Tragikus véget ért az első űrhajós élete

A Vosztok–1 űrhajót 62 éve, 1961. április 12-én lőtték ki, ezzel a járművel utazott Jurij Alekszejevics Gagarin, az első ember, aki a világűrben járt – írja a Múlt-kor. Gagarin 1934-ben született, középiskolában öntödei munkásnak tanult, és korai tanulmányai során belépett a Komszomolba, a szovjet kommunista ifjúsági szervezetbe.

Az első űrhajós

A repülés már fiatalon felkeltette érdeklődését, elsőként egy Jak–18-as gyakorló repülőgéppel emelkedett a magasba, innen pedig egyenes út vezetett a repülőképzésig, ahol 1957-ben sikeresen, első osztályú minősítéssel teljesítette a pilótavizsgát. Ezután bekerült a háromezer, űrrepülésre potenciálisan alkalmas jelölt közé, akik közül szigorú, több körös szelekció után végül pár nappal a kilövés előtt Gagarin került kiválasztásra.

1961. április 12. lett az a dátum, amely méltán került a történelemkönyvekbe, magyar idő szerint 7:07-kor elstartolt Bajkonurból a Vosztok–1 egyszemélyes űrhajó, fedélzetén Gagarinnal. Az űrhajó összesen száznyolc perc alatt tette meg a Föld körüli utat, ez idő alatt Gagarin többnyire jól viselte az űrutazással járó megpróbáltatásokat: fedélzeti naplójába jegyzeteket készített, magnetofonra mondta fel tapasztalatait. Az utazás végén a Vosztok–1 visszatért a Föld légkörébe, Gagarin pedig sikeresen katapultált hét kilométeres magasságban, ejtőernyője a Volga menti Szmelovka falunál, egy szántóföldön ért földet.

Az első űrhajósból nemzeti hős lett, megkapta a Szovjetunió Hőse érdemrendet és a Lenin-rendet is, majd a rezsim propagandafegyverként valóságos világsztárt csinált belőle. Rengeteg országot beutazott (köztük Magyarországot is), de ez azzal is együtt járt, hogy szabadságában korlátozták, kíséret nélkül sehova sem mehetett, valamint minden veszélyes tevékenységtől eltiltották.

Tragikus vég

Életének rövid hátralevő szakaszában Gagarin az újabb űrhajósok kiképzésével foglalkozott, parancsnokhelyettes lett, és ugyan több űrrepülést nem hajtott végre, a repülés továbbra is élete része maradt. A sors kegyetlen fintora, hogy halálát éppen egy repülőgép-baleset okozta: 1968. március 27-én – miután több, mint egy éve nem repült –, oktatóval szállt fel egy kétüléses MiG–15UTI gyakorló vadászrepülőben. A repülőgép röviddel a felszállás után lezuhant, mindkét pilóta életét vesztette.

Sokáig rejtély volt a tragédia kiváltó oka, csak 2012-ban nyert megerősítést az az elmélet, miszerint egy másik, tesztelési fázisban lévő vadászgép meghibásodott és túlságosan közel került Gagarinék gépéhez, ezáltal turbulencia alakult ki, amely miatt nem sikerült a géppel épségben landolni. A szovjet vezetés azért tarthatta titokban az esetet, mert a nemzeti hősük ilyen szerencsétlen, baleset általi halála negatívan hatott volna az ország megítélésére.

Nem csak Gagarin halálával kapcsolatban születtek összeesküvés elméletek: vannak teóriák, amelyek szerint már mások – kevésbé szerencsés szovjet űrhajósok – jártak a világűrben, csak az utazás végkimenetele nem volt publikálható a Szovjetunió számára. Megint mások szerint Gagarin nem is járt a világűrben, ő csak egy szerepet játszott el, mert a vezetés erre alkalmas karakternek találta. Ezek a teóriák azonban sosem nyertek megerősítést. Gagarin hivatalosan a mai napig az első ember, aki a világűrben járt. Nevét város, Hold-kráter, illetve számtalan emlékmű őrzi.