Az ifjú V. László király váratlan halála 1457 novemberében gyökeresen megváltoztatta a magyar belpolitikát. A Garai-Újlaki-liga és a Szilágyi-Hunyadi-liga a küszöbön álló polgárháború helyett inkább a megegyezést választották, hogy közösen válasszanak olyan új uralkodót, akit aztán együttesen irányíthatnak majd –írja a Rubicon.hu.
A Szegeden folytatott megbeszélések eredményeként aztán Hunyadi Mátyás lett a kiszemelt, akinek jó előre igyekeztek megkötni a kezét. A bárók által aláírt szegedi egyezmény ugyanis tartalmazta többek között Szilágyi Mihály kormányzói kinevezését, a magánkézre került királyi javak maradjanak tulajdonosuk birtokában, Garai László meghagyása a nádori tisztségben, illetve Mátyás és Garai Anna házassága. Ezt követően a felek Budára vonultak, hogy a kompromisszumban foglaltakat az országgyűlésben is keresztülvigyék, vagyis
A Hunyadi-jelölt királyságát követelő budai és pesti tömeg, mely a legenda szerint később a Duna jegén ünnepelte az új uralkodót, sokkal inkább Szilágyi Mihály erőfeszítései következtében vonulhatott fel. A leendő gubernátor ugyanis nem csak familiárisaiból toborzott serege felvonultatásával, hanem egyéb módon is igyekezett keresztülvinni, hogy a szegedi egyezményben foglaltak tényleg megvalósuljanak.
Az ekkor 15 – vagy 17 – esztendős fiatalember azonban hazatérése után bebizonyította, hogy zsenge kora ellenére páratlan politikusi tehetséggel rendelkezik. Mátyás néhány hónapon belül ledöntötte azokat a korlátokat, melyeket a bárói ligák a szegedi egyezménnyel állítottak neki, és megkezdte 32 évig tartó uralkodását.
