2006. augusztus 20-án este kilenckor, épp a tűzijáték kezdetekor hatalmas vihar csapott le Budapestre. Az orkán erejű szélben, szakadó esőben pánik alakult ki a nézők csaknem másfél milliós tömegében, öt ember meghalt, háromszázan megsérültek. 2022. augusztus 20-án, déli 12 órakor megtartott ülése után az ünnepségek biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs „az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb, átfogó előrejelzésére” hivatkozva lefújta az esti tűzijátékot.
A feltételezett vihar azonban elmaradt, este 9 óra tájban egyedül Siófok térségében alakult ki zivatar. A kormányzat a lefújás utáni első munkanapon menesztette az OMSZ két vezetőjét. Igaz, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a keddi kormányinfón úgy fogalmazott, az OMSZ-vezetők menesztése a tűzijátéktól függetlenül megtörtént volna, ez csak az utolsó utáni csepp volt a pohárban. Mindenesetre a komoly hullámokat vető ügy fejleményei azóta is uralják a sajtót, és most abba sem megyünk bele, mennyire indokolt egy utólag hibásnak bizonyult politikai döntés miatt a tudományra hárítani a felelősséget. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, mennyire lehetett volna pontosabb előrejelzést adni, történt-e szakmai hiba? A válasz:
Nem, az adott időjárási helyzetben a déli időpont túl korai volt. A meteorológia valószínűségekkel dolgozik, ebben az időjárási helyzetben egy budapesti vihart illetően igen vagy nem választ legkorábban 16 óra tájban lehetett volna adni
– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa. A szakember 2006-ban az OMSZ-nél dolgozott, ő volt az a személy, aki a szervezet nevében 2006. augusztus 20-án este nyolc órakor a közrádióban figyelmeztetett a közeledő viharra, miután a zárt láncú, hivatalos csatornán az információ nem jutott el az illetékesekhez (a katasztrófavédelemnél nem olvasták az e-mailt), és jól láthatóan semmi nem történt a tömeg védelmében.
Bárhol és bármikor elstartolhatott volna egy vihar
Az idei egy teljesen más időjárási helyzet volt, mint a 2006-os. Akkor egy nyugatról érkező hidegfront uralta térségünket, amelynek mozgásához „órát lehet igazítani”: már a reggel is a vihar lehetőségéről tájékoztattak, majd 19:30-kor, másfél órával az érkezése előtt az OMSZ kiadta a legmagasabb fokú riasztást is, valamint a direkt veszélyhelyzetek alkalmára létrehozott csatornán a katasztrófavédelmet is tájékoztatta. Ott és akkor a kommunikáció nem működött, az egy másik történet.
Az idén azonban egy óriási, a Kárpát-medence területét jóval meghaladó, úgynevezett sekély ciklon terpeszkedett fölöttünk. A sekély ciklonokból pedig bárhol és bármikor kialakulhatnak erős szelekkel és jelentős csapadékkal járó zivatarok. Utólag már tudjuk, hogy épp szombaton délután, este volt egy jelentősebb szünet a csapadéktevékenységben, de ezt délben még nem lehetett látni: a napsugárzás hatására délutánra, estére még bárhol, bármikor begyűjthetett volna annyi energiát a légkör, hogy abból elstartoljon egy vihar.
Mint ahogy az Siófok környékén meg is történt. Ha ugyanez Budapesten játszódik le, most nem lenne miről beszélnünk – a nap közepén még ugyanakkora volt az esély a fővárosban is, mint Siófokon
– hangsúlyozza a szakember.
Siófokon lecsapott
A meteorológusok rendkívül bonyolult egyenletekkel, ezernyi változó elemmel végeznek számításokat, a laikus már attól is borzong, ahogy Molnár László csak példaként sorol néhány egyenletet. Ezek az úgynevezett időjárási modellek, amelyekből épp a változók miatt több is készül, az egyezések alapján pedig megszületik a leginkább valószínűsíthető végeredmény. Maga az előrejelzés. Logikusan minél távolabbi a vizsgálandó időpont, annál több esély van az eredményeket befolyásoló légköri vagy földfelszíni változásra.
Innentől kezdve a tűzijáték elhalasztásának kérdése nem szakmai, hanem egészen más kérdés.
Mint említettük, a meteorológia valószínűségekkel dolgozik, ám igen széles határokon belül. Egy nyár végi sekély ciklon esetén tényleg csak órákkal korábban lehet megbízható prognózist adni, viszont sok időjárási helyzetben napokkal előre nagy pontossággal jelezhetők az események. Ha az államalapítás ünnepét például télen tartanánk, kis túlzással egyes időszakokat akár kőbe is véshetnénk.
Nyárzáró augusztus 20.
Pontosabban azért a klímaváltozás igencsak megkeveri a lapokat. Húsz évvel ezelőtt minden magyar dogmaként ismerte, hogy augusztus 20. után már nem szervezünk nyaralást, mert „elromlik” az idő. És valóban, rendre azokban a napokban érkezett az úgynevezett nyárzáró hidegfront, ami után már csapadékosabbra, hűvösebbre fordult az időjárás.
Nagy vonalakban arról van szó, hogy a földfelszín és a tengerek hőmérséklete késve követi a napállást. A sugarak beesési szöge június második felében a legnagyobb, mégis a július vége, augusztus eleje a legmelegebb periódus: ennyi idő kell, hogy a felszín maximálisan felmelegedjen, ezáltal a légkört is leginkább felmelegítse. Ugyanezen okból a napsugarak kisebb beesési szögét követő „lehűlés” is csúszásban van.
A felszín augusztus 20. környékén éri el azt a határt, hogy egy ekkor érkező, markánsabb hidegfront után már nem tud a korábbi szintre visszamelegedni a levegő.
Az éghajlatváltozás hatásaként azonban az egész folyamat egyre inkább az őszbe csúszik, a mostani hidegfront sem zárja még az idei nyarat. És nem mellékesen, az időjárási előrejelzést általánosságban is sokszor bizonytalanabbá teszik a hirtelen és akár markáns változások.
Kiemelt képünkön az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) egyik munkatársa az OMSZ Kitaibel Pál utcai központjában Budapesten 2019. január 24-én.
