A legtöbb eső a Földön az óceánoknál esik, a tengerek fölött viszont jóval ritkábban villámlik, mint gondolnánk. Egy új tanulmány rámutatott, a sós pára akadályozhatja meg a felhők villámcsapásra való feltöltődését – írja a Scientific American.
A tanulmány szerint a felhőkben akkor alakulhat ki villámlás, amikor a felfelé áramló levegő elég magasra tud jutni ahhoz, hogy a felhő felső részei granulált, lekerekített hószemcsékké, úgynevezett graupelek és mikroszkopikus jégkristályok keverékévé fagyjanak. Ahogy ezek a jeges részecskék egymásba ütköznek, elektromos töltést adnak át: a nagyobb graupelek általában negatív töltésűvé válik, míg a kisebb jégkristályok pozitív töltéssel végződnek. A pozitív töltésű jégkristályok olyan könnyűek, hogy a felszálló légáramlatok felviszik őket a felhő tetejére, míg a nehezebb graupel inkább elsüllyed.
Ha azonban jelentős mértékben vannak tengeri só részecskék vannak jelen, akkor a mikroszkopikus poron és kormon általában kondenzálódó apró cseppek sokkal gyorsabban növekednek, és elég nehézzé válnak ahhoz, hogy eső formájában lehulljanak, jóval azelőtt, hogy a felhő elég magasra nőne ahhoz, hogy feltöltődjön. Bár a tengeren a villámok csillapításának ezt a mechanizmusát már korábban is feltételezték, globális időjárási megfigyelésekben még nem találtak bizonyítékot rá idáig.
Ennek érdekében egy kínai, izraeli és amerikai kutatócsoport a felhők, a villámcsapások és az olyan részecskék, mint a szennyező anyagok, a por és a só légkörben várható eloszlásának globális felmérései alapján vizsgálatba kezdett. Ennek során megfigyelték, hogyan alakulnak a felhőrendszerek, amelyekben e részecskék különböző kombinációi vannak jele – dokumentálva, hogy mikor és ha esik az eső és a villámlás. A kutatás szerint a végső eredmény azt mutatta, a sópermettel borított területeken akár 90 százalékkal is kevesebb villámlás fordulhat elő.
Jiwen Fan, a Pacific Northwest National Laboratory földtudósa, szerint a sűrű viharfelhőkben zajló folyamatok részletes számítógépes modellezésével még inkább tisztázni lehet a tengeri sópermet jelentőségét annak kapcsán, hogy mikor és hol alakulnak ki villámcsapások.
