Az ókori birodalmakban a közlekedés a bal oldalon folyt, és a középkor is ezt a gyakorlatot követte: még egy pápai bulla is fennmaradt a balra tartás szabályának rögzítéséről. Miért? Az egyik lehetséges magyarázat a jobbkezesség: a vitézek többsége jobbkezes volt, kardjukat pedig a bal oldalon hordták, így szemből jövő támadás esetén könnyebben ragadhattak fegyvert. A lóra szállás szintén egyszerűbb volta fegyverrel átellenes oldalról – írja a Múlt-kor.hu.
A balkezes Napóleon
Európában a balkezes Napóleon rúgta fel a szabályokat, ám hogy milyen indíttatásból, az máig nem tisztázott. Tény azonban, hogy az öreg kontinensen a „korzikaival” kezdődött a jobbra tartás története. A legtöbb országban az I. világháborúig levezényelték a közlekedés menetének változtatását, de az Osztrák-Magyar Monarchiában kitartottak az eredeti rend mellett, sőt, az 1890. évi I. törvény 107. § kimondta, hogy „minden járművel balra kell hajtani, szembejövő járműnek balra kell kitérni, az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülni”.
Az 1930-as évektől Németország szerepe egyre fajsúlyosabb lett Közép-Európában, Ausztria (1938) és Csehszlovákia (1939) is jobbra tért, így Magyarország is elkötelezte magát az új közlekedési rend bevezetése mellett. Közben kitört a II. világháború, és két év eltelt érdemi előrelépés nélkül. Ekkorra már az a furcsa helyzet állt elő, hogy
Jobbkormányos autókkal bal oldalon
Egyre nagyobb idegenforgalmi és forgalombiztonsági hátrányba kerültünk más országokkal szemben, így az államkasszát sem kímélve – a tervezett 9 millió pengő helyett 12 millióra rúgtak az átállás költségei – 1941-ben véglegesen elhatározta magát az ország vezetése. Július 6-án Magyarország jelentős része hajnali három órától a megszokott bal oldal helyett jobbra hajtott. Budapest több időt kapott az átállásra, de néhány hónappal később, november 9-én itt is megtörtént az átállás.
Az átállás a baleseti statisztikák megugrása nélkül valósult meg, a kontinentális Európában – Svédországot leszámítva – utolsóként. Az idillt egyedül az állatok szófogadatlansága törte meg: a gazdák szerint a „lovakkal baj lesz, mert a nyerges nem akar jobbra tartani”. Sokan úgy hidalták át ezt a problémát, hogy felcserélték lovaikat. Az átmeneti periódusban – egészen november 9-ig – Budapest és 30 kilométeres körzete önálló ország volt az országban. Rendőrök és táblák figyelmeztetettek, hogy a fővárosban még balra kell tartani, és 200 méteres áttérési sávot hagytak a balesetek megelőzése érdekében.
A baleseti statisztikák annak ellenére sem romlottak, hogy a forgalomban lévő több tízezer személygépkocsi még jobbkormánnyal szelte az ország útjait, így talán magától értetődő, hogy egy bizonytalan előzés óriási kockázatot jelentett. Új forgalmi engedélyt viszont már csak balkormányos járművek kaphattak.
