meg, ami lenyűgöző pompát mutat. Az eredmények a hsziungnu gyermekek életéről is árulkodnak: fiúkat 11 éves kor felett a férfiakhoz hasonlóan nyilakkal és íjakkal együtt temették el.
A hsziungnuk óriási hatást gyakoroltak Ázsia történetére. Később sok más nomád nép, köztük a hunok és a mongolok számára is például szolgáltak, egyes vélemények szerint utóbbiakkal még rokonságban is álltak.
